A Hunyadi sorozatot elöljáróban már jellemezték úgy, hogy olyan, mint a Trónok harca, csak sárkányok nélkül. Ezt egyelőre annyiban mindenképpen meg tudom erősíteni, hogy tényleg nincsenek a Hunyadiban sárkányok, a Trónok harcában pedig éppen ott tartok, ahol vannak. Igen, most értem utol a tíz évvel ezelőtti közérdeklődést, amikor a csapból is a Targaryenek folytak, de legalább könnyedén hasonlíthatom a Hunyadihoz, amiről meg most fognak majd sokan beszélni.
Végre más női karakterekkel van dolgunk
A Hunyadi sajtóvetítésén az első öt rész megnézése közben eszembe jutott egy évekkel korábban nagy port kavaró interjú. Tóth Krisztina írónőt is megkérdezték egy interjúsorozatban, hogy melyik könyvet venné le a kötelező olvasmányok listájáról, és ő erre a kérdésre Jókai Mór Aranyemberét választotta, a nőalakok ábrázolása miatt. Ők ugyanis a regényben az életüket a főhős férfi karakteréhez idomulva élik szolgalelkűen, ami a történelmi korok ábrázolására a leginkább jellemző, de vannak alkotások, amik még ma is benneragadnak férfi-női szerepek skatulyájában. A Hunyadi egyik nagy áttörése számomra pont ez a szál volt.
A történet Hunyadi János életét és felemelkedését mutatja be, így persze szükségszerű, hogy a központban az ő cselekedetei legyenek, mégis teszi a sorozat mindezt úgy, hogy nem merülnek homályba mögötte az őt körülvevő női karakterek, akik az életében fontos állomást és társakat képeznek. Ha nem is a leglátványosabb jelenetekben, de hangsúlyos a szerepük egyaránt a háttérben és az előtérben is.
A sorozatban megtalálták azt az egyensúlyt, amiben a női karakterek nincsenek az égig magasztalva, nem ruházták fel az összes sztereotípia levetkőztetésére szolgáló elemmel, meghagyták őket cselekvő karaktereknek, és ez egyaránt igaz a férfiakra is. A sorozat összes szereplőjét könnyű színésznek tekinteni, nem pedig agyonmagasztalt hősök felélesztésének.
Anno a fiúcsapatoknál volt jellemző, hogy minden tagot egy-egy személyiségjeggyel jellemeztek, az első részben itt is ezt éreztem, aztán szépen lassan kibontakoztak a komplexebb személyiségjegyek is. Mondjuk így is erősen koncentrálni kell, hogy milyen viszonyok állnak fenn a szereplők között, akiknek céljaik gyakran váltanak irányt, és korántsem lehet eldönteni azt a nemes egyszerű kérdést, hogy akkor most valaki a jó vagy rossz érdeket szolgálja.
Alternatív történelemóra helyett
Sose voltam jó történelemből és soha nem is szerettem. Azt, hogy melyikből következett a másik már nem tudom visszavezetni, az biztos, hogy szenvedés volt minden alkalom, amit ezzel a tantárggyal kellett tölteni. Ennek egyik feloldását a zanza.tv hozta meg, és a gimis tanárom, aki ezeket a rövid videókat beépítette az óratervébe, mivel más is hasonlóan küzdött vele, hogy papírról értse meg, mit jelent a csata, haditerv, puccs, árulás, hadviselés meg közelharc.
Történelem órán annyiszor elhangzik, hogy összecsaptak, harcoltak, megtámadták, megvédték, elestek, amihez nehéz az egyszerű szavak értelmezésében súlyt adni, még akkor is ha mellé teszik, hogy véres, meg szoros vagy reménytelen volt. Másik problémám, hogy a legérdekesebb részek kiestek a történelemből, mert sok esetben csak azt kellett tudni, hogy ki mikor uralkodott, milyen rendeletei voltak, ki követte a trónon, a felesége honnan jött meg azt a pár jelzőt, amit a neve mellé raktak: igazságos, pazarló, vagy törökverő. Viszont az érdekházasságot, vagy azt, hogy egy katona éveket tölt távol a családjától, és ez milyen hatással van a mindennapokra, nehéz elképzelni.
Ugyanúgy, ahogy azt a hős jelzővel is tesszük. Hamarabb használjuk, mint megértenénk, hogy mit jelent, és miért kell valakit annak tekinteni, és nem magunktól mérjük fel, hogy mekkora jelentősége van egy személynek, több mint 500 évvel a halála után is.
Sárkányok nélkül is működik
A kérdés ezek után az volt, hogy az iskolai történelemóra érzést a Hunyadiban látottak feloldották-e és a hozzám hasonlók számára is segít mindent megérteni a rengeteg látványelem a képernyőn. A sorozat elképzelhetővé és megfoghatóvá teszi, mit jelent reményvesztettnek lenni töredék annyi emberrel egy óriási haderővel szemben, és milyen állapot meg közhangulat jellemzi a korszakot, valamint az összecsapások előtti és azokat követő órákat, amik kimondva – kimondatlanul, de mindenképpen veszteségekkel járnak, még győzelem esetén is.
Magyar sorozatok tekintetében elég kevés jó alkotást lehet kiemelni, de a Hunyadi mindenképpen annak nevezhető. Az első öt rész vetítése is hozza azt, amit a legtöbb streaming platformon élen járók tudnak. Látványos csaták és díszletek, szexjelenetek, több szálon futó cselekmény, aminek minden része érdekes, és legfőképpen a sorozat élvezhetősége, mivel elsősorban szórakoztató alkotásként kell rá tekinteni, akárcsak a Trónok harcára, csak ez sárkányok nélkül, és a végkifejletet ismerve is izgalmas tud lenni.
***
A sorozat március 8-án, este nyolckor, dupla résszel debütál a TV2-n. Másnap, március 9-én este kilenckor pedig már a harmadik részt is láthatják a nézők. Ezután szombatonként jönnek majd az új részek. A magyar szinkronos verzió első két részét követően 22:05-kor a SuperTV2-n kerül adásba a feliratozott rendezői változat, ahol minden szereplő az anyanyelvén beszél. Az epizódok a SuperTV2 adásának befejeztével azonnal felkerülnek a TV2play-re is, így online is elérhetővé válik a sorozat mind szinkronos, mind feliratos verzióban.
