Erős kísérleti szellemben született meg a hazai modern EBM és techno egyik élharcosának, valamint hazánk egyik legizgalmasabb külföldi exportcikkének, a Black Nail Cabaret énekesnőjének közös munkája, amely a Room To Cry címet viseli. A dal azonban nem csak hangzásában erős, de témájában is.
Man + Machine 2017 óta meghatározó alakja a hazai újgenerációs techno és EBM szcénának. Indusztriális hangzásával, a metal, a post-punk és a dark wave iránti rajongásának keveredésével pedig leginkább egy olyan zenei világot teremt, mely egyszerre képez hidat fiatalkora, illetve a kortárs techno között, amiben épp annyira jelen van szenvedély és szenvedés, álom és erőszak, mint az öröm és a szorongás érzése (korábban egyébként a Lángoló számára is készített egy impozáns mixet).
Hazánk egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert dark pop duója a Black Nail Cabaret, akik 2007 óta aktív résztvevői és formálói a hazai goth szubkultúrának, rengeteg országot megjártak már, és talán világszinten is az egyik legaktívabb formációjának is tekinthetők a műfajnak.
Ennek tükrében pedig szinte kézenfekvő volt, hogy a közös dal is valami hasonlóan extravagáns dologban fog kiteljesedni: egy indusztriális-, metal-, synth- és pop-ötvözetben.
Man + Machine és Emke azonban nem először dolgoznak együtt, ugyanis az együttes Maelstrom című EP-jére Man + Machine készített már egy remixet, ami a legendás Dependent Recordson jelent meg.
Ezt követően merült fel az ötlet, hogy egy közös dalt is készítsenek Emkével, amit katalizáltak az akkori lengyelországi hírek az abortusz-törvény kapcsán, amely során a lengyel kormány gyakorlatilag az abortusz teljes tiltása mellett kórházi sírószobák kialakítását javasolta, ahol a súlyosan beteg, életképtelen magzatuk megszülésére kötelezett nők a kíváncsi tekintetektől félrevonulva sírhatnak.
„Nem akartuk azonban, hogy teljesen aktuálpolitikai töltete legyen a dalnak, így Emke úgy írta meg a Room To Cry dalszövegét, hogy az általában az erőszakról, elnyomásról, zaklatásról, illetve a családon belüli erőszakról szóljon, miközben nyilvánvalóvá teszi a tényt, hogy egyébként ténylegesen középkori törvények árnyéka vetül a nők jogaira Európában bizonyos részein.”
A dal eredeti verziója mellett a single B-oldalára készült egy feldolgozás is, amit a kiadványt gondozó Istigkeit készített Velvet Crawl alteregójával, ami pedig egy egészen impozáns post-punk újragondolás lett.
Maga a kiadvány egyébként digitálisan és kazettán jelent meg a francia indusztriális kiadó, az Istigkeit Records gondozásában és itt hallgathatók meg:
