A koncertszektor átrendeződése annak minden szereplőjére kihatással van, beleértve a zenészeket, a közönségüket, a velük együttműködő cégeket, a háttérben dolgozókat és természetesen a helyszíneket is, akik befogadják a különböző produkciókat. A koncerthelyszínekre gyakorolt hatásokat jártuk körbe, a Budapest Park alapítója és vezérigazgatója, Pálffy András, az MVM Dome oldaláról, a Sportfive MPA Kft. ügyvezető igazgatója, Siklósi Csaba, a Dürer Kert programszervezője, Katrinák Márk és a Live Nation koncertszervező marketing- és PR-igazgatója, Márkus Éva segítségével.
Márkus első körben elmondta, hogy szerinte nem váltják fel a fesztiválok a koncerteket, de van valamilyen átrendeződés a koncertek és a fesztiválok közötti látogatottságban.
„Az átrendeződés sokkal inkább a generációváltással áll összefüggésben, és hogy az új előadók is elkezdtek arénakoncerteket csinálni. Fesztiválokon szerintem egy erős lineup esetében a mai napig ugyanolyan a látogatottság, mint évekkel ezelőtt. Viszont másabb, ha magyar zenekarok oldaláról közelítjük meg a kérdést, mert a magyar előadókat nem csak azon a fesztiválon, vagy azon az arénashow-n lehet megnézni, hanem az év folyamán több koncerten is, és ez sokkal inkább tudja befolyásolni egy fesztivál látogatottságát, viszont jó összeállítású programok esetén ez sem módosítja feltétlenül.”
Az MVM Dome, mint lehetséges koncerthelyszín nemrég jelent meg a piacon, és korábbi cikkünkben már felmerült, hogy nagyon jót is tett a hazai zenei életnek. A koncertek mellett pedig sportesemények befogadására is van lehetőség a helyszínen. Siklósi Csaba elmondása alapján a tervezéskor megfogalmazott célkitűzés az volt, hogy a megépíteni kívánt multifunkciós rendezvényhelyszín alkalmas legyen világszínvonalú szórakoztató események, kiemelt sportesemények, valamint speciális MICE-események minőségi kiszolgálására.
„Budapestnek és Magyarországnak is szüksége volt egy olyan multifunkcionális arénára, mely technikai megoldásaival és kialakításával képes olyan hazai és nemzetközi események megvalósítására, amelyekre a megvalósítás előtt nem volt lehetőség.”
Az említett sokszínű produkciók befogadása valóban megfigyelhető az MVM Dome honlapján, ahol műfajtól függetlenül tudunk válogatni a különböző zenei felhozatalból, amik között sportesemények jelenleg nem szerepelnek.
„Fontos kiemelni, hogy az MVM Dome nem sporthelyszínnek épült, hanem egy olyan multifunkcionális létesítménynek, amely otthont adhat különböző sportágak legjelentősebb eseményei mellett, műfaji kötöttségek nélkül látványos koncerteknek, showműsoroknak, cirkuszi, vagy stand-up előadásoknak, vagy akár nagyszabású konferenciáknak, gálaeseményeknek is.”
– mondta Siklósi Csaba, aki kifejtette, hogy hogyan alakították ki az épületet, hogy az a fentiek mindegyikének megvalósítására alkalmas legyen.
„Az aréna tervezésekor különös figyelmet fordítottak arra, hogy a tér akusztikai tulajdonságai megfeleljenek minden követelménynek, így a zenei, sport- vagy akár vállalati rendezvények igényeinek. A belső tér kialakítása során olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek biztosítják a hang megfelelő terjedését és minimalizálják a visszhangot, így kiváló hangminőséget nyújtanak.
Az MVM Dome infrastruktúrája lehetővé teszi a zenekarok/előadók/fellépők/csapatok professzionális kiszolgálását. A ház mérete és technikai felszereltsége megfelel a nagyszabású produkciók követelményeinek: az épület mellett található kerítéssel körbevett produkciós területen a legnagyobb turnék logisztikai kiszolgálása is kényelmesen megvalósítható; a tágas backstage zónában, azaz az Artist Village-ben, a különböző méretű és kialakítású csapat- és művészöltözőkön, az iroda-, illetve pihenőhelyiségeken túlmenően még egy kiválóan előkészített produkciós konyha is rendelkezésre áll a szervezők számára.
Az MVM Dome programkínálatában jelenleg valóban túlsúlyban vannak a zenei események. Ez a tendencia annak is tulajdonítható, hogy szemben a világszerte működtetett hasonló méretű és kialakítású helyszínek nagy hányadával az MVM Dome-ban nincs állandó bérlőként sportegyesület vagy sportszövetség – garantálva meglehetősen nagy mennyiségű eseménynapot a bajnokságban lejátszott mérkőzésekkel –, így a sporteseményekhez képest várhatóan mindig több lesz a kulturális esemény. Kiemelt cél azonban az éves eseménynaptár színes megtöltése, így a jövőben is várható, hogy a helyszín maximálisan kiszolgálja a közönségét és mind zenei produkcióknak, showműsoroknak, mind pedig sporteseményeknek otthont ad majd, az aktuális igények és lehetőségek függvényében.”
Helyszín, mint élmény
Az említett kialakítás-faktor még nagyobb szerepet játszik a koncerthelyszínek életében, mint ezelőtt pár évvel. A fiatalabb generáció ma már összetettebb élményekre vágyik, aminek során nem csak maga a koncert, a fellépő előadó, vagy zenekar és a hangzás fontos, hanem a teljes élmény, amihez a helyszín is nagyban hozzátesz.
„Mi a kezdetektől fogva abban hiszünk, hogy a vendégeknek egész estés, komplex élményt kell nyújtani.”
– emelte ki Pálffy András, aki bővebben is kifejtette, hogy a Budapest Park mi mindent nyújt még, hogy az egész estés élményhez a helyszín adottságai is hozzátegyenek.
„Szinte minden alkalommal a headliner koncertjére egy vendégprodukció hangolja a közönséget. Kiemelt figyelmet fordítunk ezeknek a előadóknak a kiválasztására – folyamatosan nyomon követjük a feltörekvőket, és szabadidőnkben is szívesen eljárunk megnézni a koncertjeiket. Számos példa van arra, hogy ha megfelelő headliner és a megfelelő közönség előtt biztosítunk fellépési lehetőséget, amit ráadásul kommunikációval is megtámogatunk, akkor abból az adott vendégprodukció hosszútávon építkezni tud. Ezt követi a “főfellépő”, és az a jellemző, hogy a Budapest Park színpadára a legtöbben egyedi, megismételhetetlen műsorral készülnek, sokan nálunk mutatják be új lemezüket vagy ünneplik a születésnapjuk. A legtöbb előadó naptárában a parkos dátum igazi pirosbetűs ünnep, amire rengeteget készülnek, vagy készülünk közösen. Az alapvető technikai felszereltségen túl tehát az extra showelemek, a gondosan válogatott koncertprogram vagy a jól átgondolt tematika teszi különlegessé az estét. Nálunk ráadásul a koncert után az estének még közel sincs vége: elkezdődnek az éjszakai bulik, több tánctéren, különféle zenei stílusokkal, hogy mindenki megtalálja a neki szóló zenét. Az idei évadban ráadásul különleges figyelmet fordítottunk az afterpartikra, és mind a fellépő DJ-k, mind a látványvilág tekintetében hatalmasat léptünk előre. Mi abszolút azt gondoljuk, hogy a vendégek érdeklődését folyamatosan fenn kell tartani, miközben meg kell teremtenünk azt a fajta alapvető kényelmet, hogy mindent megtaláljanak egy helyen. Még azt is, amiről esetleg nem is gondolták, hogy szükségük van rá.”
A helyszínek tekintetében pedig a klubok is nagy szerepet játszanak a hazai zenei életben. A Covid alatt újjáépült Dürer Kertről mesélt Katrinák Márk, hogy milyen célokkal kezdték el fejleszteni a klubot, hogy maga a helyszín is hozzátegyen a koncertélményhez.
„Az volt a célunk, hogy minőségi szórakozóhelyet hozzunk létre, nem csak külsőleg, hanem belsőleg is. A Dürer Kert az első olyan klub Pesten, ami ténylegesen egy klubnak épült és nem egy már megépült épület átalakítása folytán jött létre. Fény-, és hangtechnika szempontjából is szerettük volna, hogy a minőség európai színvonalú legyen, hogy az mind a külföldi mind a hazai fellépőknek csábító lehessen. Azt vesszük észre, hogy a legtöbb szervezőnek, menedzsernek, és zenekarnak is egyre fontosabb, hogy jó minőséget kapjon és nem csak az szempont már, hogy mennyi jegyet tudnak eladni.”
A helyszínen szerzett élmények pedig nem csak azt a pár órát ölelik fel, amit az adott produkción vagy előadáson töltünk, hanem azt megelőzően és követően is vannak feladatok, amik kiegészítik az élményt.
Rajongás a teljes élményért
Azt már valószínűleg mindannyian megfigyeltük, hogy egy jó élményhez nem csak magát az előadót, de a helyszínt is kapcsoljuk, ahol azt az élményt szereztük, amivel így akár koncert nélkül is visszamennénk legközelebb. A helyszínek iránti rajongás már számos ponton tetten érhető Siklósi Csaba elmondása szerint, amik a látogatók és az előadók részéről is megfigyelhető.
„A helyszín méretéből fakadóan könnyen válik presztízs előnnyé, ha egy művész képes nagy koncertet adni az MVM Dome-ban, ezzel kiemelkedve az adott stílushoz köthető előadói közegből. Emellett olyan technikai megoldásokat próbálhatnak ki, melyre korábban nem, vagy csak korlátozottan volt lehetőségük. Az ikonikus helyszínek ráadásul hozzáadott értéket képviselnek, hiszen a közönség hajlandó akár magasabb árat is fizetni vagy hosszabb utazást vállalni egy különleges élmény reményében. Látogatóink szempontjából, a helyszínen tapasztalt, modern szolgáltatások és megoldások azok, amelyek kiemelik a létesítményt, és örömmel járnak vissza hozzánk.”
Katrinák Márk is hasonlóan vélekedik erről. Elmondása szerint mindig is voltak, akik rajongtak egy adott klubért, legyen ez koncertre járó vendég, fellépő vagy menedzser.
„A mi helyzetünk eléggé különbözik más budapesti klubokétól. Jellemzően inkább olyan helyek vannak, amik vagy klubként, vagy kertként üzemelnek, a Dürer Kert pedig mindkettő, ahol szeptembertől júniusig zajlik a klubszezon, májustól október elejéig pedig egy közösségi térként funkcionál. Ebből adódóan nem csak a koncert rajongók jönnek hozzánk, hanem rengetegen érkeznek a “civil” szférából: születésnapot, évfordulót, céges rendezvényt vagy grillezős-, bográcsos bulit tartani. A környéken elég sok iroda-, és lakóház épül, ahová több tízezren fognak beköltözni a jövőben, így valamilyen szinten helyi közösségi tér és családbarát helyszínként is szeretnénk helyt állni. A metal, hardcore, punk és mindenféle alter koncert mellett célunk, hogy ilyen helyként egy új arcunkat tudjuk mutatni. Szerintem nagyon jól jártunk ezzel a helyszínnel, nagyon szeretünk itt lenni, sokkal nagyobb kertünk van, ami több potenciált rejt, mint az előző helyen. Úgy érezzük, hogy a hozzánk járó vendégek is elfogadták és megszerették már az új helyszínt.”
A helyszínek iránti rajongás jelenségéről és a mérhetőségéről pedig Pálffy András mesélt bővebben.
„Az a tapasztalatunk, hogy a magas minőségre zenei tartalom és helyszín tekintetében is vevő a közönség. Mi például rendszeresen végzünk kutatásokat – évad közben és annak végeztével is -, hogy a vendégeink visszaigazolásai alapján tudjuk finomhangolni a szolgáltatásainkat. Azt is vizsgáljuk, hogy egy néző egy évadban hányszor fordul meg nálunk, a 2023-as felmérésünk alapján ez átlagosan három-négy alkalomra tehető, tehát jellemzően több előadó koncertjét is megnézik nálunk, vagy szívesen jönnek hozzánk este tíz után bulizni. Ezen kívül is rengeteg pozitív visszajelzést kapunk különböző csatornákon, és a social media felületeinken is hihetetlenül aktív Parkos közösség alakult ki.”
Hogy állnak ezzel a zenekarok?
Az eddigi válaszok alapján megállapítható, hogy a közönség igényei érezhetően megváltoztak az elmúlt években, amik folyamatos változásra és fejlődésre ösztönzik a különböző helyszínek üzemeltetőit is, a képletben pedig a közönség és a helyszínek mellett szerepelnek a zenekarok is.
„A zenekarok helyszínekkel kapcsolatos igényei az elmúlt évek során jelentősen változtak, főként a környezetvédelem és a rajongói élmény szempontjából.”
– mondta Siklósi Csaba, aki bővebben is kifejtette, hogy milyen mértékben változtak a zenekarok kérései, ha koncerthelyszínről van szó.
