A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemezte, a magyar rádiók zenei repertoárját a médiaszolgáltatók 2022-es adatai alapján, és ha felszínesen nézzük, akkor legfeljebb csak legyinthetünk erre, hogy kit érdekelnek a rádiók, de ha jobban a dolgok mögé tekintünk, akkor egyértelműen látszik, miért is nagyon veszélyes, hogy két különböző valóság kezd el kialakulni a popszakmában.
Még csak nem is az a baj, hogy a tavalyi évben az adatokat szolgáltató 152 rádióállomáson több mint 12 ezer alkalommal adták le a rádiók Valmar és Szikora Róbert közös, Úristen című dalát. Lehetne persze azon vitatkozni, hogy az a dal jó vagy nem, de tény, hogy a Valmar ki tudja használni a rádiók adta lehetőséget, és a koncertjeikre járnak emberek.
Hogy ez meddig marad így, illetve mennyire lesznek egyslágeres előadó, az a jövő kérdése, ahogyan az is, hogy mennyire torzítják a piacot, de nekik legalább vannak koncertjeik, és közönségük is, ráadásul a daluk is is aktuálisnak számít.
Ez viszont nagyon sok más, sokat játszott előadóról egyáltalán nem mondható el.
Múltban ragadt rádiós szerkesztők
A rádiós szerkesztők sokáig a zenei élet atyaúristenének számítottak. Egy kicsit még mindig azok, elég a már előbb említett Valmart nézni, akik lehet, hogy különböző közösségi felületeken népszerűek voltak eddig is, de az igazán átütő sikert valóban az hozta el, hogy az összes rádió agyonjátszotta a dalt, és annak is elege volt már belőle, aki önszántából soha nem hallgatta volna. Azonban a lista tökéletesen bizonyítja, hogy a rádiós szerkesztők belesüppedtek ebbe a szerepükbe, és annak ellenére, hogy ma már bármelyik streaming szolgáltató hetente ajánl több tucat új dalt, ami tetszhet az embereknek, ők még mindig az évek óta megszokott patronjaikat durrogtatják el.
Merthogy a lejátszott dalokat tekintve a 152 rádiónál 10,46 év volt az átlagos életkor (külföldi: 11,56, magyar: 9,44). Vagyis a rádiók többsége nem az, hogy nem az aktuális slágereket, de a három-öt évvel ezelőtti slágereket adja le még mindig.
2022 folyamán a Táska Rádió volt az, aki átlagosan 2,5 éves zenéket játszott, a Forrás 3,3, a Petőfi 3,5, a budapesti Rádió 1 pedig 3 éves zenéket játszott. Itt azért fontos hangsúlyozni, hogy ez a budapesti, mert a hálózatos rádiók eltérőek lehetnek. Persze itt is vannak érdekességek, ugyanis a Karc FM az Edda Műveket és az LGT-t, a Magyar Katolikus Rádió Kövi Szabolcsot és a The Crossoverst, a Mária Rádió a Gáspár Károly Triót, Győrfi Albertet és Szentpéteri Csillát, a Best FM a Kowalsky meg a Vegát adja le rengetegszer, a Rádió 1 pedig a Wellhellót szereti feltűnően.
Emlékszik még rájuk valaki?
De ha tovább bontjuk ezt a képet, akkor sem lesz sokkal jobb a helyzet, ugyanis
a legnépszerűbb magyar dalok húszas listáján csak hat íródott ebben az évtizedben.
A top20 külföldi zeneszám között csupán négy 2020-as található, a többi mind frissebb. És hogy ezt az eltérést mi okozza? Az, hogy a legtöbbet játszott zenekar a Wellhello lett, amivel önmagában még nem is lenne probléma, viszont a játszott dalaik átlagosan hatévesek voltak, emellett itt szerepel a Republic, vagy éppen Szentpéteri Csilla is. Ezzel egyidőben a külföldi repertoárból a frissebb dalok közül válogatnak.
És hogy mi ezzel a baj? Nyilván a Wellhello is boldogabb lenne, ha valamelyest jobban aktualizálódna a repertoár, de meglehetősen sok olyan aktív és aktuális zenekart tudnánk említeni, akiknek közönsége is van, rendszeresen koncerteznek is, vagy éppen a vidéki klubhálózat életbentartásához lenne az egy hatalmas löket, ha túl tudnának a szerkesztők lépni az évtizedek óta takaréklángon, vagy városi rendezvényeken mesterségesen életben tartott produkciók helyett azokhoz, akik piacilag is versenyképesek lehetnének, mert például a streaming szolgáltatóknál vagy a Youtube-on jól teljesítenek. Az is izgalmas, hogy mennyire más egy-egy rádióadó ízlése, és mennyire látványosan kiderül, hogy tulajdonképpen egy szerkesztő zenei ízlése alakítja az egész térség ízlését. Míg a Petőfi Rádió tavaly a Blahalouisiana dalait játszotta a legtöbbet, addig a Manna FM Ákost, a Karc FM az összes vidéki frekvenciáján az Edda Műveket vagy LGT-t, a győr Plusz és a Retro rádió Republic-ot, a Pont Rádió Charlie-t, a Maxirádió a Crystalt, a Mária Rádió meg Szentpéteri Csillát játszotta a legtöbbet. Itt térnénk ki külön arra az izgalmas, és egyben szórakoztató infómorzsára, hogy a Parlamenti Rádió, ami a parlamenti közvetítéseket adja, legtöbbször, azaz 7154 alkalommal a “Hidden Kingdom” művet játszotta, ami valószínűleg egy szignál beszédes címe lehet.
Legnépszerűbb magyar előadók tízes listája, és a megjelenés éve
| 1 | Wellhello | 53 954 | 2016 |
| 2 | Halott Pénz | 50 708 | 2018 |
| 3 | Rúzsa Magdi | 47 847 | 2017 |
| 4 | Follow The Flow | 45 436 | 2019 |
| 5 | Margaret Island | 27 095 | 2018 |
| 6 | Kowalsky Meg A Vega | 26 087 | 2016 |
| 7 | Magna Cum Laude | 25 859 | 2014 |
| 8 | Ákos | 23 457 | 2010 |
| 9 | Honeybeast | 23 356 | 2017 |
| 10 | Bagossy Brothers Company | 21 950 | 2019 |
A legtöbbet játszott magyar dalok tízes listája és a dalok kiadási éve
| 1 | ValMar & Szikora Robi – Úristen | 12 189 | 2022 |
| 2 | Rácz Gergő & Orsovai Reni – Mostantól | 11 753 | 2019 |
| 3 | Lotfi Begi & Burai – Háborgó Mélység 2 | 10 712 | 2020 |
| 4 | Follow The Flow – Maradok Távol | 10 560 | 2018 |
| 5 | Wellhello – Rakpart | 10 281 | 2014 |
| 6 | Halott Pénz & Dzsúdló – Mielőtt Megismertelek | 10 183 | 2022 |
| 7 | Zagar & Underground Divas – Wings Of Love | 9 471 | 2007 |
| 8 | Follow The Flow – Anyám Mondta | 9 400 | 2018 |
| 9 | Heincz Gábor Biga – Learning To Let Go | 9 215 | 2012 |
| 10 | Király Linda – Can’t Let Go | 9 085 | 2007 |
Jogdíj, jogdíj, jogdíj
És hogy ez miért is izgalmas? Mert a jogdíjak felosztásánál nagy szerephez jut a rádiós játszás. Arról már korábban foglalkoztunk egy hosszú cikkben, hogy miért torzíthatja az egész piacot, ha nem azt veszik figyelembe jogdíjfelosztásnál, ami valóban reprezentálja azt, ahogyan a társadalom valójában a zenét hallgatja. A ráosztásos jogdíjak esetében nyilvánvalóan nem mindegy, hogy milyen típusú felhasználás milyen mértékben számít bele. Az üreshordozói jogdíj felosztása valamelyest módosult az elmúlt időszakhoz képest, a rádiók lejátszása alapján megállapított százalék ugyanannyi maradt.
- 20 százalékát a mechanikai hordozók (azaz jellemzően az eladott lemezek alapján)
- 38 százalékát a rádiós játszások arányában
- 10 százalékot irodalmi művek rádiós sugárzása
- 10 százalékot a letöltéses és nem letöltéses internet zenei jogdíjak, valamint a Megbízásos Online Multiterritoriális Jogdíjak bel- és külföldi jogosultjai között
- 22 százalékot a könnyűzenei koncertek, műsoros rendezvények jogdíjnem bel- és külföldi jogosultjai között
És hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Érdemes ehhez megnézni, az Artisjus rádiós jogdíjkalkulátorát, amiből kiderül, hogy egy nagyjából háromperces dal egyszeri lejátszása milyen jogdíjat jelent a szerzőknek. Vagyis egy-egy, főleg nagyobb rádió főrotációjába bekerülni hatalmas pénzt tud jelenteni, de ha csak átlagosan tíz évvel ezelőtti előadók jutnak ilyen lehetőséghez, az pont azoknak az aktív zenészeknek nem segít igazán, akik jelenleg forgatnák vissza a jogdíjukat abba, hogy új dalokat hozzanak létre, vagy egyre nagyobb és látványosabb produkciókat állítsanak színpadra, miközben azok a fiatalok, akik fizetnek egy-egy fellépő koncertjéért és gyakran járnak klubokba, sok esetben azt sem feltétlenül tudják, hogy mi is az az FM- rádió, aminek mégis ekkora szerepe van ha nem is az ízlésformálásban, de abban biztosan, hogy milyen előadók jussanak magasabb összegekhez.
Az NMHH pedig azt ígéri, hogy a következő zenei elemzéseinkben fényt derítenek arra is, hogy mi az, amit a rádiót elkerülők preferálnak, valamint hogy milyen témákról, milyen nyelvezettel énekelnek az online platformok legnépszerűbb slágereiben.
