Május 11-én, csütörtökön különleges koncertnek ad otthont a Budapest Park, hiszen két olyan, egyre népszerűbb, mégis bőven az undergroundból indult zenekar osztja meg egymással a színpadot, akik bár zeneileg bizonyos pontokon különböznek, szellemiség és inspirációk terén mégis sok közös vonás fedezhető fel köztük. A Kátai Tamás szólóprojektjéből mára teljes zenekarként színpadi produkcióvá vált Thy Catafalque és az akusztikus indie-folk felől induló, magyar nyelvű szövegekkel dolgozó pszichedelikus rock zenekarrá formálódott Platon Karataev tagjaitól a koncert apropóján azt kértük, meséljenek kedvenc saját dalaikról, és ha van kedvük, ajánljanak egy szerzeményt a másik zenekar repertoárjából. Az eredmény a folytatásban olvasható.
Balla Gergely (Platon Karataev)
Platon Karataev: „A Partért kiáltó most az egyik kedvencem, a szövege és a monoton hömpölygése miatt. Emellett azokat, ahol van acapella rész, például a Vízből van, vagy az Elmerül. A jelenlegi koncertműsorből a VHK-feldolgozást is nagy élmény játszani, azt nagyon várom minden koncerten, talán abban van most a legnagyobb extázis számomra.”
Thy Catafalque: „A Mezolitot hallgattam a legtöbbet tőlük, így azt mondanám. Csodálatos a szöveg és az egész dal. Emellett még az Embersólyom című Kaláka-feldolgozásukat mondanám bónuszként!
Első hallgatásra talán nem a legegyértelműbb ez a párosítás, mégis úgy gondolom, hogy a dalok, szövegek gyökere ugyanoda nyúlik vissza mindkét zenekarnál. Más a csomagolás, a körítés, viszont a felszín alatt sok párhuzam van, a dallamvezetésben, a természeti képekben, a kozmikus perspektívában. Mindkét projekt sok archaikus szimbólumot használ és sokszor az embert meghaladó, azon túlmutató tartományban matat. Tőlem jött az ötlet, és nagy öröm számomra, hogy ez így meg tud valósulni, mind zeneileg, mind emberileg egy fontos találkozásnak és kapcsolódásnak tartom. Most márciusban egy interjún találkoztam először Tamással és személyesen is azt éreztem, hogy rengeteg a párhuzam mind kettőnk életében, mind a gondolatiságunkban.”
Kátai Tamás (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „Most épp talán a Szamojéd freskó, mert van benne lendület és erő, de kaland is. Tök jó játszani, annyira nem kell figyelni rá, mégis hatásos és ahogy átmegy végül a Töltésbe, az egy szép mozdulat.”
Platon Karataev: „A mi közönségünknek én a Valaki jár a fák hegyént ajánlanám elsősorban, mert itt van is egy közös pont, ugyanis ez egy Kaláka-feldolgozás, méghozzá ugyanarról a lemezről, amiről mi viszont az Embersólyom dalt vettük fel. Nagyon szépen a saját világukra szabták ezt a csodálatos Kányádi-verset és Gryllus-szerzeményt.”
Horváth Martina (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „A bolyongás ideje. Friss hangvételű, de mégsem tingli-tangli. Bulinóta, de van húzása, és tartalmas. Szeretem énekelni nagyon, olyankor mindig a csípős levegőjű, napos, de hideg hegyekbe képzelem magamat.”
Platon Karataev: „Vízből van. Nagyon szép melankóliát és egyedi energiát közvetít nekem ez a dal, meg amúgy is szeretem a férfibánat zenéket 😀 Egyébként amikor elsőre hallottam a szám első felét, mielőtt jön a „zúzás” rész; akkor egyből a Ghymes – Ejj, de igen nagy kár című dala ugrott be, ami szintén nagy kedvencem.”
Vigh Zoltán (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „Fekete Mezők. Alapvetően a Rengeteg lemez nagy favorit, abban az időben, amikor megismertem, gyakran voltam külföldön, és egyfajta hazavágyódás hangulattal kötődött hozzám a teljes lemez. Hatalmas érzelmi töltettel bír ez a szám élőben, élmény játszani.”
Platon Karataev: „Bevallom, egyáltalán nem ismertem eddig a Platon Karataev zenekart, de becsületemre legyen mondva, azóta igyekszem művelődni. Hatalmas folyamok és úszások vannak itt, amik nálam mindig nyitott kapukat döngetnek (de hogy tud egy úszás vagy folyam döngetni?!). A hosszú kórusok pedig éteriek!”
Dudás Gábor (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „Nehéz egyet választani, például a Köd utánam vagy a Vonatút az éjszakában nagy kedvencem, pláne mióta énekelhetem is őket. Ha mégis egy dalt kell mondani, akkor a Szarvast választanám, a Vadak lemezen is közreműködöm benne, és élőben is nagyon szeretem a lüktetése, az ereje miatt, azt, ahogy a közönséggel együtt énekelhetjük. Ráadásul az első közösen előadott dalunk volt Bálinttal, még a Mezolit-koncerten, már ott hatalmas élmény volt számomra színpadra vinni együtt a Szarvast. És ez az érzés azóta is megvan bennem mindig, amikor megszólal egy-egy koncerten.”
Platon Karataev: „Az Ocean, a gyönyörű, már-már mágikus énekdallam miatt. Magával ragadó, de tényleg. De ez egész Atoms lemez nagyon bejött.”
Bokodi Bálint (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „A Jura volt az első olyan szám, ami beragadt és újra és újra hallgattam. Akkora őserő van abban a számban, hogy számomra az leírhatatlan. Leginkább a lüktetése és a ritmusképlete az ami megfogott. Számomra ennek a számnak a játszásakor érkezik el a koncert csúcspontja.”
Szenti Árpád (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „A Kel keleti szél a kedvenc tételem olyan szempontból hogy imádom játszani, és nagyon jó emlékek kötnek hozzá a múltból is. Nagyon könnyed és feelinges dal, energikus lendülettel. Sok házibulin szolgált kiválló slágerként is egy jó bográcsozás mellé Makón, illetve a szobámban is gyakran elvarázsolt.”
Platon Karataev: „A Platon Karataevtől én a Lassú madár című dalt ajánlanám. Ennek a szerzeménynek tetszik leginkább a hangulata és a dallamvilága. Egyszerű, de hatásos.”
Varga Krisztián (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: „A Fekete mezők! A 0. Mezolitos koncerten játszottam először, iszonyat emlékezetes volt összerakni, és játszani egyaránt.”
Platon Karataev: „Vízből van! Iszonyat hangulatos nóta!”
Dudás Ivett (Thy Catafalque)
Thy Catafalque: Ér azt mondani, hogy az összes is? Tényleg mind az összes dalt szeretem, ha nem vagyok színpadon, ugyanúgy végigizgulom a többiek dalait is. 🙂 Ha mégis nagyon ki kellene emelni egy dalt, akkor talán a Trilobitát választanám, mivel ez a dal számomra igencsak életigenlő. Ha nehezebben indul egy napom, az biztos, hogy ez a dal gondoskodik a megfelelő hangulatról, arról, hogy tovább lendülhessek és csinálhassam a dolgom békében.”
Platon Karataev: „Én sajnos zeneileg beszűkült vagyok, nehezen nyitok általában a megszokott dolgaimon kívül bármerre is. Az utóbbi időben sokat javultam ezen a téren, de azért van még min dolgozni. 🙂 Belehallgattam több dalba is, mivel a zenekar munkásságát nem ismertem eddig. Szimpatikusnak tartom a zenekar zenei és képi világát egyaránt, viszont ajánlani sajnos még nem tudok, ehhez kevés idő telt el, nem emésztettem még eleget. Izgatottam várom már a koncertet, nekem sokat számít az is, hogy élőben mit kaphat az ember egy adott zenekartól. Persze erre ott vannak a live videók, de az egyáltalán nem ugyanaz, mint amikor az ember fizikálisan zsebelheti be az élményeit.”
Sallai Laci (Platon Karataev)
Platon Karataev: „A Tágul című dal, pedig érdekes módon a felvételnél nem gondoltam volna, hogy ez válik a kedvencemmé. Érdekes búvópatakszerű dinamikája van ennek a dalnak, ami szerintem élőben kicsit változik is, emiatt ezt nagyon jó játszani, és azt is szeretem, hogy itt rendesen megcsavarhatom a kóruspedált a basszusgitáron.”
Thy Catafalque: „2004-ben egy Metal Hammer-kritika után hallgattam meg a Tűnő Idő Tárlatot, és a nyitódal, a Csillagkohó olyan erővel hatott rám, ami csak nagyon ritkán történik meg az emberrel. Úgyhogy azt mindenképpen ajánlom, de szerintem a Thy Catafalque számára egy dal nem biztos, hogy igazságot szolgáltat, érdemes egy lemezt végighallgatni, mondjuk kezdésnek a Metát.”
Aki pedig szeretne többet tudni a közös koncert ötletéről, és más érdekes témákról, az nézze meg a Budapest Park hetente jelentkező Reality Check videósorozatának nemrég megjelent szezonnyitó epizódját, melynek vendégei Kátai Tamás és Balla Gergely voltak.
Jegyek és további információk a Budapest Park weboldalán!
Borítókép: sinco
