Több szempontból is különlegesnek ígérkező esemény várja a közönséget december első szerdáján a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Tóth-Vajna Zsombor és a Harmonia Caelestis Barokk Zenekar karácsonyi orgonakoncertje, melyen a Capella Columbae énekegyüttes és kiváló szólisták is színpadra lépnek, egyaránt felfogható a lübecki Abendmusiken hangversenyek modern újraértelmezésének, és persze tisztelgésként a barokk mesterek öröksége előtt. Az este folyamán Johann Sebastian Bach és Dietrich Buxtehude örökérvényű, kortalan darabjai hangzanak el a lehető legautentikusabb előadásban, két felvonásban, így a koncert ugyanúgy számot tarthat a barokk, vagy általában a régizene híveinek érdeklődésére, mint azokéra, akik lélekemelő pillanatokra vágynak az ünnepi időszak nyitányaként.
Johann Sebastian Bach (1685-1750), az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb mestere közismerten érdeklődött elődei munkássága iránt, és lelkesen tanulmányozta olyan szerzők darabjait, mint Johann Adam Reincken (1643 – 1722), Dietrich Buxtehude (1637-1707), vagy akár a Bach család idősebb tagjai. A történet szerint a húszéves Bach, aki akkor már az arnstadti templom orgonistája volt, 1705-ben néhány hét szabadságot kért egyházi feletteseitől, majd Lübeckbe utazott, hogy meghallgassa az ottani Marienkirche híres orgonistáját, Dietrich Buxtehudét, és ha már ott van, tanuljon is tőle ezt-azt. Tekintélyét és a hatóság jóindulatát bizonyítja, hogy a kért szabadságot megkapta, bár épp a tanév és az egyházzenei évad kellős közepe volt ez az időszak.
Az akkoriban Dániához tartozó Helsingborgban született Buxtehude 1668 áprilisa óta volt a lübecki székesegyház orgonistája, és az ő szervezésében rendezték meg évente, advent idején a magas színvonalú Abendmusiken, azaz Esti zene hangversenyeket; ezek az előadásokra az istentiszteletek után került sor, a város gazdag kereskedőinek szórakoztatására. Bach október közepén indult el, és a pont az adventi időszakra ért a majdnem 500 kilométernyi távolságra lévő Lübeckbe. A zenetörténészek szerinte ez a látogatás, ami végül az eredetileg tervezett négy hét helyett három és fél hónapig tartott, az utolsó láncszem volt a fiatal Bach művészi fejlődésében, aki Buxtehude személyében nemcsak tanítómestert és inspiráló művészt ismert meg, de a templomi környezetben való muzsikálás újfajta, reprezentatív formáit és lehetőségeit is felfedezhette.
Az előtörténet ismeretében nem is csodálkozhatunk azon, hogy december 4-én, szerdán este az ő műveiken keresztül kaphatunk betekintést ebbe a korba, mintegy mai körülmények között rekonstruálva a majd’ 320 évvel ezelőtti Abendmusik-koncertek hangulatát. A hangverseny során, egy két részre osztott műsorban először Tóth-Vajna Zsombor szólaltatja majd meg az intézmény nagy orgonáján Bach és Buxthehude ma már a klasszikus zene alapköveinek számító darabjait, a második részben pedig a karmesteri emelvényről vezényli majd a Harmonia Caelestis Barokk Zenekart, melynek művészeti vezetői feladatait is ő látja el ikertestvérével, Tóth-Vajna Gergellyel, aki szintén a fiatal hazai régizenészgeneráció kiemelkedő tagja: Zsomborhoz hasonlóan szintén karmester, több billentyűs hangszeren játszó, sokoldalúan képzett muzsikus – további párhuzamként, bár ez az előadással közvetlenül nincs összefüggésben, mindketten aktívan praktizáló orvosdoktorok is egyben –, aki karácsonyi koncert második részében orgonán közreműködik majd.
A Tóth-Vajna testvérek által vezetett Harmonia Caelestis Barokk Zenekar 2015 végén alakult hazai és külföldi fiatal régizenészekből. A nevet Esterházy Pál nádor azonos című művéből kölcsönözték, céljuk pedig az, hogy új színfoltként legyenek jelen a zenei életben, és magas színvonalú koncerteket adjanak nem csak a magyarországi, de a nemzetközi hangversenytermekben is. Megalakulása óta a zenekar többféle felállásban, a nagyzenekari daraboktól a kisebb kamarazenei produkciókig változatos műsorokkal lépett fel. Repertoárjuk a reneszánsz polifóniától Mozart és Haydn szimfóniáiig terjed, különös tekintettel Purcell, Händel és Bach hangszeres és vokális műveire. December első szerdáján rajtuk kívül a színpadon üdvözölhetjük a Capella Columbae énekegyüttest (művészeti vezető: Bánó Barnabás), valamint a klasszikus, barokk és régizene művek olyan avatott énekeseit, mint Ács Gabriella, Csereklyei Andrea (szoprán), Krajnyák Dalma (alt), Kovács Gábor (tenor), Fülep Máté (basszus).
Tóth-Vajna Zsombor, aki idén februárban, magyar zenészek közül elsőként a Westminster apátságban is fellépett egy 17. században született művekre fókuszáló műsorral, melynek során többek között Purcell, Händel és John Blow műveit hangzottak el, művészi hitvallásáról így fogalmazott weboldalán:
„A művész olyan, mint egy tolmács. A szerző és a közönség között közvetít egy olyan nyelven, amit ő jól ismer, és ahogy a tolmács is szabadon válogathat a különböző szinonimák, mondatformálási eszközök között, úgy a művész is amellett, hogy elvárható minimumként visszaadja a kotta szövegét, hozzáteszi a saját egyéniségét, mondandóját az előadott műhöz. Mert végső soron a zenénk célja ez: valamit közölni, elmondani egy olyan univerzális nyelven, amit bárki megérthet, ez pedig a muzsika.”
Egy ilyen estéhez pedig nem is találhatnánk jobb tolmácsot a zenekutatóként is aktív, történelmi orgonák elismert szakértőjének számító, sokoldalú orgona-, csembaló-, fortepiano- és klavikordművésznél, és persze a koncerten közreműködő vendégművészeknél.
Jegyek és további információk a Müpa honlapján és a koncert Facebook-eseményének oldalán!
