Hirdetés

Több magyar tinit zaklatnak az interneten, mint két éve

Két év után újra megkérdezte a Be Social a tiniket, hogyan is használják az internetet. Nem az volt a cél, hogy a boomerek megértsék, miért szelfizik annyit a gyerek, sokkal inkább az, hogy megértsük, hogy például miért nem válaszol egy tini az e-mailekre, és mennyire nem igaz, hogy minden tizenéves bizonyára videójátékozik a szobájában.

Hirdetés

A legmegdöbbentőbb eredmény, hogy a 2019-es adatokhoz képest 7 százalékkal többen, egészen pontosan 51 százalék érezte már azt, hogy zaklatták az interneten, 13 százalékuk úgy nyilatkozott a közel ötezer fiatal közül, hogy többször is. Már az is megdöbbentő volt, hogy két évvel ezelőtt a 39 százalék is soknak tűnt,

de most 51 százalék mondta azt, hogy kértek már tőle erotikus fotót az interneten, 12 százalék küldött is. 

Nem szabad elfelejteni, hogy a kutatásban 14–20 éves fiatalok vettek részt, és önbevallásos alapon működött, így persze nehéz megmondani, hogy valóban ennyien tettek-e eleget a kérésnek, főleg miután kiderült, hogy bár nagyon kevesen küldenek, mégis nagyon sokan, a megkérdezettek 56 százaléka kapott már kéretlen erotikus fotót, 34 százalék többször is – ismertette az eredményeket Joanelli Tamás, a Be Social alapítója.

Fotó: Be Social

Ha már önbevallás, akkor érdemes azon is elgondolkozni, hogy ha saját maguk szerint is azt mondja a 80 százalékuk, hogy a digitális oktatáson kívül több mint 3 órát, a fele több mint 4 órát tölt a neten, az a valóságban mennyit jelenthet. A kutatások alapján ugyanis önbevallásos módon hajlamosak kevesebbet mondani az ilyen jellegű kérdésekre a válaszadók, egészen egyszerűen azért, mert ők maguk sem veszik észre, hogy az a három óra valójában van 4-5 óra is, csak nem érződik annyinak.

A pandémia és a digitális oktatás is olyan nehézségeket vetett fel, ami miatt úgy éreztük, hogy ideje újra megkérdezni a tiniket, és néhány új kérdést is becsempésztünk

– mondta Forgács Mariann, a Be Social alapítója, aki arról is beszélt, hogy célzott hirdetéssel már TikTokon is tudtak hirdetni, és volt olyan e-sport szervezet meg influenszerek, akik segítettek abban, hogy a kérdéssor eljusson a fiatalokhoz.

Ez a mai fiatalság már azt sem tudja, mi az az e-mail

Túlzásnak tűnik, de a kutatásból valóban az derült ki, hogy ez a korosztály már inkább az azonnali üzenetváltásokban hisz, 57,2 százalék mondta azt, hogy csak nagyon ritkán, hivatalos ügyek miatt olvas e-maileket. Ezzel együtt a kommunikáció is megváltozott, 74 százalékuknál vannak olyan dolgok, amiket chatben bátrabban írnak le. 29 százalék pedig azt mondja, hogy elég sok ilyen téma van.

Míg 2019-ben minden negyedik, most már minden harmadik fiatal szeretne influenszer lenni. Bernschütz Mária, a BME adjunktusa, generációkutató, aki a válaszadó fiatalokat négy nagy, jól elkülönülő csoportba sorolta, azt mondta, hogy a válaszokból az derült ki, hogy leginkább a digitális exhibicionistákra jellemző ez, akik a legfiatalabb lányok a válaszadók közül. Ők azok, akik szeretnek szelfiket készíteni, és azokat rendszeresen meg is osztják, boldoggá teszi őket a közösségi média, és minden vágyuk, hogy influenszerek legyenek. A valóság ezzel szemben az, hogy alig egy százalékuknak sikerül ez, emiatt pedig nagyon fontos, hogy a szülők segítsenek nekik, hogy kezelni tudják a kudarccal kapcsolatos érzéseiket.

Jön fel a TikTok

Még mindig a Messenger a legnépszerűbb, ezt követi az Instagram, és harmadik helyre megérkezett a TikTok, ami két évvel ezelőtt még csak a hatodik legkedveltebb közösségi oldal volt a magyar fiatalok körében. Egyébként azt is jó, ha tudják a szülők, hogy a megkérdezett fiatalok 66 százaléka mondta, hogy van olyan profilja, amit csak kevesen ismernek, vagyis nem olyan lehetetlen elképzelni, hogy a tiniknek van egy szülőkompatibilis és egy barátoknak szóló profilja.

Sokakat érdekelnek a hírek

A 2019-es adatokhoz képest 10 százalékkal többen, nagyjából 44 százalék mondta, hogy érdeklik őket a hírek. Ami kifejezetten jó hír, hogy 56,3 százalékot foglalkoztatja az ország politikai helyzete, minden hatodik tini gyakran beszél róla, 53 százalék pedig akkor, ha valami kiakasztja. Ez egyébként leginkább az offline élménykeresőkre jellemző, és a már fentebb említett digitális exhibicionistákra nem igazán.

A szakemberek szerint pont ezek a fiatalok, vagyis az offline élménykeresők lehetnek majd sikeresebbek az életben, hiszen ők azok, akik olvasnak, fogyasztanak híreket, családcentrikusak, barátkozóbbak, ritkán posztolnak, tájékozódnak és az önismeretük is jobb. Egy másik csoport az online harcosoké, akik – mint a nevük is mutatja – nagyon sok időt töltenek online, és bár a megkérdezettek jelentős részénél nem izgalmas a videójátékozás, náluk viszont kifejezetten kedvenc időtöltés. Bár nem olvasnak újságot, mégis tájékozottnak vallják magukat, és nagyon magabiztosak. Bernschütz Mária kategóriái közül a negyedik az úgynevezett idősebb csoport, bár azért látni kell, hogy még mindig 18–24 éves korosztályról beszélünk, akik a “digitálisan tudatosak” csoportjába tartoznak, és ők azok, akiket még idegesít, ha valaki hülyeségeket beszél egy közösségi oldalon, és ezért le is tiltják a másikat, és nem igazán követnek influenszereket sem.

Hogy a hírfogyasztási szokások hogyan változnak néhány éven belül, az izgalmas kérdés, ugyanis egyre ritkább, hogy weboldalakat keresnek fel, ahol hosszabb elemző cikkeket olvasnának. Inkább a közösségi oldalak alapján tájékozódnak, és a nagyon rövid, nagyon tömör híreket keresik.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

KOMMENT

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
770FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk