Hirdetés

Punk’s Ready to Die – Iggy and the Stooges-lemezkritika

Iggy-And-The-Stooges-Ready-To-Die.jpgIggy and the Stooges – Ready to Die
(Fat Possum)

Van annál punkabb dolog, mint 66 évesen félmeztelenül pózolni egy lemezborítón dinamit övvel a derekadon? Iggy Pop képletesen felkészül a halálra, de nem ám egy nyuggerotthonban Floridában, hanem a vadonatúj nagylemezén, amit pár hete adott ki a Stooges-zal. És tőle nem is várhatnánk mást, pedig több joga lehetne a visszavonult nyugdíjas évekre, mint Ozzy Osbourne-nak és Alice Coopernek együttvéve. Bár a maradék Stooges élén rögzített legújabb lemeze 40 évvel a Raw Power után jelent meg, ő még mindig ugyanaz a hála és hit nélküli egyszerű figura (ahogy a Sex and Money c. dalban elhangzik), aki mindig is volt. Pedig Iggy Pop túlélt talán mindenkit, sőt még önmagát is többszörösen azóta, hogy a hatvanas évek végén először fölmászott a színpadra. Egy olyan figura, akire még Henry Rollins is istenként néz fel, és a stand-up estjének egyik jelenetében úgy beszél róla, mint akivel soha nem tudott versenyezni színpadi energia tekintetében, hiába gyúrta szét magát.

Az első dal, a Burn Iggy szerint „lángoló seggfejekről, halálról és egyéb ijesztő szarságokról szól”, ahogy a nemrég megtartott SXSW fesztiválon nyilatkozta. De vannak itt dalok szart sem fizető munkáról (Job), a Gun címűben pedig az amerikai fegyvertartási jogok körüli cirkuszra reflektál azzal, hogy ha lenne egy fegyvere, mindkét oldalra kilőne egy-egy tárat, hogy végre szépen elhallgasson mindenki. Sőt, kiderül az is, hogy a lemez címadó dala sem arról szól, amit feltételeztünk: a Ready to Die-t Iggy olyan nyugdíjasokról írta, akik palacsintázás közben arról fantáziálgatnak, hogy besétálnak egy kormányhivatalba, hogy felrobbantsák azt. De ami igazán jó ebben a lemezben az a nyers, széteső, mégis összeszedett hangzás, amit sokan próbáltak leutánozni, de nem hiába csak a Stoogesnak sikerült újra, hiszen ők maguk találták fel.

A Ready to Die-t persze felesleges hasonlítgatni a legendás Raw Powerhez, de az 1973-as lemez és a mostani között van még egy párhuzam, és ez James Williamson gitáros szereplése. Ő volt az, aki 73’-ban beszállt a Stoogesba a punk riffjeivel, majd utána eltűnt a zenekarból, hogy 2009-ben visszatérjen az alapító Ron Asheton halála után. És ő az, aki a lemez talán egyetlen szentimentálisabb dalában, a záró The Departedben felidézi az I Wanna Be Your Dog akkordmenetét, mintegy tisztelgésképpen Ron előtt, akinek ezt az ikonikus dalt köszönhetjük. Itt van a lemez csúcspontja is: a countrysra átvariált akkordok zárják a lemezt, és talán a Stooges egész életművét.

(A szerző a Hangmás zenekar frontembere)

Még több Popcorn

Connect funkcióval újít a Tidal

A streamszolgáltatás saját alkalmazását használhatjuk akár a CD-nél is jobb minőségű zenehallgatásra.

Két bónuszrészt kap az Eufória, az egyiket még idén

A zenében is nagyon erős sorozatnak már készül a második évada, de előtte még kapunk valamit.

Eladó a Bárányok hallgatnak című filmből ismert horrorház

Buffalo Bill házát egész olcsón meg lehet venni.

Kommentek

35,017KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
695FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Audiópartnerünk

Friss Lángoló

Flying Angels – Jön az új Trottel-lemez, itt egy dal róla

Természetesen a Talayapa projekttől is markánsan új megszólalásra számíthatunk.

Időkapszula 2000-be – 20 éves a Linkin Park debütalbuma

Minden idők egyik legsikeresebb debütlemeze ez, és az egyik legfontosabb alapműve nemcsak a felemás megítélésű nu-metal hullámnak, hanem az egész ezredfordulós popkultúrának.

A nők jogaiért küzd egy igazi girl power csajbanda Nyugat-Afrikából

A 10-17 év közötti lányok a zenéjükkel hívják fel a figyelmet az egyenlőtlenségre egy olyan helyen, ahol egyébként iskolába sem járhatnak.
00:03:34

A Scooter nem tud hibázni – Itt van 2020 himnusza

Zseni zene, zseni klip, zseni szöveg.

Jön az új Sigur Rós-lemez, de nem olyan, amilyet gondolunk

Egy 2002-es különleges projektjük felvételét adják most ki.