Tavaly hosszabban is írtunk róla, hogy miben merülnek ki a Sziget zöld törekvései, amiből a fesztiválozók csak egy kisebb hányada veszi ki a saját részét, ez pedig nem túl eredményező. Idén ugyan a fesztivál hasonlóan a tavalyi évhez sok lehetőséget biztosít a környezetbarát fesztiválozáshoz, de ez úgy tűnik, még mindig kevés.
Azt már bemutattuk, hogy hogyan működik a Sziget repohár rendszere, ami egyben egy lépés a kicsivel környezettudatosabb fesztiválozás irányába, ugyanakkor egy lépés vissza is, hiszen egy ennyire begyakorolt rendszert, mint a repoharak – lévén, hogy minden helyen kötelező ennek a bevezetése – nagyon kár megbonyolítani olyan buktatókkal, hogy egyszerre maximum két poharat lehet visszaváltani, és feleslegesen bevonni a pénzre közvetlenül nem cserélhető tokeneket ennek a körforgásába. Ez a rendszer abból a szempontból nézve környezetbarátabb alternatíva, mintha minden italt másik eldobós műanyagpohárba kérnénk és a többi szórakozóhellyel szemben is nyert abban a tekintetben, hogy itt egy fél literes vizet nem csak kitöltve, repohárban vihetünk magunkkal, ezzel is dupla szemetet termelve. De ahogy azt már többszörösen hangsúlyoztuk, a repohár az csak egy kötelező minimum, ami bizonyos értelemben jó, másikban pedig nem. És ugyanez igaz az idei Szigetre is, a látható oldalon ad, a láthatatlanon pedig elvesz.
Én hiszek abban, hogy az apróságokkal kell elkezdeni a változást, és abban is, hogy úgy kell magunkra tekintenünk, mint plusz egy ember, nem pedig mint csak egy ember. Viszont ekkora embertömegben közvetlenül lehet észlelni, hogy hiába vannak a lehetőségek, ha nem élünk velük.
A látható oldal
Az egész fesztivál szeretne a zöld szemlélet felé haladni, hiszen minden kiindulópontot biztosítanak a fesztiválozóknak arra, hogy minimális ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. A Sziget honlapján is megtalálhatók azok a kezdeményezések és tanácsok, amik a fenntarthatóbb fesztiválozásra sarkallják a szitizeneket, mint például, hogy ne nyomtassuk ki a jegyünket, ötleteket adnak, hogy hogyan lehet legkörnyezetbarátabb módon megközelíteni a fesztivált, és az ételes bódéknál is figyeltek arra, hogy legyen fenntartható alternatíva.
Minden lehetőséget adott, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet is; vannak petpalackos kukák, óriási tárolók, ahová a sörös dobozok és a műanyag üvegek szortírozhatók, és vannak komposztos hulladékot gyűjtő szemetesek is, szemétszedő akció, rengeteg kihelyezett cigicsikkes meg mellette hordozható csikkes tartók, és vízutántöltő automaták is, javarészt papírcsomagolásban kapott ételek, környezetvédelmi workshopok, és a hivatalos merch is fenntartható anyagokból készült. A weboldalon és az útlevélben is adnak ötletet arra, hogy mik azok a lépések, amikkel megkönnyíthetjük az ottmaradásunkat egy fesztiválon a bolygó számára; a Sziget olyan apróságokkal is próbál terelni a fenntartható fesztiválozás felé, hogy osszuk meg mással az ételünket, ha túl nagy adagnak gondoljuk, számadatokkal ellátva példázza, hogy milyen hatása van annak, ha egy étkezésünket húsmentesre cseréljük, illetve szintén számokkal alátámasztva mutatja be, hogy miért válasszunk környezetbarát közlekedést, emellett pedig felhívja a figyelmet hogy a legnagyobb terhelést az ökoszisztémára a repülők okozzák, aminek csökkentésén a külföldi fesztiválozók tudnak dolgozni.
Ahol elvesz
A fentebb említett kezdeményezések sajnos még mindig gyerekcipőben járnak, mivel ezek nem számítanak kifejezetten környezetvédelmi akciónak, ahogy a műanyag szószos edények, és a Szigeten található boltban kapható termékek sem azok. Az italos és az ételes bódékban kötelező a repoharak és a papírcsomagolás használata, viszont ez nem terjed ki a fesztivál területén található vásárlási lehetőség mindegyikére, kezdve az egyszer használatos műanyagpohárban kapható jégkásával, a fesztivál egyik belső részén található bolttal, ahol a termékek nagy része zacskóba becsomagolva vásárolható meg, de a helyszínen található Aldiból is kevesen jönnek ki úgy, hogy a bevásárlásuk tartalma nem egy nejlonzacskóban köt ki.
Ahogyan azt a Sziget hangsúlyozza is, igyekeznek mindent megtenni a fenntartható fesztiválozás érdekében, de ahogy az minden másra, erre is igaz, hogy hiába adott a lehetőség, ha nem élnek vele. A fesztiválozók nyomós része pedig ebbe a kategóriába tartozik. A nagyszínpad környéke és az éjszakai élet még mindig nem tükrözi a fenntarthatóság jegyeit az eldobált mérhetetlen mennyiségű cigicsikk és a magunk mögött hagyott szemét tekintetében, a rendezvény elhagyásakor is rengeteg sátor marad a helyszínen a szitizenek után, és a nappalok során sem mindig élnek a szétválogatható szemétgyűjtés lehetőségével. Így pedig tényleg fenntartható törekvésnek minősül az, ha összeszedjük magunk után a szemetet, netán még szelektíven is gyűjtjük, pedig ahogy sok más, ez sem kéne, hogy zöld akciónak minősüljön.
