A zeneipar még nem állt vissza teljesen a 2020 előtti időszakra, legalábbis a jogdíjak még mindig nem érik el reálértékben a pandémia előtti szintet azzal együtt sem, hogy a beszedett és kifizetett online jogdíjak is emelkedtek – derül ki az Artisjus 2023-as évre vonatkozó beszámolójából.
Bár a lezárások már nem állnak a koncertek útjába, és úgy tűnik, hogy kifejezetten szeretnek az emberek újra szórakozni járni, a szerzői jogdíjakon érződik, hogy vendéglátóhelyek nem élték túl a pandémiát, és bár a szétosztott jogdíjak összege nagyobb, az infláció hatása itt is jelentősen érezhető.
Többet kaptak a magyar szerzők
2023-ban összesen 11 milliárd 969 millió forint jogdíjat fizetett ki a szerzőknek az Artisjus, ami ránézésre jóval több, mint az előző évi 8,7 milliárd forint azonban az öröm mégsem felhőtlen, de erről majd később. A kifizetett összeg 56,29 százaléka magyar szerzőkhöz került, ami 6,737 milliárd forintot jelent.
2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46 százalékkal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az online streaming jogdíjakból.
Ezt a növekedést nem csak azzal lehet magyarázni, hogy ennyivel többen hallgatnak a nagy szolgáltatókon keresztül zenét (bár többen hallgatnak), és nem is azzal, hogy ilyen kimagaslóan nagyobb lett a beszedett összeg, amióta az Artisjus megállapodást kötött a francia jogkezelővel (SACEM), hogy az online szolgáltatóknál keletkező jogdíjakat hatékonyabban be tudják gyűjteni (bár a szerződés él, de például a Spotify jogdíjait továbbra is az Artisjus gyűjti).
„Sokba kerül, egyre többe” – Az Artisjust kérdeztük az online jogdíjak kezeléséről
A növekedésben persze ezek a tényezők is közrejátszanak, de inkább arról van szó, hogy a ráosztásos jogdíjaknál nagyon hangsúlyt kapott az online. A ráosztásos jogdíj ugyebár azt jelenti, hogy néhány esetben nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, ezért más felhasználások ismert elhangzási adatai alapján osztják fel. Ilyen felhasználások például az üzletekben, éttermekben hallható zenék, vagy éppen az üreshordozói jogdíjnem, ezeket a felosztási szabályzat szerint például a tévék, rádiók elhangzásai vagy éppen a fizikai vásárlások alapján osztják fel. Mi is írtunk korábban arról, hogy jóval igazságosabb lenne a rendszer, ha nagyobb szerephez jutna ebben az online láb, vagyis a ráosztásnál hangsúlyosabb lenne az, hogy a felhasználók mit választanak, mikor a streaming oldalakon hallgatnak zenét. Miután a szerzők is kezdeményezték ezt a módosítást, most érezhető a hatás, és több mint ötszörösére nőttek a ráosztások
Ki keres a legjobban?
Név szerint ez sosem derül ki, azonban általánosságban meg lehet tudni egy-két dolgot azokról, akik a jogdíjpiramis csúcsán helyezkednek el – ez a korrekt megfogalmazás arra, hogy kik keresnek a legtöbbet. “2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években” – derül ki az Artisjus jelentéséből. Ha ezt részletesebben megnézzük, akkor az látszik, hogy 2023-ban 64-en részesültek olyan mértékű jogdíjban, amely meghaladta a havi átlagbér kétszeresét; 2020-ban ez az akkori átlagbérhez viszonyítva 70 szerző volt. A “szerzői középosztály” kifejezés talán némi magyarázatra szorul, ide olyan szerzőket sorolnak, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kapnak, de elérik a annak 5 százalékát. 2023-ban 2035 ilyen szerző volt, ami szintén némileg elmarad a 2020-as adattól (2071 fő).
A jelentésből az is kiderül, hogy a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, a bevételük többi részét a gázsi, zeneoktatás, előadói jogdíj, fizikai és digitális értékesítés, merchandise termékek eladása teszi ki. Az átlagbér legalább egyötödét 852-en kapták meg havi szinten 2023-ban, ami 6,7%-kal kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Viszont nagyobb szerephez jutnak a fiatalok, legalábbis a fiatalabbak. 2023-ban a havonta legalább egymillió forint jogdíjat kereső szerzők átlagéletkora 54-ről 51 évre, aktív műveiknek átlagos száma 627-ről 484-re csökkent az előző évhez képest. Tavaly 1424 új szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, akiknek nagyjából a fele 30 év alatti.
Többszerzős a sikeres dal
2023-ban 20 642 művet jegyeztek be a szerzők, a műveknek átlagosan 1,7-1,8 szerzője van. Azonban izgalmas azt látni, hogy 2023-ban a rádiókban legtöbbször elhangzott 30 magyar dalra átlagban 3,4 szerző jutott; ezek között mindössze három volt, aminek csak egyetlen szerzője van. Az online sikerek esetén még jellemzőbb a közös munka: a 30 legtöbb digitális jogdíjat termelő dalra átlagban 5,4 szerző jutott, ezek között egy olyan sem volt, aminek csak egy vagy két szerzője lenne.
Nem felhőtlen az öröm
Hogy érzékeltessék, hogyan lehet az, hogy bár növekedett a szétosztott jogdíj összege, mégis kevesebb pénzhez jutnak a szerzők, az Artisjus a reálbérekhez változásához képest kalkulált. A KSH adatai alapján a bruttó havi átlagbér összege 2023-ban 571 200 Ft, 2020-ban pedig 403 600 Ft volt. Ebből vezették le azt, hogy reálértéken a 2023-ban beszedett összeg jóval kevesebb mint a 2020-as, és ennek oka az infláció. Hogy ez mit jelent, azt ez a grafika mutatja meg.
Ezt kezelendő a jogkezelők 14,5 százalékos emelést szerettek volna alkalmazni, de ezt az igazságügyi minisztérium elutasította, a határozatot pedig a jogkezelők bíróságon támadták meg.
