Volt egyszer Magyarországon egy Kollaps és egy Haunebu nevű zenekar is. Jelenleg mindkettő bizonytalan ideig szünetelteti a tevékenységét. Mivel azonban a tagok szeretnek zenélni, így zenélnek is tovább. Néhányan közülük legalábbis biztosan. A Dope Calypso ilyen romokon alakult csapat Bakó Balázs, Kelemen László és Sarkadi Miklós felállással. „Két korhadt budi romjából zsenge, illatos rózsabimbó fakadt.” – ahogy egész pontosan mondja zenekar.
És akkor idézzünk még egy kis zenekari történetet is:
Miklósnak semmi hangja, így kézenfekvő volt, hogy csakis ő énekelhet, és mivel az agya képtelen ritmikailag bármilyen függetlenítés kicsiholására, ezért gitároznia is kell. Balázs képzett énekes, ezért őt bosszúból a dobok mögé ültették, Lacinak így nem maradt más kihívás, mint hogy basszusgitár alkalmazása nélkül betöltse a basszusgitáros szerepét.
Miután megvolt a zenekar leosztása, azután is történtek ám dolgok:
Megkezdődött a már bevett, ezerszer látott sablon szerinti tökölés, hogy hogyan, mikor, kivel és hol kéne rögzíteni és keverni az anyagot.
Frappáns húzással, a probléma gyükeréig leásva, hogy ott csapják szét a gordiuszi csomót, ahol a gyűrűt kovácsolták, a számok egyben lettek feljátszva Újpalotán, a pontatlanságok nagyívű leszarása mellett, majd némi bénázást követően „Majd én megkeverem! Nem is lett olyan szar, mi? Ööö.. érdekes” a nyersanyag a reneszánsz Itália szívébe lett kiküldve egy Bruno nevű úriembernek (Oh no, Bruno ugye), csinálhat vele bármit az editáláson kívül. Két nap múlva visszaküldte az alább hallható két mixet, szóval meg is kapta a teljes felvétel anyagát, amit majd ősszel hallgathat a tisztelt nagyérdemű egy gyönyörűséges online nagylemez formájában.
Addig is itt a kislemez, és lesz bemutató is hozzá csütörtökön a GMK-ban a Terrible Teddel karöltve.
