Hirdetés

Tanulmány készül a zenei streamingpiac erőviszonyairól

Az Egyesült Királyság versenyfelügyeleti szervezete mélyreható tanulmányt indít a zenei streamingpiacról, hogy felmérje, vajon a nagy lemezkiadók és szolgáltatások, például a Spotify túlzott hatalommal rendelkeznek-e, és hogy a művészeket és a rajongókat esetleg hátrányos alkukba kényszerítik.

A tavalyi évben a brit parlament megpróbálta alaposan körül járni a zenei streaming témáját és lesújtó eredménnyel zárult a pártokon átívelő bizottság munkája, ezért megbízták a Verseny- és Piacfelügyeletet, hogy készítsenek egy tanulmányt a piac újrakalibrálásának lehetőségeiről, mert

a jelenlegi modell szerintük csak a nagy kiadóknak és a szupersztároknak előnyös. 

A zenei streamelés ma már uralja a zenehallgatási szokásokat, Nagy-Britanniában az iparág 1,7 milliárd fontos összbevételének 80 százalékát ez teszi ki. Az olyan szolgáltatások előfizetéseire, mint a Spotify, az Apple Music és az Amazon Music, 1,3 milliárd fontot fordítanak, míg a bakelitlemezekre 135,6 millió fontot, a CD-kre pedig 150 millió fontot. A zenei streaming piac pedig szemmel láthatóan tele van pénzügyi lehetőségekkel. Ha az elosztás igazságosabb lenne, az a szakértők szerint az egész kulturális szektorra sokkal kedvezőbben hatna, hiszen a zenészek visszaforgathatnák a pénzt a produkcióikba.

A tanulmány készítői azt ígérik, hogy az egész streaming iparágat vizsgálja majd az alkotóktól a fogyasztókig, megnézik, hogy a szolgáltatók vagy a lemezkiadók túl nagy befolyással rendelkeznek-e. Olyan kérdésekre szeretnének választ kapni, mint hogy szükség van-e teljes körű versenyvizsgálatra, hogy a kormánynak törvényt kell-e hoznia az Egyesült Királyság zenei piacának javítása érdekében, végrehajtó intézkedéseket kell-e tennie a cégekkel szemben, ösztönöznie kell-e az ipar önszabályozását, vagy lehetővé kellene-e tennie a jelenlegi módon történő folytatást.

Tavaly a kulturális bizottság júliusi jelentése a streamelés gazdaságosságával foglalkozott, és megállapította, hogy a világ három legnagyobb zenei cége, vagyis a Universal Music, a Sony Music és a Warner Music az Egyesült Királyság lemezpiacának mintegy háromnegyedét birtokolja, így egyre előnyösebb üzleteket köthetnek a streaming cégekkel. Ehhez képest egyre több előadó állítja, hogy nem kap méltányos részt a jogdíjakból a streamingek után.

Az hogy a streaming uralja a piacot, az itthon is igaz, csak mások az eloszlások. Az, hogy a zenei streaming szolgáltatásokért a ProArt 2020-as lakossági felmérése alapján 400 ezren fizetnek elő, az nem jelenti azt, hogy mindössze ennyien használják is ezeket a szolgáltatásokat. És az sem igaz, hogy aki az ingyenes verziót használja az nem fizet. Ha nem is közvetlenül pénzzel, de a reklámokból származó bevételek igen is megjelennek a zenész oldalán, ezt pedig tökéletesen alátámasztja a WM Music Distribution, tavalyi jelentése, amelyből kiderül, hogy bár nyilvánvalóan a prémium modellek több bevételt jelentenek, de a hirdetéssel támogatott tartalmakból származó bevételek sem elhanyagolhatóak.

A bevételek aránya 43 százalék és 57 százalék a prémium előfizetési modellek javára, vagyis szépen kirajzolódik, hogy hiba lenne a hazai piacot csak az előfizetések számával jellemezni.

Az pedig a hazai szerzőknek is reményt adhat még több bevételre, hogy évtizedes lemaradás után 2021 végére az Artisjus is eljutott oda, hogy ne csak a letöltéses, de a streaming szolgáltatók adatait is szerepeltesse a felosztásban.

Hirdetés

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

Kommentek

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
1,000FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

Hirdetés

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Programok

Lemezkritikák

Beszámolók

Audiópartnerünk