„Egyre gyakoribbak a célzott kérések, nyomon követhető a törekvés egy-egy kiemelt részlet kapcsán és általánosságban előnyben részesítik az olyan „zöld” helyszíneket, amelyek fenntartható megoldásokkal, például energiatakarékos technológiákkal és újrahasznosított anyagokkal működnek. A tömegközlekedéssel való könnyű elérhetőség szintén fontos, mert amellett, hogy segíti a közönség gyorsabb és kényelmesebb bejutását, csökkenti a rendezvény ökológiai lábnyomát is. Trendként figyelhető meg az is, hogy egyre több zenekar keresi azokat a helyszíneket, amelyekben az egyedi hang- fény- és pirotechnikai igényeiket is maximálisan támogatják. Emellett fontos, hogy a helyszín olyan közösségi tereket és interaktív lehetőségeket biztosítson, ahol a rajongók jobban bevonódhatnak az élménybe. A modern, fenntartható és minőségi szolgáltatásokat kínáló helyszínek így nemcsak a zenekarok, hanem a közönség számára is vonzóbbá váltak.”
Nem csak maga a helyszín és annak a kialakítása, de az elhelyezése is fontos kérdés, amivel a kezdetekkor a Dürer Kert is találkozott. Erről mesélt Katrinák Márk.
„Az első időszakban, amikor megnyitottunk, sokan mondták, hogy kiesünk a belvárosból ezért nem jönnek el hozzánk játszani vagy csak simán megnézni egy koncertet, viszont én úgy gondolom, hogy a belváros egyre jobban kezd kitágulni. Én azt látom, hogy tíz év múlva, a most külvárosnak nevezett hely – ahol mi is vagyunk – az belváros lesz. Az elhelyezkedés mellett persze a zenekaroknak és a fellépőknek is nagyobbak az igényeik és a technikai fejlődésekkel egyre nagyobb produkciókká akarnak válni – nekünk ezt kell kiszolgálni. Mindig nagyobbat, fényesebbet, hangosabbat!”
Márkus Éva meglátása szerint alapvetően nem változtak az igények, viszont ez alól kivétel volt Coldplay.
„A Coldplaynél adott volt, hogy stadionkoncertjük lesz, azon belül viszont nagyon sok környezetvédelmi előírásuk volt, ami a stadionon belüli elrendezést és felhasználásokat érintették az egész produkció megépítése, lebonyolítása és lebontása alatt.”
A booking cégekkel szemben megfogalmazott elvárásokról is mesélt Márkus Éva.
„A booking cégekkel szemben a legnagyobb elvárás, hogy minden részlet, amiben megállapodtunk, beleértve az anyagi és a produkciós részt is, az elejétől a végéig be legyen tartva. Mára már szerencsére kikoptak itthon azok a szervezők, akik gyakorlatilag bármit megígértek, és aztán a végén nem teljesítették, rombolva ezzel a szakma hírnevét, hiszen ez a kezdetektől fogva fontos szempont az előadó és a cég szempontjából is.”
Helyszínek, mint lépcsőfokok
Korábbi cikkünkben, már megkérdeztünk bookingcégeket arról a jelenségről, hogy valóban elérhetőbb távolságba került-e az arénakoncertek és az önálló turné lehetősége. A válaszok és a megfigyelések arra erősítenek rá, hogy nem elérhetetlen a lehetőség, és ez közvetetten kihat a kisebb klubok helyzetére is. Előzetes elképzelésink alapján, a megrövidült út, ami az arénáig vezet, visszavetheti a kisebb klubok helyzetét, amik így kimaradnak, mint lépcsőfokok. Katrinák Márk a klubok helyzetére gyakorolt hatások közül viszont inkább a Covid alatt megcsappant zenekarok számát hangsúlyozta ki, aminek következtében nem alakul annyi, mint korábbi években.
„Az élőzenei szférában nem jönnek friss, új produkciók, amik később, akár egy arénás szintet el tudnának érni. Ennek rengeteg oka lehet: többek között a Covid, a pályázatok hiánya, a borzalmasan rossz zeneoktatási rendszer itthon és a vidéki klubok bezárása is hatással lehet arra, hogy nincs sok új, ígéretes zenekar a láthatáron. Másik oldalról nézve, a nagy előadók sikereit látva mindenki arénás és stadion koncertes álmokat kerget. Ezzel nincs is semmi baj, de reménykedünk benne hogy a mostani arénás produkciók is visszatérnek majd egyszer a gyökerekhez és találnak olyan alkalmat, amikor szeretett budapesti és vidéki klubjaikat tudják támogatni egy fellépéssel.”
A XII. Music Hungary Konferencia és Showcase a zeneipar folyamatos átalakulását és az ehhez való alkalmazkodásunkat vizsgálja. Vajon régen tényleg minden jobb volt, vagy csak nosztalgiával tekintünk vissza? Megvizsgáljuk, hogyan reagálunk a változásokra: alkalmazkodunk az új kihívásokhoz, vagy továbbra is lázadunk a rock’n’roll jegyében? Jegyek.
Átalakulóban a koncertszektor – Szervezőket kérdeztünk előnyökről, hátrányokról, lehetőségekről
