Bár a báli szezonnak vége, az undergroundban épp most jelent meg a BÁL zenekar/projekt/egyszemélyes formáció legújabb kiadványa, ami egy közös alkotás Marla Van Horn lengyel művésszel. Mastermind BÁLint három év alatt három nagylemeznél és számtalan EP/split kiadványnál jár már. A legfrissebb, Survive After Death-ről mindent megtudhatunk a szerzőtől alább.
Ez az ötszámos, közel 35 perces anyag egy egészen különleges és színes termés lett,
annak ellenére, hogy belepi a homályos szomorúság, a melankólia, kétségbeesettség és
feketeség. A paradox cím jól egybefoglalja a tartalmat, mint ahogy a Marla által készített
borító is kellemesen nyomaszt, hidegrázás a nyári kánikulában. Marla Van Horn lengyel művésznő elsősorban vizuális alkotásaival kápráztatott el, és ilyen indokkal is kerestem meg e hónap elején.Beszélgetésünk közben kiderült, hogy zenei alkotásai is vannak, ráadásul párhuzamosan dolgozik ilyenfajta projekteken. Bemutatott anyagaiból egyből kitűnt a tehetséges
énekhangja, és hasonló érzés fogott el számaiban, mint amikor raw blacket hallgatok,
azzal a különbséggel, hogy legtöbb esetben megadja a kegyelemdöfést, és felfoghatok
valamit a halál utáni végtelen nyugalomból. Egybeolvadni a megfoghatatlan sötétséggel,
mély meditatív állapotban. Műfajilag nehezen behatárolhatóan muzsikál, de véleményem
szerint leginkább a dark ambient dominál, viszont ez teljesen más megközelítés, mint
amivel Far From EverytHing operál, Akivel kooperáltam ezelőtt kétszer is. Egy szó mint száz, inspirált, amit hallottam, és így találtuk ki, hogy közösen létrehozunk valamit.
Első lépésnek elkezdtem a munkát a Bones to ashes című közös alkotáson, felfokozottan
kreatív állapotban. Vonósok, énekkórus, lassú hiphop-szerű monoton ritmus, majd torz
gitárok, zaj és kifakadás. Ebben az állapotában éreztem, nincs mit többet hozzáadnom, és
KÍVÁNCSIAN küldtem el neki, hogy dolgozzon rajta ő tovább. Az igazat megvallva volt már két félkész számom, dalszöveg nélkül, amiket csevegésünk közben meg is mutattam neki, és amiket az előbb említett darab után simítottam véglegesre, és így teljesen új alakot öltöttek.‘Angyalok súgták’ és ‘A déli Napnak sugarán’. Előbbi a Vak Látnok-ban is szereplő
lénynek, énem egy letört szilánkjának az újabb megtestesülése, egy újabb megszállás.
Utóbbi egy hallucináció, egy érzéki aktus vizualizációja a nyári tikkadt melegben.
Egyébként ezért tartom nagyon hasznosnak ezeket a split projekteket, mert akarva-akaratlanul is hatást gyakorolsz a másikra, az eddigi munkáiddal, a beszélgetéssel,
röviden az összes közös rezgéssel, a gondolatok összefonódnak egy albummá.
A most már közös szám visszaérkezett, gyönyörű vokálokkal, tele feminin energiával, és egy kis formázás után véglegesnek nyilvánítottuk. Marla megemlítette, hogy nem elégedett a számainak hangosságával, szóval elküldte őket, és így egy kis utómunkával dalaink
kiegyenlítődtek ilyen szinten. A közös nóta kapott egy csodás kis filmet is, Marla jóvoltábol,
amit itt tudsz megnézni:
Összességében ez egy rendkívül gyors kiadás volt, amit egy félelmetesen sebes és
hathatós munka előzött meg, szóval, ha szereted a: black metal-t, dark ambient-et, trip
hop-ot és a disco-t, ezt az albumot biztosan szeretni fogod.
Link
