Egy zenekar életében talán a legfontosabb kérdés az, hogyan tud anyagilag is megtérülni a dolog, és hogyan lehet elérni, hogy ha nem is lehet mindenki Metallica-szintű produkció, de lehessen karriert és életet alapozni arra, hogy valaki zenész. Az SXSW Where are the Superfans? című előadásában egy elsőre meghökkentő, és nem is igazán elérhetetlen koncepció került szóba.
Ha van ezer olyan rajongód, akire számíthatsz, akkor már meg tudsz élni.
Ugyan ez az alapvetés 2009-es, de a résztvevők szerint még mindig igaz. Ezer elkötelezett ember pedig nem tűnik olyan soknak. Ha mindnekinek van kb ötszáz ismerőse Facebookon, és egy zenekarban van legalább 3-4 tag, akkor ezer főt megmozgatni elsőre nem tűnik olyan nagy kihívásnak. De akkor mégis mi a gond? Miért nem érzik ezt a zenekarok, és miért nem érzi ezt az a potenciális ezer fő? Ezt a kérdést járta körbe Stephen King, a Believe korábbi vezetője, Sammy Andrews, a Deviate Digital vezetője, és Tom Stuart, a TRAX alapítója és vezetője.
A LÁNGOLÓ NYÁR rovat támogatója a SAMSUNG
Mi az a szuperrajongó?
Kezdjük ott, hogy meghatározzuk, mit is értünk ezen az ezer lelkes, vagy ahogy a résztvevők nevezték, szuper rajongón. Nos, ők azok a követők, akik mozgosíthatóak, aktiválhatóak, és akik lelkesen támogatják a zenekart. Ők azokat, akiket a zenekarnak a tenyerén kell hordozni, és mindig szem előtt tartani, hogy tulajdonképpen nekik köszönhetik azt, hogy megélhetik az álmaikat. Talán ez elsőre nyálasnak hangozhat, de a sikeres előadók, sőt a világ legtöbbet kereső előadói vagy legalábbis menedzsmentjük pontosan tudja ezt. A beszélgetés alatt körvonalazódott néhány hiba, amelyet viszont sokan elkövetnek, ezeket gyűjtöttük össze.
Nem a csapolás a cél, sőt!
Andrews hangsúlyozta, hogy sok menedzsment ott követi el az első és egyben végzetes hibát, hogy kiszipolyozható pénztárcáknak tartja ezeket az embereket, pedig tulajdonképpen ők azok, akik biztos alapot adnak a sikerhez.
Lehet, hogy nem az a legtöbbet érő rajongó, akinek a pénztárcája a legvastagabb
– mondja King, és ezzel a többiek is egyetértenek. Szerintük ugyanis gyakran előfordul, hogy nem az a rajongó a legnagyobb, pénzben is kifejezhető érték egy zenekar számára, aki havonta vesz pólót, hanem az, aki lelkesen végzi a promóciót, és több embert is meggyőz arról, hogy a kedvenc zenekara jó, megéri elmenni a koncertre, vagy éppen megvenni az új lemezt.
Van, aki hallgat még egyáltalán élőzenét? – bajban a kis klubok
Nem építenek közösséget
A második hiba, hogy sokan nem kezdenek semmit a közösségükkel. Nem hiába látjuk azt, hogy a legnagyobb előadók sem megközelíthetetlen bálványként tündökölnek, hanem egyfajta csapatvezetőként. Ma már közösségek vannak. Van, aki ennek nevet is ad, legyen ez a Swifties (Taylor Swift rajongói) az ARMY (BTS rajongók), Beyhive (Beyoncé rajongói), Monsters (Lady Gaga rajongói) vagy éppen Avocados (Billie Eilish rajongói), és ha valaki azt gondolná, hogy ez valami Z generációs és kizárólag popzenére korlátozódó őrület, akkor az kifejezetten nagyot téved. Ott volt az Apple Scrufs, a Beatles legnagyobb rajongói, a Kiss Army, a Deadheads a Death rajongóknak, vagy éppen a Turbojugend a Turbonegro rajongóinak. A cél mindig ugyanaz volt: a közös érdeklődés és zene a közösségbe tartozást is elhozza magával. Ebben semmi újdonság nincs, régebben is voltak eddások, pokolgépesek, csak ma már nem feltétlenül organikusan szerveződő kis csoportokról van szó, hanem az egészbe a szeretett előadók menedzsmentje is beszáll.
Sokkal többet jelent, mint bármilyen marketingkampány
– mondja King arra, hogy mit is jelent egy jól szervezett közösség.
Lemezszerződés a vágy
A Believe korábbi vezetője szerint gyakori hiba, amit sokan elkövetnek, hogy azt gondolják, hogy a sikerhez szükség van egy lemezkiadóra. Pedig eljutottunk oda, hogy ha van egy közösséged, akkor nem feltétlenül kell hagyományos értelemben vett lemezkiadói szerződés. És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Ha nem kell lemezkiadó, akkor nem kell olyan szerződéseket kötni, ami például azzal jár, hogy a jogaidról lemondasz.
