Lordi @ Petőfi Csarnok, 2010.11.17.
Amennyiben felnőtt emberek galaktikus varacskos disznónak öltözve tűnnek fel egy zenei színpadon, immár joggal várjuk el, hogy öt percen belül nyilvánosan seggbe gyalázzanak egy kizsigerelt gnómot. Legalábbis a szigetes GWAR-koncert óta valamirevaló SZTK-keretes ételhordó rokker kizárólag ezen képsorok reményében látogat koncerteket. Aki azonban Lordiéktól is hasonló míves gesztusokra számít, annak önkéntelenül is csalódnia kell.
Tíz óra környékén felcsendül a KISS God Of Thundere, majd színpadra vonul egy mumifikálódott Békavári uraság, a Dianetika Központ nagy nevettetőinek személyes Darth Vadere, Xenu (legalábbis hétszentség, hogy a dobos hacukáját róla mintázták), Skeletor a He-Manből, egy fröccsöntött Spéter Erzsébet, valamint Viktor Juscsenkó és Rob Zombie szerelemgyereke. Az imidzs tehát a helyén van, a basszeros patáival egy kifejlett MLM menedzser beleit könnyedén ki lehetne taposni. Egyedül a térdig érő elefántfalloszok hiánya hagy tátongó űrt maga után, bár a frontember kétélű bárdja – melyen KITT-et idéző piros fény cirkulál – jelenthet némi kárpótlást. Az általam ismeretlen nyitódalt annak dacára is lelkesen tolják, hogy a nézőszám alapján akár az Okival megerősített Omen is nyomulhatna a színpadon. Néhány régebbi szerzemény után előhúzzák a slágeresebb szerzeményeket (Who’s Your Daddy, It Snows In Hell, Monster Monster), majd az obligát közjátékok is elkezdődnek.
Először egy Liszt Ferencbe oltott Niki Lauda keringőzik a színpadon Tim Burton halott menyasszonyával, majd Spéter Erzsébet billentyűs megelégeli az enyelgést, és ledöfi az amúgy is élettelen kishölgyet. (Füleinkben pedig felharsan a Szomszédok konfliktusjeleneteinek ominózus szignálja.) Az ezt követő jeleneteket egy Budapest TV-s revüműsor szerkesztője is megirigyelhetné: Békavári uraság lefejez egy szamurájt, tettéért villamosszékbe kerül, majd életre kel és egy füstölgő kódexből idézget. Mi pedig, kérem, egy nagy vibráló tojást használunk szexuális segédeszközként. Irány a büfé. De csak addig, amíg el nem kezdődik a Hard Rock Hallelujah, mert végül is ezért jöttünk. Meg a Would You Love A Monsterman-ért. És voltaképpen megérte. Headbanger divatmagazint böngésző énünk jó időre pihenő üzemmódban.
Fotók: Máté Évi/Zenefórum