Mikor a Lángolón megosztunk híreket arról, hogy hogyan próbálkozik a zeneipar túlélni, és elérni, hogy a hatályos szabályozásoknak is megfelelnek a szervezők, de azért mégiscsak koncertezhessen egy nagyon előadó is, akkor mindig feltűnnek a kommentelők között azok, akik váltig állítják, hogy inkább otthon maradnak, mint hogy egy ültetett vagy éppen autós koncertre menjenek. Pedig az online koncertek iparága egyre nagyobb, és a visszajelzések alapján elég sikeresek is.
Arról már mi is írtunk, hogy a Spotify elkezdi ajánlgatni az online koncerteket, és az is egyértelművé vált, hogy az egyik legnépszerűbb játék, a Fortnite is szeretne nyitni a zene irányába, és élő koncertekkel is készülnek.
Most Jared Leto, Scooter Braun és Troy Carter szállt be egy startupba, ami az élő koncertélményt hozná vissza, digitálisan. A 30 Seconds to Mars agya, és Oscar-díjas színész Jared Leto mellett a Moment House nevű cég támogatói közé olyan tech-szakemberek is beszálltak, mint Kevin Mayer, aki a TikTok korábbi elnöke volt, vagy éppen Jack Conte, aki a Patreon vezetője, és még egy rakás pénzügyi befektető.
A Moment House lényege, hogy nagyon egyszerűen tudjon egy zenekar online koncerteket adni, és arra jegyeket eladni. Az alkalmazás képes geo-fence jegyeket árulni, ami egy virtuális terület, koordinátákkal körül határolva. Vagyis azt tudja mondani egy zenekar, hogy ő ma este csak budapestieknek ad koncertet, holnap pedig csak a szegediek, és a 20 km-es körzetben élőknek.
Így indul virtuálisan turnéra most a tavalyi Szigeten is fellépő Yungblud, és több helyszínen már most sold out a buli.
A kezdeményezésnek a zenészek eléggé örülnek, mert minden ilyen lehetőség bevételi forrást jelent nekik. A Moment House a jegyárakat teljes egészében a zenekaroknak adja, és minimális kezelési költséget a rajongókra terheli. Ez a lépés azért fontos, mert a Facebook hasonló, fizetős élő közvetítéseket biztosító modelljében ez úgy néz ki, hogy a felhasználó lát egy árat, abból viszont jelentős összeget megtart a Facebook, és a maradékot utalja át az esemény szervezőjének, vagyis mikor egy zenekart, online órát vagy előadást támogat valaki, akkor tévesen hiszi azt hogy teljes egészében a zenekaré lesz, itt viszont látja, mennyivel támogatta ténylegesen az előadót.
Nem válasz a vírusra, inkább egy új módja annak, hogy a koncertélményt egy új oldalról közelítsük meg
– mondta Arjun Mehta, a cég egyik alapítója. Jared Leto szerint ez a platform inkább lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit más, digitális megoldásokkal felpimpelt koncertet kapjon az ember, hogy ezek egészen pontosan mit jelentenek, az pedig csak az előadókon és a kreativitásukon múlik. Közleménye szerint őt pont az vonzotta, hogy itt egy új zenei kategóriát lehet most létrehozni.
VR szemüvegben koncertezni
Hogy a klasszikus értelembe vett koncertélményt legalább a virtuális térben át lehessen élni, arra az Oculus és a Tidal gondolt egy merészet, és október 9-én egy virtuális valóságban élvezhető koncertet rendeztek, ahol Charlie XCX lépett fel. VR-szemüveg híján 2D verzióban is lehetett követni a bulit. Összesen hat ilyen bulit terveztek, a közlemény szerint így újra át lehet érezni, hogy a barátokkal egy menő eladó koncertjét várják, és az első sorban urálnak, miközben igazából a szobájukból sem mozdultak ki. November 18-án ugyanezt Major Lazerre tehetik meg.
Szintén a Tidal támogatja a Sensorium Galaxy bulikat, ami egészen egyszerűen csak közösségi metahelyként definiálja magát, és ahol például David Guetta és Carl Cox tart majd bulit a virtuális térben, amit VR-szemüveggel lehet majd élvezni. A Sensorium Galaxy 2021-re ígéri az indulást, a 100 millió dolláros befektetés, és pénzügyi finanszírozók köre pedig azt sejteti, hogy ez nem csak egy átmeneti megoldás lesz, hanem akkor is marad, mikor a korlátozásoknak vége.
Egymillió fizetővendég az online koncerten
Oké, a BTS nevű koreai zenekarnak egyébként is elég lelkes és mindenre kapható rajongótábora van, akik az átlagosnál aktívabbak az online világban, de azért így is elég beszédes, hogy legutóbbi fizetős virtuális koncertjüket 993 ezer ember követte, és vett rá jegyet. Ezzel megdöntötték a saját rekordjukat, júniusban ugyanis 756 ezer fizető vendéget szórakoztattak, szintén virtuálisa. Egy ilyen buli után a bevételük olyan több tíz millió dollár, mert a modell szerint a jegyek is drágábbak, mint a klasszikus koncertek esetében. Náluk vannak napi, illetve hétvégi jegyek, amik 4K minőséget, jobb hangzást, és több kameraszöget ajánlanak, ezért pedig hajlandóak fizetni a rajongóik. A rajongói klub tagjai kedvezményt kapnak, a közvetítéseket pedig olyan technikával és gárdával oldják meg, akik otthon vannak nagy nézettségű világesemények, sportközvetítések lebonyolításában.
