Az SXSW az egyik legismertebb kulturális fesztivál, ahol technológia, zene, filmek, művészetek és a legújabb technológiai megoldások, szereplők találkoznak. Kitűnően megfér egymás mellett a startupok világa, és a legújabb művészfilmek is, minderről pedig Sean Harrity az idei Startup Safari egyik előadója mesélt nekünk, aki nem mellesleg az austini SXSW Q-Branch helyszínének vezetése mellett a szintén austini székhelyű US Trade Consult alapítója és vezetője. Az idei Startup Safarin a legaktuálisabb kérdések kerültek előtérbe, a fintech forradalomtól az űrversenyen át egészen a gyógyszeripar átalakulásáig, és már most eldőlt, jövőre újra találkozhatnak a téma iránt érdeklődők.
Az SXSW az egyik legszélesebb spektrumú fesztivál, ami egyszerre zenei, filmes, technológiai és üzleti fesztivál is. Hogyan tud egyszerre működni ennyi minden?
Az energia, a kreativitás, a hangulat a titka, illetve az, hogy a különböző témák nagyon jól együtt tudnak működni, és ezernyi szálon tudnak kötődni egymáshoz. A különböző profilú események és helyszínek pedig nagyon jó alkalmat teremtenek a kapcsolatok építésére, a tapasztalatcserére és a közös munkára. Most már kihelyezett fesztiváljaink is vannak, nyáron például elindul a londoni, de Sydneyben is van már SXSW.
London szintén egy fontos kulturális olvasztótégely, ezért esett erre a helyszínre a választás?
Ez pont egy érdekes történet. Austinnak vannak nemzetközi testvérvárosai, és pedig önkénteskedem annan a szervezetben, amely a testvérvárosi kapcsolatokat igazgatja. A Sister Cities International egy amerikai nonprofit szervezet, amelyet az Eisenhower-kormányzat alapított azzal a gondolattal, hogy ha testvérvárosaink lennének a világ különböző országaiban található városokkal, akkor kisebb a valószínűsége, hogy háborúba keveredünk egymással. A hangsúly a gazdaságfejlesztésen, az oktatáson és a kultúrán van. Austinnak volt testvérvárosi kapcsolata volt Hackney-vel London környékén, de valahogy kifulladt, így nemrég lett Manchester az új testvérváros, a közös együttműködésnek pedig része az SXSW is, így a kapcsolatok megvannak, csak az SXSW nem ott, hanem Londonban zajlik, de a kultúrák közötti kapcsolatépítés természetesen kiemelt feladatunk.
Hogyan épülnek ezek a teljesen különböző kultúrákat összekötő hidak?
Az SXSW nemzetközi közönsége egyre nagyobb, nagyjából 30 százaléka a résztvevőknek más országokból érkezik. Az, hogy egy 2,2 milliós városba egy ilyen eseményre ennyi külföldi érkezik, azt jelenti, hogy Austin nemzetközileg is felkerül a térképre, mint kulturális, üzleti központ. Ez egyébként Kirk Watson polgármester célja is, hogy Austin nemzetközi nagyvárosként szerepeljen az emberek fejében. Ezek a kapcsolatok nagyon szerteágazóak lehetnek, ott van például az egyik nagyon érdekes együttműködésünk a thai Chiang Mai várossal, ahol egyrészről megpróbálják korlátozni Kína befolyását Thaiföldre az Egyesült Államokkal, Texasszal folytatott kereskedelem növelésével, valamint a partnerségek bővítésével. De van közös rendőrségi program is, ahol különösen a kiberbiztonság és a kibercsalások tekintetében szoros az együttműködés. Thaiföldön, Laoszban és Mianmarban a kínai kiberközpontok működnek, ahova Indiából és Pakisztánból csábítanak műszaki szakemebereket, akik többé-kevésbbé börtönszerű létesítményekben találják magukat. valójában olyan létesítményeket épített ki, amelyek kiberszkenner központok. Ez az emberkereskedelem és a kiberbűnözés kombinációja a világ másik felén, mégis hatással van Austinra is, miközben mi is megküzdünk a mexikói határon át zajló emberkereskedelemmel, és a latin-amerikából is érkező kiberbűnözéssel is. Hiába más kultúra, hiába nagyobb távolság, mégis hasonlóak a problémák, amelyek ellen közösen tudunk fellépni.
Hozzád köthető az SXSW Q-branch helyszíne. Mi történik itt?
