Hirdetés
Hirdetés

Tiszta források, határsértők, első fecskék – Szomolányi Janinával beszélgettünk a Bartók Tavaszról

Április első péntekétől egészen május közepéig ismét Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, immár ötödik alkalommal, ráadásul ezúttal sem csak Budapesten, hiszen idén Győrben, Pécsett és Miskolcon is kivételes művészeti programok, különleges, exkluzív ősbemutatók és kollaborációk várják majd a közönséget a következő hetekben. A kapcsolódó sajtóeseményen Szomolányi Janinát, a fesztivál operatív igazgatóját kérdeztük a Bartók Tavasz hátteréről és aktualitásairól.

Hirdetés

Idén is rendkívül sokszínű nemzetközi fellépőgárdát üdvözölhetünk majd az eseménysorozaton. Hogyan érhető tetten a bartóki „tiszta forrás”, mint szellemi alapmotívum például egy mali blues zenész, vagy egy norvég jazz szaxofonos életművében?

Mindenki a maga tiszta forrását hozza magával a fesztiválra. A Bartók Tavasz, ahol rengeteg külföldi fellépőt és magyar művészek közreműködésével megvalósuló kollaborációt üdvözölhetünk idén is, azt az üzenetet közvetíti, hogy hogyan próbáljuk meg ápolni és értelmezni a saját gyökereinket a mai világban, a jelenkor zenéjében. A program összeállítása során mindig különböző nézőpontok érvényesülnek azt illetően, mennyire léphetünk ki a saját komfortzónánkból, vagy mennyire feladatunk az, hogy megfeleljünk az aktuális nézői elvárásoknak. Az igény, hogy sok különböző művészeti ág vagy műfaj is láttatva legyen együtt egy színpadon, ma már az olyan rendezvényeken is tetten érhető, mint a Womex, ugyanakkor az is látható, hogy a közönség továbbra is imádja az autentikus produkciókat.

Mi alapján kaptok visszajelzést ezen a téren?

Egyértelműen lemérhető a koncertek hangulatából. A Budapest Ritmo az utóbbi években mindig a Bartók Tavasz vége felé indul, amikor már kisebb a teher, és nekünk, szervezőknek is több lehetőségünk nyílik arra, hogy bemenjünk egy-egy koncertre, így elsőkézből találkozunk a közönség reakciójával. Bízunk abban, hogy idén is lelkes visszajelzéseket kapunk majd.

Megütötte a fülem, amikor a „határsértő” szót használtad a sajtótájékoztató során. Ez a jelző illik elég sok olyan művészre, akik a Müpa által szervezett eseményeken fellépnek, elég, ha csak a nemrég hazánkban járt Francesco Tristano, vagy akár a tavalyelőtt fellépett, jazz és komolyzene határvidékén alkotó Nik Bärtsch nevét említjük. Miért fontos, hogy ilyen megközelítésű produkcióknak is helyet adjatok?   

Egyrészt szeretjük feszegetni a saját határainkat, másrészt keressük az utat a jövő közönsége felé. A koncertszervezők számára komoly problémát jelent, hogy már a könnyűzenei programok közönsége is egyre korosodik, és meg kell találnunk az utat a fiatalokhoz. Persze lehet, hogy ez valahol az élet természetes rendje, hogy egy bizonyos korosztályt nehezebben érünk el, akik majd később, az idő múlásával újra nyitnak a programjaink felé. Ugyanakkor az említett határsértő, -feszegető, kísérletező produkciók célja többek között az, és erre egy kicsit számítunk is, hogy ezek több generáció, vagy eltérő műfajokat kereső közönség számára is érdekesek lehetnek, azaz adott esetben egy szülő majd elhozza a gyerekét is az eseményre. Francesco Tristano jó példa erre, hiszen, bár a Liszt Ünnepen adott koncertjén nem játszott Bach-ot – amit egyébként gyakran megtesz, nagyon magas színvonalon – mégis olyan élményt adott a közönségnek, ami korosztálytól függetlenül érintett meg minden jelenlevőt. Adott esetben akár egy gyerek magyarázhatta el a szüleinek, nagyszüleinek, hogy miért volt ott az a sok kütyü a színpadon, miért fontos ez az ő alkotóművészetében. Erre válaszul pedig a szülők hivatkozhattak, hogy a Liszt-mű, amit átdolgozott, milyen komolyzenei sláger.

Vannak látható jelei annak, hogy egy-egy produkció sikeresebben szólítja meg a fiatalabb generációt?

Akkor vagyunk boldogok, ha látjuk, hogy a fiatalok felfedezik maguknak az olyan intézményeket, mint a MÜPA, vagy a Magyar Zene Háza, hiszen az ilyen rendezvényhelyszínek nagyon szélesre nyitják a programok spektrumát. De egy-két fecske még nem csinál nyarat, a szervezői oldal mellett ehhez kell a pedagógusok munkája is: érdemes már egészen kicsi kortól elkezdeni a zenei nevelést.