Amellett, hogy a minőség jó, és a közvetítés színvonalába is sok pénzt és energiát fektettek, vagy hogy a rajongók váltogathatták maguknak a kameraállásokat, olyan extrákkal is készültek mint a kiterjesztett valóság, vagy a közös csoportok, akik együtt nézhették a bulit.
A virtuális bulik maradnak
Senki nem állítja, hogy egy virtuális buli pótolni tud egy igazi koncertet, csak jelenleg az a helyzet, hogy míg a koncertek korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetőek el jelenleg a világon, addig marad a virtuális tér. Később sem jelenti azt, hogy a zenekarok ne indulnának majd turnéra, hanem egészen egyszerűen az online koncertek egy új bevételi forrást jelenthetnek, ami akár lemezfelvétel közben is a rendelkezésükre áll, jelenleg pedig szó szerint életmentő lehet nem csak a kisebb, de nagyobb gyakran turnézó zenekaroknak, és a szakembereknek is.
Az online koncertek jelenleg azt jelentik, hogy nem csak a zenekar, de a hangmérnökök és a technikusok is bevételhez juthatnak annak ellenére, hogy a turnézás jelenleg szünetel, és valahogy túl tudnak jutni a jelenlegi időszakon, már ha ezek olyan platformokon zajlanak, amik tisztán piaci alapú üzleti modellben gondolkoznak, nem pedig érdekek mentén.
Magyar fejlesztés is segíti az élő közvetítéseket, a RECnGO nevő startup 2017-ben kezdte, és tavaly óta dolgozik azon az alkalmazáson, ami az okoskészülékeken használható élő közvetítéseket segíti. Többek között a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központnak vagy a Central European Startup Awardsnak a közvetítésén is dolgoztak, tavaly pedig befektetőként a Hiventures is beszállt. Az applikáció segítségével akár hat kameraállást tud kezelni egy ember az élő stream alatt, miközben előre bekészített vágóképeket vagy videó betéteket is használhat, és nem csak a zenekaroknak, de a digitális oktatásban is segítséget jelenthet, de bármilyen élethelyzetben jól jöhet, ha több kameraállást lehet egyszerre könnyen kezelni.
Mi lesz a jövő?
Közben mindenki készül arra, hogy egyszer majd véget érnek a korlátozások, és újra lehet koncertezni. Hogy ez mikor, milyen formában kezdődhet el az egyelőre még a jövő zenéje, és egészen biztos nem lesz egyszerű azoknak a dolga sem, akik a jövőben szeretnének olyan turnét szervezni, ami több országot érint, minden ország külön szabályozásait betartva, ezért belátható időn belül nagyon nagy szerephez juthat majd az adattudomány, amikor a szabályozásnak megfelelő számításokat nem kockás papíron kell vonalzóval kimérni, és nem egy zsebszámológéppel kell kiszámítani, hogy egyáltalán milyen jegyárak mellett nem bukik a zenekar és a szervezők egy koncerten, hanem egy egyszerű programmal.
A SAS fejlesztése pont ebben segít azzal, hogy jegyértékesítési- és részvételi forgatókönyveket futtat le. Egyelőre élő sport meccsekhez használják, de könnyű belátni, hogy a nagyobb stadionkoncertek, közepes méretű bulik, esetleg turnék szervezését is nagyban megkönnyítheti.
Az észak-karolinai NC State csapata a fejlesztés segítségével különböző forgatókönyveket dolgozott ki az 57 600 férőhelyes Carter-Finley Stadion lehetséges ültetési és kihasználtsági forgatókönyveiről, hogy különböző paraméterek alapján ajánljon ülőhely-kiosztásokat és elrendezéseket, és így maximalizálni tudják a bevételeket. Az elemzések különféle adatokat vesznek figyelembe, úgy, mint a folyosók, az ülések, a padok, valamint a bejáratnál és a gyep közelében találhatók ülőhelyek mérete, valamint ára. Nyilván ez a modell alkalmas lehet arra is, hogy gyep helyett a színpadhoz viszonyítsa a számításait. A szervezők pedig megadhatják, hogy a különböző csoportok milyen messze üljenek egymástól, vagy hogy hány személy ülhet együtt, mit engedélyeznek éppen a szabályok, és különböző forgatókönyvekkel számol annak megfelelően, hogy az emberek a be- és kijáratot, valamint a folyosókat is szabadon használhassák anélkül, hogy mások biztonsági zónáját érintenék. Az SAS elemzésével például kiderült, hogy a stadionban a kapacitás mindössze 15%-a van kihasználva, ha két méterre ülnek egymástól az egyedül ülő emberek. Ha viszont akár négyen is ülhetnek együtt, akkor ez az arány 30%-ra emelkedik.
Világszerte próbálkoznak vírusbiztos fesztiválokkal, az eddigiek többsége jól ment
