Nagy kérdés, hogy az In Flamest mi tartja még igazán életben. Valószínűleg két tag: Anders Fridén és Björn Gelotte. A többiek statisztának tűnnek a zenekarban. A névnek azonban nagy tisztelete van, még akkor is, ha az utóbbi lemezek sem kritikai, sem közönségsikert nem arattak, még akkor sem, hogy valójában teljesen eredeti, amit ezeken hallani.
A most kiadott új dal ehhez képest némi visszakozást jelent, mert pont azt csinálják, amit nagyjából a Clayman idején. A State Of Slow Decay klasszikus svéd dallamos death metal, kimagasló minőségben. Igen, van benne dallamos ének, de semmi riasztó, tökéletesen illik a dalba. Hogy aztán a többi szám ehhez hasonló lesz-e, ki tudja? Mindenesetre már a hangzása sem az a túlcsiszolt cucc, mint amit az elmúlt időszakban erőltettek.
És a ráadás kérdés a végére: jobb ez a dal, mint bármi, amit eddig kiadott a volt In Flames-tagok zenekara, a The Halo Effect? Igen, jobb. Az eddig kiadott négy The Halo Effect-dal rutinmunka, semmi extra ízzel, fűszerrel. Jó, de semmi különös. A svéd háziverseny éleződik.