Meg kell érteni, hogy mi a jó a zenekarnak. A lemezkiadói szerződések hagyományosan vagy a bevételmegosztás, vagy a jogok átadását jelentik. Szerintem a jogok átadása egészen biztosan a legrosszabb döntés. Inkább kölcsön kell kérni ötven fontot, és elkezdeni közösséget építeni. Ha vannak szuperrajongók, akkor közvetlenül nekik tudod eljuttatni az üzeneted, ők pedig továbbviszik a hírt
– mondja King.
Mind meghalunk egyszer, de addig még rengeteget szórakozhatunk
Nem a playlist a cél
A résztvevők szerint szintén gyakori hiba, hogy a zenekarok célja az, hogy valamelyik nagy streaming szolgáltató hazai vagy nemzetközi playlistjére felkerüljenek, és úgy gondolják, hogy ez akkora promóciós erő lesz, hogy tömegekhez jutnak majd el. Ez részben igaz is, de Sammy Andrews szerint playlistre felkerülni, és esetleg egy dallal kiugró számot elérni önmagában nem teljesítmény, a szakma gyakran lát ilyet.
Nem az a stratégia, hogy playlistre kerülj, hanem az, hogy kiszolgáld az algoritmusokat, és minél több emberhez eljuss. A playlist jó rövid távon, de utána jön a bezuhanás. A sikerhez ennél jóval komolyabb stratégiára van szükség, és jól felépített kampányokra, ami nem azt jelenti, hogy megjelenés előtti nap kiteszel a facebookra egy képet, hogy másnap jön egy új klip.
Nincs szükség még több influenszerre!
A közösségi médiát, és vele együtt a jól tervezett marketingstratégiát nagyon sok zenekar azzal a kijelentéssel engedi el, hogy ők nem influenszerek szeretnének lenni, hanem zenélni akarnak. Pedig a szakértők szerint nem is várja el tőlük senki az influenszerkedést, a feladat egyszerűen annyi, hogy a szuperrajongóknak tartalmat szolgáltassanak, olyat, ami azért nem idegen tőlük.
Fontos, hogy ne influenszerkedésben gondolkodj, hanem ízlést formálj. Ezt csinálják a például a sikeres DJ-k, vagy egyéni előadók. Narratívát kell építeni, be kell vonni a kommunikációba a rajongókat, és kell kontent stratégia. Ez nem azt jelenti, hogy vicces videókat kell gyártani olyanoknak is, akiktől ez nagyon távol áll, hanem azt, hogy hónapokkal előre fel kell készíteni az embereket arra, hogy új zene, új videó, új koncertek jönnek, és ez nem két posztot jelent.
Sok pénz kell
Nem feltétlenül hiba, inkább tévhit az, hogy ez az egész rendkívül költségigényes. A szakértők szerint valójában minden a kreativitáson múlik, és ehhez elég egy legalább középkategóriás telefon is. Szerintük még egy kliphez sem kell feltétlenül nagy költségvetés, és rengeteg stáb, hanem ötlet kell, és az emberek, akiket be lehet vonni az egészbe.
Kimarad az utógondozás és elemzés
Az is kiderült, hogy a közösségi média, ami alatt nem is feltétlenül csak a hagyományos Facebook-Youtube-Instagram-TikTok világot kell érteni, hanem legalább ennyire aktívan a Redditet is, rengeteg adatot biztosít, csak ezt sokan nem elemzik, pedig ez a siker kulcsa.
Ha ismered a hallgatóidat, nagyon sok lehetőséged van bevételszerzésre, de ehhez valóban ismerned kell őket. Nem elég azt tudni, hogy hány évesek, és milyen másik négy zenekart ismernek és hallgatnak. Ebben viszont rengeteg adat tud segíteni. Ha elemezni tudod, hogy milyen kontent működik, rájössz arra, hogy miért működik, mikor aktívak a követők, vagyis ha kiszolgálod az algoritmusokat, akkor azt is könnyebben láthatod, hogy milyen forrásokból és platformokból milyen összegekre számíthatsz, mikor érdemes új dallal vagy merch termékekkel kijönni, és merre érdemes turnéra indulni
– mondja Andrews, King pedig saját tapasztalatból mondja, hogy a személyes megkeresések reneszánszukat élik.
Tökéletes módszer a külföldre terjeszkedéshez, ha személyes leveleket fogalmaztok meg. A helynek elmondjátok, kifejezetten a helyszínre specifikusan, hogy miért érdemes felléptetni titeket, a helyi véleményvezéreknek, sajtónak pedig nagyon személyreszabottan azt, hogy miért lehet számukra izgalmas a zenekar. Ezek a helyek és emberek naponta több tucat ilyen megkeresést kapnak, de ha tényleg nagyon személyesre veszed a levelet a sablonok helyett, és valóban meggyőzöd, miért érdemes pár percet rátok szánni, az már fél siker
– mondja.
