Cancer Bats – Dead Set On Living
(Distort)
Cancer Bats – Dead Set On LivingA southern olyan, mint valami vírus. Szinte mindenkit megfertőz a keményzenében, még azokat is, akiknek korábban eszük ágában sem volt ilyen vagy sludge-os gitártémákat gyártani. A mostani zenéje alapján a torontói Cancer Bats is inkább származhatna New Orleans valamelyik mocsaras szegletéből, mint Kanadából. Persze a szőrös férfiak korábban is használtak mélyre hangolt reszeléseket meg nyikorgó, kitartott riffeket. Aztán abból vagy lett monstrum, vagy nem. Most lett.
A minimál borítóba csomagolt Dead Set On Living egy változatos, morcos, koszos southernes sludge metal lemez. Egyetlen kötődés a kezdeti hardcore vonalhoz, a mutálva üvöltöző Liam Cormier hangszíne és a csordavokálok. A zene viszont hiába lassabb, több energia lapul benne, mint egy kétnegyedes punkhimnuszban, legalábbis abban, ahogy a Cancer Bats csinálja. Nem a sludge nyúlós, robajló hangulatát használják, annál lazább ez a zene, elég csak a Road Sick seggrázós ütemeit hallgatni. Aztán az is érdekes, hogy a Breath Armageddon úgy szól, mint egy déli ízekkel beoltott Prong-szám. Utóbbi az egyik sláger a lemezen, bár ennyire ronda zenénél nehéz ilyet mondani. Ha már változatosságról van szó, a D.S.O.L. egy fogós noise-cucc, a Bastards! pedig akár a black metalt a punkos rock and rollal ötvöző Kvelertaknak is jól állna. A zenekar a lemez végéig a felsoroltak között válogat. A számok közötti összekötő kapocs a southern, a gitárhasználat nem is lehetne lazább és feelingesebb.
Jó dalokat azonban még nem minden esetben képes írni a zenekar. Egy-egy ütős riffre próbálnak építeni, ami szinte mindig meg is van, de a refrénekre nem jut annyi erő. Ezt kompenzálják néhányszor csordavokálokkal a Drunken Physicsben, vagy dallamos énekkel a New World Alliance-ben. Ezekhez Cormier hisztérikus éneke további pluszt ad. Élőben pusztító hatásuk lehet. Több ilyen himnusszal maximálisra értékelhetnénk a teljesítményt.