A Q-branch egy globális accelerator program, központi, belvárosi irodával. Tanácsadóként működöm közre a Q Branch-nél, és a kormányzati és vállalati innovációért felelős alelnökként dolgozom náluk. Tehát nemzetközi hidakat építünk – ami megválaszolja a korábbi kérdésed – a kormányzati szervek, valamint a startupok és a scale-upok között. Ez a gyakorlatban jellemzően úgy működik, hogy a kereskedelmi és befektetési szervezetek vagy a gazdasági minisztériumok platformokat próbálnak biztosítani, hogy az érintettek hozzáférjenek a szükséges információkhoz, más okoszisztémákhoz, tőkéhez és kapcsolatot építsenek. Nemaz az elsődleges szándék, hogy a startupok és scale-upok, amelyek részt vesznek egy Q branch sccelerator programban, és elhagyják hazájukat, hogy az Egyesült Államokba hozzák vállalkozásukat.. A cél az, hogy hozzáférést biztosítsanak számukra potenciális ügyfelekhez, potenciális befektetőkhöz, akik segíthetnek vállalkozásuk népszerűsítésében otthon. De ugyanakkor érdemes azt is látni, hogy akkor képesek igazán a túlélésre, ha képesek nemzetközi vállalatként működni. Olyan ez, mint a vállalkozás bővítése. Úgy értem, a mai geopolitikai és gazdasági idők olyanok, hogy nemzetközivé kell tenni a vállalkozást. Ha csak a magyar piacra koncentrál egy vállalkozás, az nagyon-nagyon réspiac egész Európához képest. Az észak-amerikai piacon pedig 320 millió lakos van. Ez egy hatalmas fogyasztói piac, és ezért sok nemzetközi vállalat szeretne az Egyesült Államokba jönni, hozzáférve a fogyasztói piacokhoz, de olyan tőkéhez is, amely esetleg nem áll rendelkezésre Európában vagy egyetlen országban sem, legyen az Magyarország, Svédország vagy Európa bármely más része.
A tapasztalataid szerint milyen vállalkozások gondolják, hogy sikeresek lehetnek az amerikai piacon ha a kulturális, zenei iparban gondolkodunk?
Mondok egy nagyon jó példát. A cég, amellyel közvetlenül az üzletfejlesztési és értékesítési osztályon, valamint a tőkebevonáson dolgozom, egy manchesteri cég, a CEH Technologies. Mesterséges intelligencia által vezérelt kommunikációs, fordítási és zenei audiotermékek széles választékával rendelkeznek. Az alapító, Danny Manu, mérnök végzettségű, emellett zenei producer, és ő hozta piacra, és a Las Vegas-i CES kiállításon bemutatta a világ első élő fordításra alkalmas fülhallgatóját. Ez fejlettebb, mint amit az Apple jelenleg próbál megvalósítani. El tudod képzelni, hogy fülhallgatót viselsz, amikor egy másik országban konferencián veszel részt egy olyan nyelven, amelyet nem értesz. De ez élő fordítás, amely több mint 50 nyelvet támogat a helyszíni, igény szerinti fordításhoz késleltetés nélkül. Ezt a technológiát más termékekbe is átvitte, zenészeknek is. Van egy Apollo nevű terméke, ami egy zenei szoftverplatform. Két évvel ezelőtt az SXSW-n, az Egyesült Királyság Házában mindig rengetegen voltak, mert sok jó zenekar és DJ volt, de az emberek nem fértek ne és emiatt egyre frusztráltabbak lettek. Szóval csatlakoztatta a PA rendszert egy bluetooth eszközhöz, aztán elkezdett headseteket osztogatni a sorban állóknak. Lényegében a headseteken és a fejhallgatón keresztül sugárzotta ami bent történt. A technológiája lehetővé teszi, hogy tíz méteres távolságon belüli körben headsetekből sugározhat másoknak. Ez egy teljesen új üzleti modellt jelenthet a zenekaroknak. Tegyük fel, hogy van olyan előadó, aki egy fesztivál alatt új kislemezt vagy albumot szeretne kiadni, és talán 10-20 ezer követője van a közösségi médiában, Instagramon, YouTube-on. De a technológiának köszönhetően művészként létrehozhatsz egy közvetítést. Meghívhatod a rajongóidat, és meghatározhatod a belépési költséget, ami lehet 50 cent is vagy egy dollár. Ha van 10-20 ezer rajongód és a meghívásod konverziós aránya talán 5-10 százalék, az még mindig vonzó. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a közvetítés során a hallgatók is láthatják, ki van jelen, milyen fülhallgatóval kapcsolódik, milyen színű, esetleg limitált kiadású, és a fülhallgatók eladásából is kaphat az előadó jutalékot. Ez alapjaiban változtathatja meg a zeneipar monetizálását. Ez a megközelítés, és a zeneipar újfajta monetizációs módszereinek megtalálása nagyon izgalmas, és nagyon szeretem ezt a területet.
