Amikor korábban olvastam arról, hogyan viszonyult a szocialista pártállam a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején-közepén a hazai újhullámos, punk- és rockszíntér egyes képviselőihez, bizony sokszor az járt a fejemben, hogy vajon a különböző államvédelmi szerveknek valóban nem volt jobb dolga vagy nagyobb gondja annál, mint hogy nem éppen stadionokban, hatalmas tömegek előtt fellépő tizenévesek után nyomozzon, vezessen mindenféle aktákat, és göngyölítsen fel olyan világra szóló bűncselekményeket, mint hogy most ki másolta át az Erdős Péter édesanyját megéneklő számot az osztálytársának valami zajos koncertfelvételről? A kérdés nyilván költői, hiszen ha nem így lett volna, biztosan nem születik meg Takács Tibor Botrányt akarunk! – Rágalmak a CPg és a magyar punkmozgalom ellen című könyve, ami valószínűleg a leginkább részletekbe menő kiadvány, ami valaha is ezzel a témával foglalkozott.
Ez a könyv ugyanis nem egy rockzenei életrajz és nem is valamiféle biográfia, sokkal inkább nevezhető egy speciális területtel foglalkozó tudományos forrásmunkának. A szerző történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, aki az utóbbi években számos hasonló témájú kötetet publikált, többek között a futball és az állambiztonság kapcsolatáról. A Botrányt akarunk! ennek megfelelően nem egy habkönnyű olvasmány, amihez jobb illusztráció nem kell annál, mint hogy a bő kétszáz oldalnyi szöveg jóval több mint négyszáz lábjegyzetre hivatkozik a könyv végén.
Szóval itt nem a mókás turnésztorik, vagy a stúdiómunka műhelytitkai tartják ébren a figyelmet. Ugyanakkor szinte végeláthatatlan sorban érkeznek az akkori underground és fősodorbeli zeneipar, a sajtó, illetve a politikai élet szereplői, Erdős Pétertől Tóth Dezső miniszterhelyettes elvtárson át olyan zenekarokig, mint a Beatrice, a Mos-Oi és természetesen a CPg. Meg persze a mindenféle, ilyen-olyan fedőnevű informátorok, hálózati személyek, tartótisztek, hadnagyok és főhadnagyok.
Azok számára, akik nem a közmondásos három akkord, kakastaréj, kannásbor szentháromság mentén határozzák meg a punkot, több mint tanulságos történet bontakozik ki, ami közvetve rengeteg analógiát rejt a hatalom mindenkori természetét, az azt kiszolgáló klientúrát és a társadalom működését illetően. És igen, kiderül az is, hogyan lehelte ki a lelkét az szerencsétlen csirke, aminek a történetét az elmúlt évtizedekben legalább tucatnyi változatban lehetett már hallani, hol városi legendaként, hol szándékos csúsztatásként, lejáratásként. De ez csak a jéghegy csúcsa. Ha valaki szeretne ennél sokkal mélyebbre ásni a témában, annak különösen ajánlott Takács Tibor rendkívüli alaposságú, sok szempontból elgondolkodtató munkája.
A Jaffa Kiadó jóvoltából két olvasónk ezúttal is megnyerheti a könyvet. Ha szeretnétek részt venni a játékban, mindössze annyi a dolgotok, hogy töltsétek ki a következő rövid kérdőívet, amelyben, ahogy ezt már megszokhattátok, három, nem különösebben nehéz kérdésre kell válaszolnotok.
Természetesen nem kötelező, de megköszönjük, ha valamilyen formában segítségünkre vagytok a könyv promóciójában. Megoszthatjátok a cikk linkjét az idővonalatokon, kommentben ajánlhatjátok a játékot, vagy magát a kiadványt ismerőseiteknek. A jelentkezési határidő december 19., hétfő éjfél. Rákövetkező napon sorsolunk, a nyertest e-mailben értesítjük. A játék során beérkezett adatokat a sorsolás után töröljük az adatbázisunkból.
A könyv megvásárolható a Jaffa Kiadó webáruházában és a Bookline hálózatában!
