Hirdetés

Terelni a bunkókat

Calvin Harris – Ready For The Weekend 
(Fly Eye / Columbia / Sony)

A skót zenész-DJ-megmondóember-producer nagyon csúnya dologra készült új albumával (is). Calvin Harris I Created Disco c. első lemezével, és az olyan slágerekkel, mint az Acceptable In The 80s, vagy a The Girls és rettenetes flegmaságával, na meg persze Kylie Minogue X-ének dalszerzésével és producerelésével hívta fel magára a figyelmet. Igazi Myspace sztárként kezdte, de mára már a tévék és rádiók is kíváncsiak rá, és hajlandóak elfogadni természetes és ezért furcsa, emberi megjelenését és megnyilvánulásait. A nyolcvanas évek szintihangjaival, az angol tinik felgmaságával és az electroval operáló első albuma figyelemfelkeltő és új volt ugyan, de kiemelkedő számok (kivéve az előbb említett kettőt) nélkül. Harrisnek azért lehet ezt felróni, mert képes lenne  popzenét csinálni igazi slágerekkel, így különösen fájó sok mintha-számot hallani tőle, pláne egy majdnem lemeznyit.

Most pedig pont azokhoz szól, akikhez nem kellene, és pont azokat riasztja el, akiket nem kellene. Vagy pont fordítva, azoknak segít, akik rászorulnak, és pont azokat szórakosztatja, akik már nagyon régóta erre vágynak. Az előző állítás mellett érvelve: a Dokkoló és a White Partyk közönsége mutogathatja egymásnak mobilból üvöltetve a taxiból kiszállva a Ready For The Weekend számait, amelyekben minden megvan, amire szükségük lehet. A világ legprolibb hangú nőjének eurodance-es éneke, bravo hitses szintihangok, DJ Bobo és a Fun Factory lendülete, szexi táncok, lézeres kiállások, buffalós tánclépések. Az utóbbi mellett érvelve: a RiseFm közönsége teljesen véletlenül igényes zenét hallhat úgy, hogy ezt nem is sejtve tetszik neki, mások pedig, akik fogékonyak a zenei érzékenységre, minden számot ajándékként üdvözölhetnek.

Talán a második állítás a helytállóbb. Csakúgy, ahogy a náci témához Tarantino, Harris is úgy nyúlt az Eurodance-hez: minden eddigi kánont felrúgva, nem foglalkozva azzal, hogy a zenetörténet legízléstelenebb korcshajtását értelmezi újra. A kilencvenes évek populáris tánczenéjére nincs semmilyen mentség. De úgy, ahogy Calvin Harris teszi, igenis idézhető. Mégpedig felevenítve hozzá a nyolcanas évek szintipopját (Stars Come Out), akárcsak a Chromeo, felhasználva a német dance punk puttyogásait (Blue), de sokkal több élettel, mint a Digitalism, érzelmeket csempészve a legbunkóbb dance-be (a lemez legnagyobb slágerében, de egyáltalán nem a legjobb számában, az I’m Not Alone-ban), és olyan hülye címeket adva, mint Yeah Yeah Yeah La La La. Emiatt a sokszínűség és kifinomult stílusérzék miatt tökéletes lemez a Ready For The Weekend. Nagyon vékony határmezsgyéken lavíroz, mindenhol csak annyi időt töltve, hogy szórakoztató legyen, és ne bántó. Hol idéz, hol ironizál, hol parodizál, és mindezt olyan őszinte bájjal és lelkesedéssel (amely közvetve, hallgatás közben is érezhető), amely nagyon ritka a popzenében. Emellett a produceri munka is figyelemre méltó: míg az előző album kicsit összeszedetlenebb, illetve sokkal színtelenebb volt, itt érezhető az átgondoltság és a fegyelmezettség.

Hiánycikk volt az igényes tánczene, akárcsak az izgalmas electro. Többé egyik sem az, sőt, ezzel a tökéletesen szerkesztett és igazi slágereket tartalmazó lemezzel Harris lehet az őszinteség reneszánszának úttörője. Amit októberben a Tiesto lemezen szerepelve egy csapásra lerombolhat.

Kommentek

Közeledik a mozizás vége? – Az HBO terve nagyon betehet a filmszínházaknak

Olyan sikerfilmek kerülnek majd egyszerre a moziba és az HBO Max-ra, mint a Mátrix 4 vagy a Dűne, az HBO GO pedig megszűnik.

Teljes bizonytalanságban tart, majd letaglóz – Ilyen volt a Tudhattad volna sorozat

Az HBO minisorozata tele van fordulatokkal, és végre egy olyan krimi, amiben a a legvégéig lehet találgatni, hogy ki tette. De nem biztos, hogy ez az előnyére válik.
35,017KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
708FeliratkozóFeliratkozás

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Veretes hard rock – P. Box-koncertalbum jön ki LP-n, itt egy dal róla

Most először jelenik meg koncertalbum a korai korszakból.

Tomboló gyerekek az YZZO új klipjében

Mindössze egyetlen dal jelent meg korábban az Yzzo-tól, de most itt a második, klippel együtt.

What’s Mine Is Mine – Premieren a The Anahit új dala

Dal a test és a lélek szabadságáról.

Az idő drog – Premieren a colorStar új videója

A colorStar tavaly megjelent új lemeze, a Time is The Drug címadó dala kapott ezúttal látványos szöveges videót.

Érzelmek és küzdelmek – Premieren Debby May bemutatkozó dala

Debby May bemutatkozó dala, a Tell me Vroom Vroom, egy többéves alkotófolyamat első gyümölcse.
Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló

Ultralimitált közös kislemezt adott ki Thom Yorke, Burial és Four Tet

Nem ez az első eset, hogy a három zenész ilyet csinál.

Érdemes 5G telefont kérni karácsonyra?

Egyre több gyártó áll elő 5G képes készülékkel. Megéri váltani?

A OnePlus szerint igenis van értelme a telefonos koncertfelvételeknek

A virtuális interaktív koncertjüket ötven telefonnal veszik fel és adják élőben.

A Mordái és a Decolonize Your Mind Society képviseli Magyarországot a 2021-es Eurosonic-on

A Mordái és a Decolonize Your Mind Society képviseli Magyarországot a 2021-es Eurosonic Fesztiválon január 13-16 között, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és zeneipari konferenciáján....