Még tavasszal, a zenekar újjáalakuló turnéja előtt diagnosztizálták prosztatarákkal Tim Commerfordot. A Rage Against The Machine basszusgitárosa eddig titokban tartotta a betegségét, amiről a Spin magazinnak adott interjújában beszélt először:
„Elég komoly dolgokkal kellett megküzdenem. Pont mielőtt turnéra indultam volna a Rage-dzsel, eltávolították a prosztatámat, prosztatarákom van”.
A betegség felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. Tim életbiztosítást szeretett volna kötni, az ehhez kapcsolódó vizsgálatok során pedig kiderült, hogy nincs rendben a PSA (Prosztata Specifikus Antigén)-szintje. Végül biopsziát végeztek rajta, így állapították meg, hogy prosztatarákban szenved. Ezek után szinte azonnal meg is műtötték. A beavatkozás során eltávolították a prosztatáját, ami a fizikai fájdalom mellett lelkileg is súlyos tehertétel a betegnek.
„Te is találhatod magad olyan helyzetben, mint én, amikor azt érzed, hogy bassza meg, az egész életem megváltozott. Bármi is történik velem most, azon gondolkodom, vajon azért érzem így magam, mert rákos vagyok? Azért hullik ki a hajam, mert rákos vagyok? Bármi is az, elgondolkodtat, hogy vajon azért történik-e, mert rákos vagyok. És a prosztatarák nagyon, nagyon, nagyon nehéz dolog, mert kapcsolódik a szexualitáshoz. Nehéz ettől elszakadni, és amikor ebbe a helyzetbe kényszerülsz, az egy brutális pszichológiai utazás. Kerestem támogató csoportokat találni, de nehéz megtalálni az embereket, és nehéz erről beszélni. Soha nem éreztem még ilyen fájdalmat, mint amivel a műtét utáni fizikai szenvedés járt. Fémlemezek vannak a fejemben, halott emberek szervei a testemben. Rengeteget kínoztam magam mindenféle sportokkal, hegyikerékpározással, meg ilyesmikkel, és mindig is úgy gondoltam, hogy nagyon magas a fájdalomtűrő képességem, de ez a szarság térdre kényszerített. Miután elmúlt a fájdalom, még mindig nem igazán tudtam felállni, hiába edzek és csinálok szarságokat, a lelkil sérülés súlyos. Nagyon nehéz tartani magam, hogy ne omoljak össze.”
Az interjú előtt csak a barátnője, zenésztársai és közeli barátai tudtak a betegségről, mivel Commerford nem is volt biztos abban, hogy egyáltalán beszélni akar erről, egészen addig, amíg egy tévében látott Duran Duran-koncert hatására másképp nem döntött.
„A barátnőmmel néztük a Rock and Roll Hall of Fame díjátadó gálaműsorát. A Duran Duran játszott, én pedig azt gondoltam: ‘Ó, basszameg, gyerekkoromban megtanultam ezeket a dalokat. Láttam őket a színpadon, és csodálkoztam, hogy hol van Andy Taylor, és miért van itt ez a másik srác?! Aztán bejelentették, hogy Andy Taylor 4. stádiumú prosztatarákban szenved, ezért nem tudott eljönni.”
Az eddigi teszteredmények alapján a műtét sikeres volt, a betegség nem újult ki. Tim folyamatosan igyekszik formában tartani magát fizikailag és mentálisan is, emellett minden szabadidejét dalszerzésre és a zenélés fordítja, a Rage Against The Machine mellett a 7D7D nevű trióban is, ahol régi barátaival, Mathias Wakrat dobossal és Jonny Polonsky gitárossal zenélnek együtt. Erről így beszélt:
„A mostani helyzetem nagyjából arról szól, hogy visszatartom a lélegzetem hat hónapig. Ez nem jó, és nem is örülök neki. De próbálom kézben tartani a gyeplőt. Remélem, ez egy hosszú utazás lesz. Apám a hetvenes évei elején halt meg rákban, anyám pedig a negyvenes éveiben. Ha ezt átlagoljuk 65 évre, akkor még van tíz évem. Megpróbálom elérni, hogy megírjak 100 dalt – most már vannak céljaim. A dalszerzés katarzissá vált számomra. Hogy hogyan találok rá időt? Ez minden, amim van, az idő.”
