Már évek óta beszélnek arról, hogy a készpénz órái meg vannak számlálva, de most a pandémia hatására úgy tűnik valóban a digitális pénzmozgás vette át a hatalmat, legalábbis a CES iparági konferenciájának beszélgetőpartnerei szerint.
Melyik nagyobb tragédia, ha otthon marad?
Hogy mennyire megváltoztak a szokások, azt egy egyszerű teszten le lehet mérni, mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy ha otthon felejtene valamit a munkába menet, melyik lenne fájdalmasabb, a pénztárca vagy a telefon? Erre a kérdésre egyre többen mondják azt, hogy a telefon rosszabb lenne. Nem csak azért, mert elérhetetlenek, hanem mert tulajdonképpen egy rakás dolog van, amit a telefon kivált. Lehet vele fizetni, itt a digitális bérlet, sok helyen a belépőkártya is digitális, és nem véletlen az sem, hogy nagyon sokan hordják a személyijüket is a telefon tokjában, nem pedig a pénztárcában.
2021 pénzügyi digitalizációs trendjei között szerepel, hogy egyre többen hagyják otthon a pénztárcájukat és a kulcsukat, hiszen minden digitálisan is megvan a telefonjukon. A DIY, azaz saját vásárlások egyre népszerűbbek. Ez nem valami sufni applikációt jelent, hanem azt, hogy az önkiszolgáló kasszák már nem csak az élelmiszer áruházakban népszerűek, hanem egyre több az automata, kioszk, ahol az ember a különböző vásárlásait intézheti. A biometrikus azonosítást, az ujjlenyomattal jóváhagyott pénzügyi tranzakciókat 2021-ben több mint 18 milliárdszor használtuk, a fogyasztók 63 százaléka inkább az érintésmentes fizetést biztosító helyeket preferálja, és 46 százalék mondja azt, hogy az érintésmentes fizetés az egyik legbiztonságosabb fizetési módszer.
A pandémia ráadásul annyira felgyorsította ezt az egész folyamatot, hogy Maeve Duska, az ID Tech vezetőjének adatai szerint az amerikai vásárlók 48 százaléka nem vásárol szívesen olyan helyen, ahol pénztárossal kell találkoznia.
Sőt, a felmérések szerint az történt, hogy a világjárvány alatt egyre többen próbálták ki kényszerűségből is az online fizetési módokat, és rájöttek, hogy ezek nem is rosszak, sőt sok esetben egyszerűbb, mint boltról-boltra járni. Az Egyesült Államokban a reptereken már az Apple Wallet-be mentett azonosítók elfogadását tesztelik a biztonsági ellenőrzéseken, ahogyan a digitális személyigazolványt és jogosítványt is teszteli néhány állam. Európában pedig hétköznapi lett, hogy az emberek a telefonjukon tárolják az oltottságról a digitális igazolványt.
Szemelyre szabottság, egyszerűség és biztonság
Ez az a három dolog, ami a vásárlóknak jelenleg a legfontosabb. Szeretnek személyre szabott ajánlatokhoz, kedvezményekhez, hűségakciókhoz jutni. Azzal és akkor szeretnek rendelni és fizetni, ami éppen kéznél van, legyen az telefon, óra, applikáció, mindez fontos, hogy megbízható partnereken keresztül, biztonságosan történjen.
A különböző fizetési módok alapjaiban változtatták meg az emberek életét
– mondja Neha Wattas a JPMorgan Payments stratégiai vezetője. Elég csak megnézni, hogy a fizetés onnan, hogy a kasszában dolgozó ember kereste az árjelző cetliket és bepötyögte az árat, mára egy sokkal egyszerűbb folyamat lett, sőt néhány helyen már próbálkoznak azzal, hogy gyakorlatilag észre se lehessen venni a fizetést, vagy olyan szórakoztató legyen, mint a Domino’s-ban, ahol már emojival is lehet pizzát rendelni. Szerinte most állt össze a három legfontosabb elem ahhoz, hogy a digitális fizetési módok letarolják végérvényesen a világot, azaz az elkövetkezendő években 91 százalékra emelkedik az okostelefonnal rendelkező emberek száma a világban, a felhasználók bizalma is nagyon megerősödött, és rendelkezésre áll egy csomó adat és szabályozás, hogyan lehet a digitális tranzakciókat biztonságossá tenni.
Bank vagy egy applikáció?
Azt is érdemes megfigyelni, hogy nagyon sokáig a bank és a banki intézményrendszerbe vetett bizalom működtete a pénzügyi folyamatokat. Persze még ma is sokan ebben a rendszerben bíznak, de megjelentek az alternatívák a személyes pénzügyek kezelésére. Bankok nélkül is tudnak az emberek utalni egymásnak, pénzt váltani, és az algoritmusoknak köszönhetően ezekbe az alkalmazásokba vetett bizalom is növekszik. Iparági becslések alapján 5 billió dollárnyi vásárlás került át az online térbe a pandémia miatt, és ez már nem is nagyon áll vissza, vagyis strukturális változásnak vagyunk tanui.
Nem az Egyesült Államok, hanem Európa, Ázsia és India a legnagyobb szereplői a FinTech világnak.
Ennek okai lehet az, hogy a résztvevők szerint az európai szabályozások könnyebben elősegítik a digitális bankok terjedését, míg Afrikában és Indiában az látszik, hogy az okostelefonok nem úgy terjedtek mint nálunk, vagy az Egyesült Államokban, hogy először még örültünk, ha lehet vele WAP-on híreket olvasni, aztán hogy fotózni is tud, és szépen lassan jöttek rá az emberek, hogy egyébként bankolásra is használható, már akit érdekel, és nincs el tökéletesen enélkül a funkció nélkül is. Ott viszont most terjed el a technológia, ahogy nálunk természetes és újszerű volt a WAP, ott a digitális bankolás lett az, ráadásul az egész infrastruktúra is új és friss, így nem jelent különösebb akadályt, hogy a sarki zöldségesnél vagy utcai árusnál lehessen online fizetési megoldásokat használni. Egyébként ez volt a terv a fejlett országokban is, hogy a bankkártyás rendszert gyorsan felváltja a mobilos fizetés, Bill Gates például már korábban azt jósolta, hogy 2007-re már nem fogunk bankkártyákat használni. Egyébként ebben a kérdésben az látszik, hogy a fiatalabb generáció valóban elutasítja a kredit kártyákat, és összességében a kártya nélküli fizetési lehetőségeket részesíti előnyben.
Jön a kripto
Ezt már egy ideje tudjuk, de Michael Terpin, a Transform Group vezetője azt mondja, hogy a kriptovaluták most ott tartanak, ahol 1997-ben az internet, amiről még akkor is sokan azt gondolták, hogy néhány fiatal szórakozása, most pedig a legtöbb korosztály azt se tudja, mivel töltse az idejét, és mit csináljon ha elmegy az internet. Az viszont már most látszik, hogy a kormányok félnek tőle, többségüknek fogalma sincs, hogyan lehetne szabályozni, és félő, hogy minél később próbálják ezt meg, annál sikertelenebb lesz a dolog. És úgy tűnik, hogy a bankok jelentős része is egyelőre tart tőle, és óvatosan ismerkedik, miközben egyre többen vállalják a kockázatokat és fektetik be kriptoba a megtakarításaikat a nagy nyereség reményében. A jövő mindenképpen errefelé halad, a bankoknak azt kell eldöntenie, hogy kívülről szemlélik és lemaradnak, vagy belülről, és megpróbálják a technológiát alakítani.
Hogy mi lesz a jövő azt nehéz megjósolni, az egészen biztos, hogy összességében nem a készpénz. Az is valószínű, hogy lesz egy olyan szuperapplikáció, aminek a pénzügyek állnak a középpontjában, hiszen nincs olyan ember vagy vállalkozás, aminek nem az a célja, hogy több pénze legyen, hogy jó befektetéseket és jó üzleteket kössön, legyen az hűségkedvezmény a sarki pékségben, vagy üzleti döntés.
Az egészen biztos, hogy éveken belül a pénztárca a telefonba költözik. Ott kezeli több szinten a bankszámlákat, hűségkártyákat, biztosításokat, jegyeket, de a személyi igazolványokat is a rendszer, pont ugyanúgy, ahogyan most ezeket a pénztárcában tároljuk
– mondja Terpin, aki szerint a szabályozások nem helyiek lesznek, hanem globálisak.
Ma tízből kilenc ember használja a FinTech szolgáltatásokat, míg közösségi médiát tízből nyolc ember. Jelenleg mindez úgy néz ki, hogy van az embereknek egy fő bankja, de rengeteg helyen vesznek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. A jövő pedig valószínűleg afelé halad, hogy olyan szolgáltatásokat használjon majd a különböző pénzügyi tranzakcióira, lehet az csekkbefizetés, vásárlás, befektetés, utalások, ami neki a legjobb, legolcsóbb, és ahol ő mint ügyfél, a legtöbb előnyhöz jut. És valószínűleg ez a sokszínűség lesz az, ami a pénzügyi szolgáltatások egészséges versenyét elhozza.