Kívülállóként úgy tűnik, hogy a zeneipar és a startupok világa között van némi átfedés. Ott egy zenekar, aki egyre több emberhez szeretne eljutni a zenéjével, és egyre sikeresebb szeretne lenni. Ez mennyiben hasonlít az induló vállalkozások világára? Vannak párhuzamok?
Sok évvel ezelőtt arról álmodtam, hogy profi dalszerző leszek. Megpróbáltam sikeres lenni Nashville-ben dalszerzőként, ami igényelt tőlem egyfajta vállalkozói szemléletet is. Zenét alkotsz, azaz létrehozod a terméked, céget vagy zenekart alapítasz, és magadba is invesztálsz pénzt, de legalábbis az idődet. Ez a te vállalkozásod, amiben lehet, hogy másokkal, a zenésztársaiddal együtt dolgozol, és az elejétől kezdve arra törekedtek, hogy sikereket érjetek el. Itt is megjelenik az úgynevezett lendkerék opció, mint a startupoknál. Ezzel a startupok innovációs ökoszisztéma-építését szokták bemutatni. A metafora alapja, hogy a lendkerék mozgásba hozása alapvetően energiabefektetést igényel, azonban ja egyszer elkezd mozogni, van lendület, messzebbre viszi a kisautót mint a hagyományos kerék. Ugyanez igaz a startupokra és a zenekarokra is. Az elején sok erőfeszítést igényel a zenekar alapítása, az első sikerek, az ismertség, az első koncertek, és az első években a befektetés a legtöbb esetben nem is térül meg. Azok a zenekarok, amelyek küzdenek és küzdenek, erőfeszítéseket tesznek, és elkapja őket a lendület, azok tudnak építkezni. Szóval a kérdésedre válaszolva a zenész vagy egy zenekar hasonlít egy startuphoz, de nem tudom, hogy egy zenekar mennyire számíthat befektetőkre.
Talán a rajongókra?
Igen, ez alapvetően igaz lehet, a rajongók tekinthetők befektetésnek, tulajdonképpen közösségi finanszírozásként is felfoghatjuk. Nemrég Thaiföldön megismerkedtem a Neurovisor nevű céggel. Van egy napellenző szerű eszköz a fejeden, aztán van egy kis képernyő, ami mágnessel rögzíthető a tetejéhez, és egy telefonos alkalmazással összekapcsolva különböző programokat tudsz beállítani az agykéreg stimulálására, és ez különböző hangulatokat vált ki. A fények mellé hangulatokat idéznek elő, és különböző típusú mentális felkészülésre használják, például sportesemény, vizsga előtt. De most elkezdték kutatni dalokkal is. Ugye egy dal esetében megvannak a bevett formulák, bevezető, versszakok, refrén, bridge, és általában nem hosszabb mint négy perc. Betesznek egy dalt mondjuk a Coldplaytől, és ezt párosítják fényekkel és az agystimulációval. Ez egy teljesen innovatív módja a dalok bemutatásának, és nem csak új közönség szerzéséről van szó, hanem arról is, hogy új módon érzékelheted a zenét. Gondolj bele, hogy így hallgatsz olyan pszichedelikus előadókat, mint a Greatful Dead.
Ezek nagyon izgalmas zenéhez köthető startupok. Ha valaki kedvet kap itthonról, hogyan terjeszkedhet például az Egyesült Államok felé?
Függetlenül attól, hogy merre szeretne terjeszkedni, jelen kell lennie különböző piacokon. ha fizikailag ez nem is megvalósítható, akkor is érdemes együttműködni valakivel, aki képviselni tudja a céget ügynökként, ügyvezetőként, értékesítési igazgatóként. Az a javaslatom, hogy alapítson egy Delaware vállalatot, mert ezzel máris amerikai entitássá válik, és a befektetők kockázati szintje is csökken, hiszen külföldi cégbe fektetne. (az Egyesült Államokban ez egy olyan jogi megoldás, amely korlátozott felelősséget nyújt a cég tulajdonosainak, bejegyezhető Delaware-ben annak ellenére, ha a központja máshol található, ezért a világ minden tájáról érkeznek olyan cégek az Egyesült Államokban, amelyeknek a delaware-i jogi környezet biztosít megfelelő működési módot – a szerk.) Ez nagyobb vizabilitást is jelent a cégnek, és mindennek az alapja. A munka pedig ezek után kezdődhet, de ebben már egyszerűbben tudnak segíteni szakemberek is egy olyan cégnek, amely az Egyesült Államokban is megvetette a lábát.
A zene és a technológia összefonódását tárgyalja a Bridge Conference is Umagban, festői környezetben, május 20-22-ig. Itt szintén lesz SXSW-s előadó, de mellette rengeteg más is, ahogy az a programban is olvasható.
