Nem a Sziget drága, mi vagyunk csórók

Ha az elmúlt napokban szó esett a Szigetről, gyakorlatilag mindenkinél felmerült, hogy egy kisebb vagyonba kerül, ha az ember elmegy a fesztiválra. Sokak szerint nem elég, hogy drága a belépő, de a vendéglátás is megfizethetetlen.

Hirdetés

Nyilván mindenki annak örülne, ha minden évben a fiatalságát jelentő kedvenc zenekarok lépnének fel olcsón, és annyi lenne a sör, mint a boltban, de ez sosem következik be. Nem állítjuk, hogy valóban ne lenne hatalmas kiadás egy este a Szigeten, viszont az egész jelenség sokkal inkább azért csapja arcon az embert, mert ennél jobban kevés helyen látszik, hogy mekkora a különbség egy külföldi és egy magyar fiatal anyagi lehetőségei között.

A Sziget egy európai fesztivál

Lehet most azzal jönni, hogy ez a Sziget már nem az a Sziget, és hát valóban nem az. A Sziget mostanra Európa egyik legrangosabb fesztiváljává nőtte ki magát. Nem arról van szó, hogy a magyaroknak vagy a külföldieknek szól, hanem arról, hogy pont annyira szól az európaiaknak, mint mondjuk a Roskilde Dániában, a Primavera Sound vagy a Mad Cool Spanyolországban, a Glastonbury, Download vagy Reading Angliában vagy éppen az Exit Szerbiában. A fesztiválturizmus létező jelenség, sőt meglehetősen jó bevételeket hoz egy-egy országnak. A Covid alatt mi is írtunk arról egy hosszabb cikket, hogy mégis mekkora kiesést jelent az államkasszának, ha a fesztiválok elmaradnak.

Magyarország is sokat veszít, ha megint elmarad a fesztiválszezon

Ezzel együtt jár az is, hogy mikor egy zenekart szerződtetnek, a menedzsment szintén európai nagyfesztiválként tekint a szervezőkre, az árak tekintetében nem érdekli őket, hogy melyik európai országról van szó. És itt jön képbe két olyan tényező, ami miatt a magyarok most kifejezetten jelentős versenyhátrányba kerültek.

Az áfa, és magas euróárfolyam

A zeneszakma évek óta hangoztatja, hogy a 27 százalékos áfa nagyon magas. Hatástanulmány is készült arról, hogy az alacsonyabb áfakulcs sem jelentene az állam számára kevesebb bevételt, mindössze annyit, hogy az események versenyképesek maradjanak. A magas euróárfolyamot pedig valószínűleg nem kell magyarázni. Ez sosem jöhet jól egy olyan iparágban, ahol a bevételek forintban keletkeznek, a kiadások pedig euróban. Érdemes azt is látni, hogy egy ilyen esemény kalkulációja, főleg ha mondjuk a 2020-as előadó leszervezett koncertjét hozzák át 2022-re, teljesen megborulhat attól, ha közben az euró árfolyama meredeken emelkedik. És ne feledkezzünk meg az egész világot, Magyarországot pedig különösen érintő magas inflációról sem, ahogy arról sem, hogy most nem a tavalyihoz, hanem a három évvel ezelőtti árakhoz hasonlítunk mindent.

Drága a jegy, horror a sör

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az európai fesztiválok esetében nem kiemelkedően magas a jegyár a Szigetre. Úgy meg végképp nem az, hogy itt egy rakás más kulturális programot is kap hozzá az ember. A szervezők évek óta hangsúlyozzák, hogy már csak azért is érdemes rendesen áttanulmányozni a programokat, mert ha a nagyszínpadon esetleg csak két előadó érdekel valakit, attól még délutántól másnap reggelig el lehet veszni úgy a forgatagban, hogy közben megnéz egy rakás másik zenekart, egy-két nemzetközileg elismert művészeti produkciót, legyen az színházi előadás vagy éppen cirkusz, jól lehet szórakozni a vándor vurstliban vagy az utcaszínház előadásain.

A Szigetre bérletet az első körben 104 ezer forintért lehetett vásárolni, aki az utolsó pillanatban ébredt, annak 130 ezer forintot kell fizetnie. Ahogyan az összes nagyfesztiválon, ahol egyáltalán létezik napijegy, az arányaiban jóval drágább, itt sincs ez másképpen, első körben 25 ezer forintért lehetett beszerezni, közvetlenül a fesztivál előtt 32 ezer forintot kell érte fizetni. Van lehetőség háromnapos bérletre is, ez három egymást követő napra érvényes, és 70 ezer forint után mostanra 95 ezer forintért lehet megvenni. Lehet igénybe venni diákkedvezményt is azoknak, akik tanulnak, és volt Season Sale is, amikor 90 ezer forintért vehetett bárki bérletet.

A hasonlóan nagy európai fesztiválokról és a sörárakról készítettünk egy táblázatot, amiből kiderül, hogy valójában a Sziget ár/érték arányban nagyon erős. Egyébként elég sok helyen megírják, hogy hol mi mennyibe kerül, így kiderül, hogy például a Primavera Soundon egy hamburger 9 euró, azaz nagyjából 3500 forint, egy pizza pedig 10 euró, azaz nagyjából 3900 forint. A Downloadon 9 font, azaz több mint 4 ezer forint egy hamburger, és 6800 forint körül van egy csirkés tészta, egy adag sültkrumpli pedig 2300 forint körül mozog. A Reading fesztiválon 2500 forint körül kap a látogató egy Somersby cidert, a vízhez pedig 1200 forint körül lehet hozzájutni.

Vagyis igen, nem a Sziget drága, hanem a nagy fesztiválok drágák a mi fizetéseinkhez, hiszen arról ebben a cikkben direkt nem ejtünk szót, hogy a jegyár az ország hivatalos adataiként közölt havi átlagkeresetek hány százalékát teszik ki. De itt szét lehet nézni, és össze lehet hasonlítani a nettó átlagbéreket, és máris érthetőbbé válik, miért mondjuk azt, hogy a Sziget valójában még mindig olcsó az európai fesztiválok tekintetében, ráadásul aki már járt valamelyik nagy, vagy kisebb külföldi fesztiválon, az azt is pontosan érti, miért mondjuk, hogy a Sziget még úgy is luxusszálló és programkánaán a többihez képest, hogy most valóban kifejezetten hatalmas a por és nagy a szárazság.

Persze olcsóbb fesztivált lehet találni, itthon is, külföldön is. És még csak nem is kell sokkal kisebb fesztiválokra gondolni, hiszen az Exit fesztivál vagy éppen a stílusspecifikusabb fesztiválokra pont igaz, hogy olcsóbbak, és ez így van rendjén.