Az idei Bartók Tavasz már az ötödik a sorban. Mi az, amit a legnagyobb sikerként éltél meg a fesztivál eddig története során?

Talán furcsa lesz, amit mondok, de a Bartók Tavasz első mérföldköve és a legnagyobb sikere a 2021-es fesztivál volt. Ezt ma már ritkábban emlegetjük mi is, de abban az évben úgy valósult meg a rendezvénysorozat, hogy már bejelentettük a programokat, de hirtelen mindent bezártak a Covid miatt, tehát maguk a koncertek és előadások úgy zajlottak, hogy a művészek, a technikai stáb a helyszínen voltak, rajtuk kívül viszont senki más, hiszen a közönség online streaming formájában követhette az eseményeket. A külföldi fellépők érthető okokból szintén nem tudtak eljönni, így végül négy európai városból közvetítettünk koncerteket, ez pedig rögtön a legelején olyan lendületet adott a nemzetközi közönségbázisunknak, amiből még most is táplálkozunk. Akkor egy nagyon hátrányos helyzetből kovácsoltunk hatalmas előnyt, ráadásul hatalmas öröm volt minden hátráltató körülmény ellenére fesztivált csinálni, és nem úgy dönteni, hogy semmit sem valósítunk meg a terveinkből.

Fontos célkitűzés, hogy a Bartók Tavasz egy meghatározó országos, illetve nemzetközi szintű és hírű eseménysorozattá váljon. Hol tart most ez a folyamat?

Nemzetközi szinten rengeteg együttműködésben veszünk részt. Ugyan nem közvetlenül a Bartók Tavaszhoz köthető – bár eredetileg a sorozat része lett volna, csak a Covid annak idején átírta a terveinket –, de említhetem Kurtág György: Fin de partie operájának bemutatóját, amit azért tartok kiemelkedőnek évek távlatából is, mert két napra rá Kölnben, majd Hamburgban valósult meg a bemutató, a Danubia Zenekarral. Számunkra nagyon fontos, hogy a hazai művészeket, produkciókat olyan közegben mutassuk be, ami ugródeszka lehet külföldi felkérésekhez, hogy megmutathassák magukat a nemzetközi porondon is.

Amiről szintén nem szabad megfeledkeznünk, és erre a Bartók Tavasz idei országos kiadása a vidéki helyszínekkel nagyon jó példa, hogy rengeteg meghatározó művész él Magyarországon, van sok-sok fantasztikus kulturális helyszínünk, és itt, a Müpa védőhálójában dolgozik egy lelkes, hozzáértő csapat, akik lehetetlent nem ismerve győzik meg mondjuk Debrecenben vagy Pécsett a felelősöket, hogy higgyék el, elég magas lesz a MODEM fala egy formabontó táncszínházi produkciójához, és a Kodály Központ burkolatának sem esik majd semmilyen baja az előadás során. De A generális – filmkoncert sorozatot is úgy tudjuk színpadra állítani három városban, hogy a karmester, Farkas Róbert elvállalta, három különböző zenekarral is betanulja a teljes műsort. Csodálatos, amikor a vidéki városainkban működő kitűnő zenekarok eljönnek játszani Budapestre, de nagyon fontos, hogy ne mindig attól legyen program egy program, hogy ők utaznak a fővárosba. Országszerte nagy az igény a minőségi kultúrára, fantasztikus érzés, hogy elvihetjük nekik azt. Ezért is ösztönözzük az ilyen típusú kollaborációkat.

Interjú: Kovács Attila, fotó: Posztós János, Müpa

Bartóktól a falmászó táncegyüttesig

Az idei Bartók Tavasz a Münchner Philharmoniker első budapesti koncertjével nyitja meg kapuit április 4-én. Külön öröm a hazai közönség számára, hogy a Bartók-, Mendelssohn- és Schumann-műveket előadó müncheni szimfonikus zenekar szólistája Kelemen Barnabás lesz. A komolyzene rajongóinak még számtalan kiemelkedő pillanatban lesz részük tavasszal: közös dalesttel készül Diana Damrau és Jonas Kaufmann, a Zeneakadémia Nagyteremében Bach nagyívű oratóriumát, a Máté-passiót adja elő az Orchestra of the Age of Enlightenment (A Felvilágosodás Korának Zenekara), illetve érkezik a Kammerorchester Basel is, akikkel napjaink egyik legtehetségesebb magyar hegedűművésze, Pusker Júlia varázslatos játékát hallhatjuk.

A jazz, illetve a világ- és a könnyűzene kedvelői sem maradnak élmény nélkül. Rúzsa Magdi és Balázs János fellépése két különböző zenei stílus egyesülését ígéri: koncertjükön a klasszikus zene összetettsége és a popzene szabadsága nyit új utakat és érzéseket. A Magyar Zene Háza az alternatív jazz különösen figyelemreméltó előadója, a Grammy-díjas Arooj Aftab egzotikus zenei világától lesz hangos, míg a Wynton Marsalis vezette Jazz at Lincoln Center Orchestra koncertjén napjaink legnagyszerűbb szólistáit és zenekari muzsikusait hallhatjuk a Müpában, ahol a jazzformációhoz Szalóky Balázs trombitaművész is csatlakozik. Jan Garbarek, Európa egyik legmeghatározóbb jazzszaxofonosa Trilok Gurtu indiai ütőhangszeres művésszel érkezik a Bartók Tavaszra, ahol utánozhatatlan színpadi jelenlétükkel kápráztatják el a közönséget.

A Budapest Ritmo tizedik alkalommal várja koncertekkel és kollaborációkkal, szakmai konferenciával az ősi hagyományokat és a modern zenét vegyítő előadók rajongóit, sőt, április 4-én és 5-én először különálló programként jelentkezik a Budapest Ritmo Filmnapok is. Április 4. és 10. között az Akvárium Tavasz Teraszán nemzetközi és hazai könnyűzenei előadók mutatják be a singer-songwriter műfaj meghitt világát.

Összművészeti és táncprodukciókból sincs hiány a fesztivál kínálatában. A María Pagés Compañia De Scheherezade című grandiózus táncelőadásának tizenkét jelenetében egy-egy női sorsot ismerhetnek meg a nézők, a világhírű sevillai rendező-táncosnő és művészei a tradicionális flamenco és a marokkói zene izgalmas keverékével garantálnak igazán egyedülálló élményt. Bartók Mikrokozmoszának megannyi tétele a Mezőség tájain, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes táncosainak, a Forte Társulat színészeinek és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak közös előadásában kel életre. A Magyar Állami Népi Együttes és a Győri Balett harmadik éve kutatja Bartók távoli népek kultúrájára gyakorolt hatását. A Tiszta forrás összművészeti víziója ezúttal a népi tánckultúra és a 17–18. századi komponált zene lebilincselő és összetett viszonyait, valamint a 20. századi modernizmus népzeneélményét tárja fel Bach zenéjén és Bartók gyűjtésein keresztül. Jeszenszky Endre emléke előtt tiszteleg az Hommage à Jeszenszky című összművészeti színházi gála, ahol a táncművészt személyes visszaemlékezéseken, az irodalom, a zene- és cirkuszművészet, valamint a klasszikus és a modern tánc találkozásain keresztül idézik meg.

A programból nem hiányozhat a képzőművészet és az irodalom sem. A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete című kiállításán a plakátműfaj fejlődését mutatja be többek között Gustav Klimt és Henri de Toulouse-Lautrec alkotásain keresztül, de több mint 200 műtárgy segítségével megismerhetjük a szecessziós tárgykultúrát is. A tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál ismét a hazai irodalmi élet legismertebb neveivel várja a könyvek szerelmeseit, többek mellett Áfra János, Nádasdy Ádám és Selyem Zsuzsa is itt mutatja be legújabb kötetét.

Április 24. és május 18. között Győr, Pécs és Miskolc is különleges koncertekkel és előadásokkal, rendhagyó köztéri eseményekkel csatlakozik a Bartók Tavasz programsorozatához. A világhírű BANDALOOP művészei Budapest után most Miskolc és Pécs ikonikus épületeit hódítják meg egyedi perspektívájukkal és koreográfiáikkal, amelyekkel új értelmet adnak a táncnak és nyilvános tereinknek. Sokan tették már „hangossá” A generális című korszakalkotó némafilmet, amely most Szűts Apor zenéjével, Farkas Róbert vezényletével, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Pannon Filharmonikusok, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában elevenedik meg. A Ritmo PIKNIK mindhárom városban kreatív gyermek- és családi programokkal, illetve világ- és népzenei pop-up koncertekkel várja a látogatókat.

Olivier Grossetête hatalmas kartonépületei bárhol is jártak a világban, mindig elkápráztatták az embereket. A közterületi és közösségi művészet egyik legismertebb egyénisége idén tavasszal Budapesten kívül Győrbe is ellátogat, ahol az 1895-ben lebontott Tűztornyot építi meg. A Miskolci Nemzeti Színházban Bizet operája, a 150 éve bemutatott Carmen előtt tiszteleg Carmen.maquia című előadásával a Ballet Hispánico. Gustavo Ramírez Sansano koreográfiája kivételes intenzitással meséli újra a tragikus szerelmi történetet, míg a Győri Balett a pécsi Kodály Központban a Giselle című 19. századi balettremekművet öltözteti új köntösbe, és meséli el GisL misztikus történetét Lajkó Félix sajátos zenéjével megfűszerezve.

További részletek és információk a Bartók Tavasz weboldalán és online felületein!

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

39,150KedvelőTetszik
3,137KövetőKövetés
7,110FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók