Hirdetés
Hirdetés

Nemzetközi színvonalon táncolunk – Ivan and the Parazol-interjú


Hónapok óta megállás nélkül koncerteznek, folyamatosan járják az országot és rajongótáboruk egyre népesebb. Az Ivan and the Parazol zenekar alig több mint egy éves, de máris maga mögé utasított, szinte minden olyan formációt, akikkel együtt indult. Ma este az A38 Hajó teraszán lépnek fel és most itt mutatják be legújabb számukat, erről Simon Bálinttal és Beke Istvánnal beszélgettünk.

Az elmúlt pár hónapban szinte megállás nélkül koncerteztetek, az ország minden pontját érintve, mégis elég keveset tudunk rólatok, próbáljuk meg eloszlatni ezt a homályt! 
Simon Bálint: Egy jó barátommal kezdtünk el zenélni 2006 februárjában és Janival, a mostani basszerosunkkal csináltunk egy fúziós jazz funky triót és jártuk a kicsi klubokat. Az egyik koncertünkön találkoztunk Bekével és felajánlotta, hogy kipróbálna egy zongorát, hogy színesítse a hangzásvilágunkat. Ebből egy jó másfél éves klubozás lett, instrumentálisan, de már nagyon kellett egy énekes. Ivánt egy gimnazista Johnny Cash tribute zenekarban láttam először, ezután hívtuk le próbálni. Én egy akusztikus gitár alapú könnyű rockzenét képzeltem el, de Bekének teljesen más elképzelése volt. 
Beke István: 3-4 találkozás után alakult ki a mostani stílus, modernebb hangzást akartam kihozni a zenekarból, ugyanakkor Iván hangja és hozzáállása előrevetítette, hogy mindenképpen vissza is kell nyúlni. Ebből a kettőből sikerült olyan fúziót kihozni, hogy a 60-70-es évek ének világát egy indie-sebb, de a klasszikus rockból merítő alapokra tudtuk helyezni, így alakult ki egy egyedi hangzásvilág. 

Nem hat nevetségesen, hogy a húszas éveik elején járó srácok a 60-70-es évek zenéjét akarják felidézni? 
SB: Abban mindenki egyetért, hogy a Beatles óta senki sem tudott akkora áttörést elérni, mi őket nagyon tiszteljük, muszáj onnan meríteni. Ha lenne még Beatles akkor tuti ma is hatalmas sztárok lennének. Iván hangjában benne van Jim Morrison, a Led Zeppelin, de a zenénk inkább a mai trendekhez alkalmazkodó garázs-rock. 
BI: Aki nem tudja, hogy miről is van szó, annak nyilván vicces, de aki tudja, hogy a 60-as években mekkora zenei élet volt, az nem lepődik meg, hogy ahhoz igazítjuk magunkat, ami már 40 éve sikeres. 

Hogyan írnátok le ezek után a zenéteket? 
SB: Dallamos gitártémák, feszes dobok, basszusok. Húzással teli rockzene, de mégsem olyan, mint a mai alternatív rock, ami a pszichedéliához van közelebb. Az egyszerűséget és a könnyen befogadhatóságot keverjük a rock and rollal. 
BI: Tulajdonképpen ennek tükrében készült új számunk, ami címe In Air. Miénk a megtiszteltetés, hogy a Lángoló Gitárokon hallható először, később ehhez forgatunk klipet is. Amikor elkezdtek minket keresni a rádiók, különféle médiumok és megjelenési felületek, megéreztük, hogy a baráti közönségünkön felül többen is vevők arra, amit képviselünk. Így a zenélés még inkább az öröm kifejező forrása lett és ezt próbáltuk egy nyári hangulatú slágerbe öltöztetni. Ezt figyelembe véve a szöveg egyszerű, könnyen megjegyezhető és a dallamvilág is ezen a nyomon halad.

Ezek szerint semmiképpen nem akartok beállni az indie zenekarok közé? 
SB: Nagy kedvencünk sok indie/brit-rock zenekar, főleg a kísérletező kedvük miatt, amit mi is igyekszünk beépíteni a zenénkbe. Nagy kedvenceink az új angol irányzatok, így tudunk olyan hangzásokat beépíteni a zenébe, amitől jó lesz. 
BI: Mindent, ami eddig hatott ránk, azt felhasználjuk. Annak ellenére, hogy vannak mai zenekarok, akik ezt az irányzatot elviszik kicsit progresszívebb irányba, mi igyekszünk megtartani az egyszerűségét és könnyen befogadhatóságát. Azt szokták mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat, mégis reméljük, hogy a közeljövőben sikerül együttműködnünk pár bandával Magyarországon, ahogy ezt a külföldi porondon a Wolfmother (gitárosunk egyik kedvenc együttese) csinálja.  

Térjünk még vissza egy pillanatra a zenekar történetére! 
SB: Az első koncertünket név nélkül adtuk a Szilvupléban, Iván már akkor darabokra szedte a közönséget és minket is, néha meg is kapjuk, hogy túl sok, amit csinál, de szerintem pont megtalálja azt a határt, ami éppen jó. Éppen ezért került bele a neve is a zenekar nevébe, ő a zenekar szíve, mindig 100%-on bulizik. Az and the formula a brit vonulat, gyakran meg is kérdezik, hogy vajon angolok vagyunk-e. 
BI: A név vége pedig egy félreolvasásból származik. Volt egy próbatermünk egy rendházban és próbára menet mindent, amit láttunk kiírva, azt kipróbáltuk, működik-e egy névben. Egy plakáton láttuk a Pazarol? kérdést és ezt olvastam félre. Ebből lett a Parazol, ami mellesleg "napernyőt" jelent.  

Ivánban hatalmas energiák szabadulnak fel egy-egy koncerten, még akkor is, ha nem ezres tömegek előtt léptek fel. Mennyire kell neki erre rájátszani ilyen esetekben? 
SB: Megtanultunk a falnak játszani, úgy, hogy ha ketten vannak, ha kétszázan ugyanúgy beleadunk mindent. Sokszor láttam más zenekaron az ellentétét, nekünk az a fontos, hogy ott lehetünk a színpadon és játszhatunk. Akik eljönnek, biztosan úgy mennek el, hogy rajonganak értünk, olyan energiákat mozgatunk meg, olyan kommunikációt ébresztünk a közönséggel, amitől közvetlen lesz a koncert. 
BI: Persze ebben az is benne van, hogy még nem válogathatunk a fellépések között és mindenhol tudunk újat mutatni a közönségünknek. Sokat segített eleinte a Mushmir nevű instrumentális jazz-rock formációnk, ahol volt, hogy sajátmagunknak játszottunk, de mégsem állhattunk fel. 

Imidzs videót készítettetek a Marshall című számhoz, nem túl nagy klisé ez? 
SB: A klip az én ötletem volt és nagyon jól sikerült az időzítenünk. Ritkán jön ki egy fél éve létező zenekar egy videóval, magunk mögött is hagytuk a velünk egy szinten lévő bandákat. Éppen azért választottuk ezt a megoldást, mert egy klip több érzékszervet is megmozgat, kifejezetten ügyeltünk arra, hogy az imidzsre és a zenére összpontosuljon minden. Ezért készítettük fekete-fehérben. Persze megkaptuk, hogy ez egy olyan klip, amit már ezerszer láttunk, de melyik magyar zenekartól? Szerintem egyiktől sem! Egy fél éve működő együttes pedig miért ne másolhatná le a külföldi példákat, ha az bejöhet?! 
BI: Nem akarjuk megváltani a világot, zenénk a közönségünk és saját szórakozásunk közti híd, a komolyabb hangvételű műveknek meg még nincs itt az ideje.

Advertisement
38,927KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,510FeliratkozóFeliratkozás

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló