Hirdetés
Hirdetés

Soulfly volt, Metallica lett – Meghallgattuk az Ektomorf új lemezét

Az Ektomorf = Farkas Zoltán, Farkas Zoltán = Ektomorf. Nagyjából ennyi a képlet, ha tudni akarjuk, hogy mitől működik a mezőkovácsházi zenekar, (már ha Farkas Zoltán, vagy ahogy mindenki hívja, Farkas Zotya lakhelyét nézzük, mert amúgy a zenekar többi tagja nem ott lakik). Farkas Zotya iszonyú régen nyomja az ipart, és céltudatosságban, elszántságban, büszkeségben, intenzitásában semmit sem változott, bár talán megfontoltabb lett.

Az Ektomorf produkciója sosem érte el a vállalt epigonok szintjét, de annyira stabil lábakon állt és áll, hogy az izomra ható metálzene kedvelői mindig találtak az albumaikban élvezhető pillanatot. Főhősünk azonban szerencsére nem állt meg itt, és nemcsak az ungabunga ütemeket akarja használni, hanem visszanyúlt a gyökerekhez.

A Reborn egy echte thrash-lemez, még ha a nyolchúros gitár miatt másképp is szól, mint a stílusban szokás. Farkas Zotya maga is bevallja, hogy új zenéket kevésbé hallgat, és inkább a régi nagy kedvenceit szereti elővenni. Ezek közül ugye a Sepultura vagy inkább a Soulfly eddig letagadhatatlan volt, most viszont bejött a képbe a Metallica, és nemcsak témáiban, hanem dalfelépítésében, sőt a díszítő elemekben még a gitárhangzás is le lett véve Hetfieldék klasszikus lemezeiről. Rögtön az Ebollution vagy az azután következő címadó kiállását/szólóját akár másolatnak is mondhatnánk, de persze odáig nem megy el a dolog, viszont az érzés tűpontosan Metallica, főleg, hogy a címadóban még egy Kill ’em All üvöltés is benne van.

Most rugózhatnánk azon, hogy ez mennyire baj, de akkor az eddigi lemezek Soulfly/Sepultura-hangulata is baj lenne. Aki ettől megriad, úgysem fogja hallgatni, de nekem például üdítő, hogy végre nem csak a gatyaszaggató középtempókat nyomják, és dallamokat is tesznek a zenébe. Más kérdés, hogy a hangzás most annyira rosszul sikerült, hogy emiatt kerül majd elő ritkán. Érthetetlen, mert az Ektomorfnál ezzel nem szokott gond lenni, de a dob, és főleg a cinek nagyon rosszul lettek keverve, és emiatt teljesen elcsúsztak az arányok, és nehéz nem a hangzás hibáira figyelni.

Ha ezt a következő lemezre kisimítják, és tartják ezt az irányt, akkor lehet, hogy az a szintlépés is meglesz, amit amúgy a dalszerzésbe befektetett meló megérdemelne. Mert van benne, az biztos. Nem az év legeredetibb metállemeze, de bőven a jók közül való. (3/5)

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,927KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,510FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók