Hirdetés
Hirdetés

„Nincsenek olyan nagy távolságok az egyes művészeti ágak között” – Дeva-interjú

Szeptember első hétvégéjén, két évnyi várakozás után idén először rendezik meg a SUPERBLOOM Festivalt. A kétnapos rendezvényen számos képzőművészettel, tudománnyal és életmóddal kapcsolatos program várja az érdeklődőket a Müncheni Olimpiai Park területén, a zenei színpadokra pedig az elektronikától a hiphopon át az indie rockig a legkülönfélébb zenei stílusokból érkeznek többek között olyan előadók, mint Calvin Harris, David Guetta, Macklemore, Megan Thee Stallion, Willow Smith, vagy Rita Ora, hogy csak a mindenki által ismert produkciókat említsük. A fesztiválnak egyetlen magyar fellépője Дeva, azaz Takács Dorina lesz, akivel a SUPERBLOOM apropóján beszélgettünk inspirációkról, a produceri fejlődés kihívásairól, vagy arról, miért fontos, hogy a zenélés örömét másokkal is megosszuk.

Hirdetés

Дeva a SUPERBLOOM NeoNeo Stage színpadán játszik majd szombaton kora délután. A rendezvény közép-kelet-európai szakmai partnere, a CEEntral Party idén két előadót delegált a fesztiválra, így a Csehországból érkező Karin Ann mellett Dorina és zenekara lesz az, aki idén régiónkat képviseli a fellépők között. A beszélgetést a mostani meghívás közvetlen előzményével kezdtük, ami az idén májusban megrendezett The Great Escape fesztiválon adott koncert volt, ahol hazai részről a Mörk játszott még, illetve fellépett a cseh elektronikus duó, a Bratři is.

Az utóbbi időben számos nemzetközi rendezvényre jutottatok ki. Személyes, illetve szakmai szempontból milyen élmény volt a brightoni The Great Escape?

Nagyon jó! Érdekes volt fellépni Brightonban magyar előadóként. Voltak persze kalandos fejezetek is, például, amikor kiderült, hogy a szállásunkkal valami gond van, és hajnalban kellett másikat keresnünk, úgy, hogy aznap délelőtt tízre már ott kellett lennünk a helyszínen, de végül sikerült odaérnünk, és muzsikálnunk egy jót.

A dalaid erősen táplálkoznak a magyar népzenéből. Hogyan fogadta a nemzetközi közönség, hogy egy ilyen, mondjuk azt, sajátosan magyar ízekkel felvértezett produkciót hall?

Úgy éreztem, nagyon tetszett nekik, annak ellenére, hogy a szövegeket nem értették, meg kicsit furcsa lehetett nekik a dallamvilág. Nagyon sokan mondták, hogy még nem hallottak ehhez hasonlót, hogy számukra nagyon különleges ez a nyelv, meg a dalokban hallható hangsorok is. Összességében nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. A SUPERBLOOM fesztiválos meghívás számomra is nagy meglepetés volt, hiszen számos nagy, ismert név lép fel a rendezvényen, és eléggé elámultam, amikor megláttam magunkat a névsorban mondjuk David Guetta mellett.

Maga az indíttatás honnan jött annak idején, hogy a népzenei motívumok ilyen hangsúlyosan megjelenjenek a zenédben?

Az egész utamat végigkísérte a népzene. Kiskoromban néptáncoltam, aztán zenei általánosba jártam, ahol nagyon sok kórusóránk volt, ott sok népdalfeldolgozást tanultunk, voltunk több kórusversenyen, népdaléneklő versenyen is. Természetes volt, hozzátartozott a mindennapokhoz, és később úgy éreztem, hogy mindenképpen vissza szeretnék ehhez nyúlni a saját zenémmel is, mert közel érzem a szívemhez ezt a világot.

Ezek az elemek mindenképpen autentikussá teszi a produkciót, hiszen így jóval többet tudtok mondani a közkeletű háromakkordos popzenei megoldásoknál. Közrejátszhat ez az egyedi hang abban, hogy egyre több nemzetközi rendezvényre jut el a Дeva?

Simán lehet, hogy ez benne van, és ebben nemcsak én meg a zenésztársaim játszunk szerepet, hanem közvetett módon azok is, akik ezeket a népdalokat létrehozták, és életben tartották például azzal, hogy énekelték őket. Amúgy azt sem gondolom, hogy nem lehetne kitűnni klasszikus popzenei megoldásokkal, csak én például nem érzem azt, hogyha írok egy szöveget, az tud annyira erős lenni, mint egy népdal szövege. Azokban nagyon sok erőt érzek, és lehet, hogy ez hozzátesz az összképhez.

Ráadásul ez valami olyasmi, amire akkor is megdobban egy hallgató szíve, ha amúgy nem hallgat ilyet a hétköznapokban, hiszen a kollektív tudatban annyira mélyen benne vannak ezek a sorok, vagy ez a dallamvilág. Talán ez az a dolog, amit Bartók tiszta forrásnak nevezett.

Igen, jó ehhez a tiszta forráshoz kapcsolódni. És én úgy gondolom, hogy akkor is ott van a tiszta forrás ereje, hogyha az ember kicsit átértelmezi azt. A festő, Korniss Dezső is beszélt erről például, ő is gyakran visszanyúlt a hagyományos népi motívumokhoz, csak kicsit újragondolta, kicsit más színben tüntette fel ezeket. De mégis ott volt az az erő, ami az eredeti változatokban megtalálható.

Az, hogy képzőművészetet tanultál, mennyiben képeződik le a zenében, hogyan hat a két dolog egymásra?

Amikor mondjuk egy festőnek a képeit nézegetem, vagy olvasok arról, hogy ő miből inspirálódott, abból erőt nyerek. Szerintem ugyanazt csinálja minden művész, csak más nyelvet használ a benne rejlő érzések kifejezéséhez, nincsenek olyan nagy távolságok az egyes művészeti ágak között. Hogy ez mennyire járul hozzá az én világomhoz, az jó kérdés. Talán mostanában a képzőművészeti alkotások még jobban is inspirálnak, az utóbbi időben nagyon nehezen tudok bármilyen zenét is hallgatni.

Mi okozza ezt? Kiüresednek a formák egy idő után, vagy ráunsz bizonyos fordulatokra?

Az ember egy idő után produceri fejjel kezdi hallgatni a számokat, és nagyon nehéz kikapcsolni az agyat. Például arra figyelek, hogy mondjuk túl hangos lábcin, ezeket a technikai dolgokat hallom, tehát nem a szív kapcsol be először, hanem az agy, ami bizonyos szempontból nem kellemes.

Ez a féle elemző hallás a legtöbb zenésznél kialakul egy idő után, és nyilván bizonyos szempontból elvesz, más szempontból ad. Te milyen hatásra kezdtél el annak idején egyedül összerakni dalokat?

Mindig kritikus füllel hallgattam a zenéket, és úgy voltam vele, hogy ha már ennyire kritikus vagyok, akkor miért nem próbálok meg én is összerakni valamit? Miért vagyok kritikus, amikor én nem is tudok megmutatni semmit, hogy na, ezt így csinálnám? Fontos volt számomra, hogy meg tudjam csinálni azt, amit hallani szeretnék hallani, és ehhez ne kelljen egy másik embernek az ideje, meg a munkája. Mostanában szerintem egyre több a fiatal producer, mert sokkal könnyebb hozzájutni a szükséges programokhoz, és sokkal egyszerűbben is működnek, minden nagyon digitális, és nem kell annyira érteni az analóg dolgokhoz.

Illetve ma már rengeteg háttéranyag is hozzáférhető, nem? Ha valamit akarsz, akkor megnézel egy tutorialt, és onnantól kezdve nagyrészt már meg tudod csinálni magadtól.

Pontosan. És ha van zenei képzettséged, utána tényleg csak a technikai dolgokat kell megtanulni, hogyan játszd le, és hogyan rakd össze azt, amit hallani szeretnél. Persze ebből a szempontból nekem is jól jött, hogy hat éven át ott ültem a szolfézsórákon, még akkor is, ha volt, hogy szenvedésnek éreztem a tanulást.

A kezdeti időkhöz képest a zeneszerzői / produceri alapállásod hogyan változott? Milyen mai füllel meghallgatni egy olyan anyagot, amit akkoriban csináltál?

Érdekes. A legelső számomat például még nem én kevertem, hanem Deutsch Gábor. Ha előveszem az úgymond „szűz” projektfájlt, az borzalmas, már-már hallgathatatlan. Nagyon összezeng minden, nincsenek mélyek, nincs magas, minden a középtartományban mozog. Akkoriban még fogalmam sem volt, hogy hogyan kell mixelni, de tényleg nem nehéz ezeket viszonylag rövid idő alatt megtanulni, ha az ember odafigyel.

A Дeva, mint név, egy ideig kizárólag téged jelentett, egyedül léptél színpadra. Hogyan alakult ki a mostani teljes zenekari felállás? 

Volt, amikor eléggé szorongtam, meg akkor nem is volt egy kellemes időszakom, mert pont vége lett a Covidnak, és így nem is igazán tudtam, hogyan kell emberek között viselkedni, szóval furcsán éreztem magam a színpadon egyedül. Ráadásul ezt a boldogságot, amit a zene felidéz, nem tudtam másokkal megosztani. Ott voltam egyedül, és én nem veregettem meg a saját vállamat, ha jó volt, nem beszéltem át magammal, ha valamit elrontottam. Rossz volt, hogy nem voltak cinkostársak, akikkel ezt a boldogságot együtt át lehet élni. Úgy egy évig csináltam egyedül, aztán kerestem társakat, akikkel most már meg tudunk osztani minden jót.

Ezen kívül mit ad még a zenekari felállás? Az alkotásban is részt vesznek a zenésztársak, vagy ők leginkább az élő előadáshoz teszik hozzá a jelenlétüket és a saját ízeiket?

Most már a számokon is többet dolgozunk így közösen Chrobák Adriánnal és Szallabek Balázzsal, akik időközben el is kezdték a saját produceri pályájukat. Velük egyre több számot csinálunk együtt, sőt, van olyan dal is, amibe én például nem is írtam, élőben mégis játsszuk, hiszen az ő számuk. Van aztán Zahár Fanni, aki például a Csillag album Bölcső című számban közreműködik fuvolán, ő az alapmotívum szerzője is, abból indult ki az egész. Egyre több olyan dal születik, ami kollaboráció. Szeretek persze egyedül dolgozni most is, de az egy teljesen más világ, amikor az emberek együtt zenélnek.

Mostanában nem csak az elektronikus zenében figyelhető meg, hogy egyszemélyes projektek idővel teljes zenekarrá alakulnak. Azon kívül, amit mondtál, mi ennek a lélektana? Hogy a társak gondolatai olyan nézőpontokkal gazdagítják a produkciót, amire mondjuk a szerző magától nem gondolna?

Mindenképpen. Szerintem a személyiség is sokkal gyorsabban fejlődik úgy, ha több szempontból nézünk meg egy alkotást, tehát nem csak egyedül ül az ember a négy fal között, és töri a fejét. Ha az emberek többen összeállnak, akkor ugyan vannak konfliktusok is, de van, amikor nagyon egymásra találnak az emberek, és így sokkal gyorsabb a fejlődés is.

Most már rendszeresen fellépsz és felléptek különböző európai fesztiválokon. Van esetleg olyan tapasztalat, benyomás, amit egy-egy ilyen, nemzetközi előadókat felvonultató rendezvényen szereztél akár szakmai, akár művészeti szempontból?  

Amikor például Brüsszelben jártunk, egy kortárs tánccsoport lépett fel előttünk. Mi már ugye ott voltunk, készültünk a saját koncertünkre, ők pedig olyan előadást nyomtak le, hogy rendesen rázott a hideg, nagyon nagy élmény volt. Utánuk teljesen más volt színpadra lépni, valahogy inspiráltnak éreztem magam, azáltal, hogy láttam őket. És valahogy sokkal színesebbnek tűnik a művészvilág, ha látsz nemzetközi produkciókat is. Magyarországon is nagyon színes a felhozatal, de azért az ember a hazai közeget nagyrészt ismeri, így nem érik akkora meglepetések, külföldön viszont többször megtörténik ilyesmi. És egy ilyen élmény után más szemszögből látja az ember a saját művészetét is.

Nagyobb távlatokból?

Igen. Amikor láttam ezt a táncelőadást, sokkal erősebbnek éreztem a saját inspirációs forrásomat.  Arra gondoltam, hogy na, most csak így leülnék zenét írni, valamit létrehozni, mert annyira inspiráltak az ott látott előadók, az ottani zenészek, táncosok.

A SUPERBLOOM előtt néhány nappal lesz egy koncertetek a Budapest Parkban is, OHNODY, illetve a Flanger Kids társaságában. Ott mire számíthat majd a közönség?

Egy jó bulira mindenképp. Ott lesz a jelenlegi csapat minden tagja, Chrobák Adrián, Szallabek Balázs, Zahár Fanni, Gozlan Fatima, illetve lehet, hogy még Sikó Árpád is közreműködik majd szaxofonon, úgyhogy valószínűleg egy nagyon színes jam alakul majd ki ebből. Sőt, lehet, hogy még a többi fellépővel közösen is csinálunk valamit. Emellett eljátsszuk a Labek & Chrobák csapat egyik olyan, még készülő dalát, amit eddig csak kétszer adtunk elő.

Mennyire lesz átfedésben a két koncert műsora? Befolyásolja a setlist összeállítását, hogy a SUPERBLOOMon nemzetközi, itthon meg értelemszerűen hazai közönség előtt játszotok?

Igen, Münchenbe más felállásban érkezünk, illetve a setlist is más lesz, más dalokat fogunk játszani, mint a Parkban, de az ilyesmi leginkább érzés alapján dől el.

A SUPERBLOOM nagyon színes fellépőgárdát vonultat fel idén. Van esetleg olyan közöttük, akit kifejezetten érdekes előadónak tartasz, és ha lesz rá lehetőség, mindenképpen megnézed majd?

Willow Smith koncertjét várom, aki a fesztivál második napján, vasárnap lép majd fel. Őt sokat hallgattam néhány évvel ezelőtt. Van néhány száma, ami nagyon-nagyon megfogott, számomra nagyon érdekes és vonzó a világa, kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz élőben.

További információkért keressétek Дeva Facebook-oldalát, valamint a SUPERBLOOM fesztivál weboldalát és közösségi felületeit! Aki szívesen elutazna jövő héten Münchenbe, hogy élőben vegyen részt a fesztiválon, augusztus 25-én éjfélig még jelentkezhet a nemrég indított nyereményjátékra!

Fotó: Дeva Facebook

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,934KedvelőTetszik
3,064KövetőKövetés
3,660FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók