Hirdetés

No Doubt a csúcson – 25 éves a Tragic Kingdom

Akik e cikk írójához hasonlóan édes mámorral emlékeznek vissza a dicsőséges 90-es években eltöltött kamaszkorukra, most a szívükhöz kaphatnak: az évtized egyik legembelmatikusabb mainstream lemeze, a No Doubt Tragic Kingdom-ja ma ünnepli 25-ödik születésnapját. Ez bizony egy negyed évszázad! És míg korábbi évtizedek ikonikus lemezei idővel gyakran veszítenek erejükből, a Tragic Kingdom 2020-ban hallgatva is ugyanolyan elsöprően energikus és izgalmas élmény, mint 1995-ben volt.

A korongot sokan tévesen a No Doubt debütáló lemezeként tartják számon, holott az együttes már a 90-es évek elejétől aktívan, bár javarészt sikerek nélkül alkotott. Első, cím nélküli lemezük szinte észrevétlenül tűnt el a süllyesztőben. Nem is csoda, hiszen a bevallottan a Madnesst majmoló, vidám ska-pop dalok sehogy nem illettek az akkoriban éppen grunge-hullámban kesergő zenei közhangulatba. Később, a kiadó nélkül összebarkácsolt, rockosabb The Beacon Street Collection viszont különösebb hírverés nélkül is nagyobb visszhangot keltett, éppen eleget ahhoz, hogy az együttes újabb lemezszerződést kapjon egy nagy kiadónál.

A háttérben eközben jelentős változások történtek: az együttes alapítója és kreatív motorja, Eric Stefani (Gwen Stefani bátyja) nem rajongott a felfokozott nyomásért és főleg a külsős producerért és végül kilépett a zenekarból. És amit azóta is tud az egész világ: Gwen Stefani szakított gyerekkori szerelmével, Tony Kanal basszusgitárossal, ami először további szakadékként fenyegette az együttműködést, de végsősoron sikerült kreatív energiává kovácsolni és a lemez legtöbb dalszövegének inspirációja lett.

Azonban mindez a dráma önmagában keveset ért volna, ha a lemez nem lett volna olyan átütő erejű, amilyen. A Tragic Kingdom zsánereken és korosztályokon átívelő bombasztikus sikere sok-sok összetevő tökéletes konstellációjának köszönhető. A No Doubt ekkori stílusát visszatekintve többnyire ska-punk elegyként szokás definiálni, de valójában az együttés zenéjét pont a kategória nélkülisége teszi egyedivé és emlékezetessé. Az első lemezre jellemző ska-pop alap megmaradt, de felizmosították so-cal punk és helyenként post-grunge hangzással, majd az egészet nyakon öntötték egy tudatosan dallamközpontú new wave pop fényezéssel. A végeredmény annyira pontos egyensúlyba került, hogy eladható vált szinte bármilyen célközönségnek.

A No Doubt ebben az időben totálisan kikerülhetetlen volt és szinte mindenki szerette a zenekart valamiért. Pont elég dallamosak és csinosak voltak ahhoz, hogy a mainstream felölelje őket, de közben pont elég vadak és flegmák maradtak ahhoz is, hogy a rock tömegek is rajongjanak értük. És persze nem lehet elfeledni a legfontosabb csoda fegyverüket: Gwen Stefanit sem, akiben egy személyben összpontosult a zenekar hiperaktív ezerarcúsága. Stefani egyszerre volt deszkás fiúk vágyálma és osztályelső lányok példaképe. Platinaszőke hajjal és vörös rúzsban nyomta a fekvőtámaszokat a férfi WC-ben a Just A Girl klipjében, miközben ártatlanul és szomorúan pislogott a Don’t Speak alatt, megint máskor melegítőben és spagetti pántos topban izzadt és köpött maga elé koncert felvételeken. Ekkoriban még éles demarkációs vonal húzódott a bájos és vonzó pop cicababák és a szépségideálokra fittyet hányó alternatív rock csajok között, de Gwen Stefani egyszerre volt minden, amit 1995-ben elvárhattunk egy női előadótól.

Na de azóta eltelt 25 év. Hogyan szól 2020-ban a Tragic Kingdom? Ugyanannyira jól. A mai napig lehengerlően hat, hogy az összes egymásnak ellentétes zenei hatás ellenére a lemez végig gördülékeny és konzisztens marad. Az együttes kollektív szerelme a ska felé a kislemezes Spiderwebs és Sunday Morning dalokban, valamint a fenomenális Different People-ban ütközik ki leginkább. Az erre ráépülő fiatalos punk veszi át a hatalmat a bolondos Excuse Me Mr.-ben és a pörgős Sixteen-ben. Az azóta klasszikussá vált Just A Girl, a keserű End It On This vagy a Happy Now remek példák a rádiós rock-ba öltött new wave hatásokra. De ezek felett van itt reggae (World Go ‘Round), disco (You Can Do It) és persze, megkerülhetetlenül, a nagy akusztikus ballada, a Don’t Speak. A két legerősebb tétel érdekes módon a két leghosszabb, legbonyolultabban felépített dal: a címadó és albumzáró Tragic Kingdom és a monumentális The Climb, mindkét dal mintha egy kis különálló teatrális album lenne az albumon belül.

A No Doubt karrierjének előrehaladásával Gwen Stefani fokozatosan beárnyékolta a mögötte játszó srácokat, így hajlamosak vagyunk elfelejteni mennyire profi és magabiztos zenészek Tony Kanal basszusgitáros, Tom Dumont gitáros és Adrian Young dobos, továbbá a későbbi lemezeken és élő fellépéseken végig az együttessel maradó Gabe McNair (szintik és fúvósok). Bár Stefani kétségkívül a zenekar arca, méltatlan lenne figyelmen kívül hagyni mennyire feszes zenei alapokat szolgáltatnak a zenészek a háttérben.

Szürreális belegondolni, hogy a Tragic Kingdom ma olyan őskövületnek számít 2020-ban, amilyen őskövületnek számított egy 1970-ben megjelent lemez 1995-ben. Még érdekesebb elképzelni hogyan fogunk visszaemlékezni 2045-ben a mai slágerekre. Vajon lesz bármi annyira időtálló és értékes, mint például a Tragic Kingdom? Remélhetőleg. Addig is vegyük elő digitálisan, sőt, aki teheti eredeti kazettán vagy CD-n a No Doubt korszakalkotó klasszikusát!

Kommentek

“A depresszió nem divat, hanem betegség” – Premieren az ICENAP új videója

A Dispirit a legelső dal volt, melyen a zenekar dolgozni kezdett a tavalyi megalakulás után.

Színtiszta művészet – Meghallgattuk az új Enslaved-lemezt

Minden Enslaved lemez a legnemesebb értelemben vett művészetről szól, ez is.
35,017KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
691FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés

Programok

Lemezkritikák

Színtiszta művészet – Meghallgattuk az új Enslaved-lemezt

Minden Enslaved lemez a legnemesebb értelemben vett művészetről szól, ez is.

Popmetálos kataklizma, kis földtörténeti tanulmánnyal – Meghallgattunk négy metállemezt

Megkritizáltuk gyorsan a Heathen, az Amaranthe (képünkön), a The Ocean és a Kataklysm lemezeit.

Mindent akar – Greg Puciato szólólemezéről

Alapos elemzés a Dillinger Escape Plan volt frontemberének szólólemezéről.

Több a gitár – Meghallgattuk az új Deftones-lemezt

A Deftones az alter metál szent tehene. Fanatikus rajongótáboruk van, akik prüszkölnek, ha bántják a kedvencüket, illetve ha más bántja. Mert ugye tényszerűen igaz,...

Bátor is vagyok, meg nem is – Meghallgattuk a Pain Of Salvation új lemezét

A Pain Of Salvation a teljes prog rock/metal mezőny legkiszámíthatatlanabb zenekara. Vannak persze olyanok rajtuk kívül, akik váltottak a zenei irányukon, de ők általában...

Beszámolók

Zenés tábor a hegyen – Ilyen volt a vírus szülte Fekete Zaj Fesztivál

  Baromi jól indult ez az év vagy legalábbis elég jónak nézett ki koncertfelhozatalban. Még februárban is azon lamentáltunk Fekő kollégával, hogy milyen durva lesz...

Egy hallásplasztikai sebész naplója – Ilyen volt a Swansról szóló dokumentumfilm

Ha már dokumentumfilmről van szó, hadd kezdjem két személyes élménnyel. 1986-87 körül találkoztam először a Swans-szal, egy agyonmásolt kazettán, amit egy régi cimborám mutatott meg...

Mély férfibánat a magas elefántcsonttoronyból – Leprous, Klone @ Dürer Kert, 2020.II.19.

A Leprous-szel a tavalyi Pitfalls lemez miatt ismerkedtem meg közelebbről. Tudtam róluk azelőtt is persze, de a kiállás, a műfajmegjelölés, a kritikai visszhang és...

Ria-Ria-Eufória – Five Finger Death Punch, Megadeth @ Papp László Sportaréna

  Az avokádó (Persea americana) a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10–20 méter magas fa. Fehérjében és olajokban dús termése 2016-ban a Kárpát-medencében önkéntelenül...
Audiópartnerünk

“A depresszió nem divat, hanem betegség” – Premieren az ICENAP új videója

A Dispirit a legelső dal volt, melyen a zenekar dolgozni kezdett a tavalyi megalakulás után.

Színtiszta művészet – Meghallgattuk az új Enslaved-lemezt

Minden Enslaved lemez a legnemesebb értelemben vett művészetről szól, ez is.

Rögtön két játékban indul a magyar e-sport csapat

Ilyenre még világszinten sem volt példa.

David Guetta a Széchenyi fürdőből csapatja majd az MTV EMA-en

Palvin Barbara és Guetta közösen fogja elkalauzolni a nézőket a főváros és Magyarország legszebb pontjaira, mondja a közlemény.

Fehér babák – Premieren a Folkfonics Cseh Tamás-feldolgozása

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalszerző páros nagyjából hasonló korban alkotta meg a Fehér babákat, mint amilyen idősek a Folkfonics zenekar alapítótagjai voltak a...