Hirdetés
Hirdetés

Szépen öregedtek – Szerintünk ilyen az új Scorpions-lemez

Ahhoz bizony öregnek kell lenni, hogy az új Scorpions borítójára ránézve nosztalgikus emlékek jussanak az ember eszébe. Amikor az ilyen borítók voltak divatosak, akkor még én is nagyon kicsi voltam, és egészen döbbenetes, hogy ez a zenekar akkor volt éppen a csúcson. Összességében 18 soralbum. Az rohadt sok, és ehhez képest új lemezt írni, na az teljesítmény.

Nem nagyon szeretnék hosszas elemzésekbe bocsátkozni, na meg történelmi léptékeket emlegetni, de egyvalami bizonyos: a Rock Believeren továbbra is megmutatkozik, hogy a Scorpions vérbeli slágergyáros. Már kezdő Gas In The Tank megadja az alaphangot, de a Roots In My Boots is hasonló, és már itt felsejlik, hogy bizony a manapság olyan népszerű Ghost sehol nem lenne a Scorpions nélkül, de aztán a játékos, de közben kicsit sötétebb Shining Of Your Soul mutatja meg igazán ezt a párhuzamot. A Ghost ezekre a szimpla rockzenei alapokra pakolta rá a saját világát, de a Scorpionsban nincs semmi fakszni vagy külsőség, tulajdonképpen tökéletes zenélés van, végtelenül alapos hangszereléssel, és olyan jó arányérzékkel, amilyen ennyi idő után alapnak tűnik, de persze nem az.

Olyan nagy szavakat nem használnék, hogy ez egy újjászületés, vagy hogy valami fiatalos robbanás történt, mert ez nyilvánvaló hazugság lenne. Mickey Dee volt Motörhead-dobos érkezése biztos feszesebbre húzta kicsit a zenekart, de inkább a „szépen öregedtek” frázist lehetne felhozni. Még csak bizonyítási kényszert sem hallani ki a lemezből, de poros hozzáállást sem. Úgy szólnak régisulisan, hogy közben hallani, hogy nem 1980-ban vagyunk, de maguk a dalok sem a nosztalgiára építenek. Emiatt szól vérpezsdítően a punkos When I Lay My Bones To Rest, vagy a hasonlóan húzós Crazy World, de a kötelező líra (When You Now (Where You Come From) sem akar egy újabb Wind Of Change lenni.

Azt is megértem, hogy a rajongóknak ez semmi más, csak egy újabb otthonos album, de a Scorpions éppen úgy bizonyítja, hogy ma is releváns jelenség, mint legutóbb a Judas Priest, de annál visszafogottabb robbanékonysággal (naja, a Priest metál, ez meg rock). Nem hiszem, hogy a véletlen, vagy az üzlet miatt jelentették be 2010 környékén, hogy befejezik, mert akkor nem írnának ilyen lemezeket. Persze azóta már mindenki csak mosolyog azon a húzáson, mert a zenekar éppen úgy zenél, mint azelőtt, mind koncerten, mind stúdióban.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

37,441KedvelőTetszik
2,928KövetőKövetés
1,120FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

Hirdetés

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók

Audiópartnerünk