A legnépszerűbb amerikai rapperek dalaiban a metaforákban egyre többször jön elő az öngyilkosság és a depresszió, illetve a mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmek – derül ki az észak-karolinai Chapel Hill Egyetem tanulmányából.
Ahogy a rapzene most egyre népszerűbb a fiatalok körében, vagy ahogy mondani szokták a rap az új punk, úgy a rapsztárok is egyre menőbb arcok lesznek a fiatalok körében. Az pedig, hogy a mentális egészségről beszélnek, és a fiatalok odafigyelnek a mondanivalóra, az attól függetlenül lehet kihatással a fiatalok millióira, hogy zeneileg kinek mi a véleménye a műfajról. Ahogyan ők beszélnek a mentális egészségről, az ezzel kapcsolatos küzdelmekről, az kihatással van arra is, hogy az őket hallgatók mit gondolnak a témákra, mennyire ismerik fel, ha egy hozzájuk közelálló is hasonló problémákkal küzd, és hogyan tudnak segítséget kérni.
1998 és 2018 között a mentális egészségre utaló rapdalok aránya a duplájára nőtt.
A kutatók rámutattak, hogy pont annál a korosztálynál alakíthatják a mentális egészségről folytatott diskurzust a rapperek szövegei, akiknél egyébként is a legnagyobb a kockázata, a mentális egészségügyi problémák kialakulásának. Jelenleg ugyanis a 15-25 év közötti korosztály hatalmas pszichológiai stressznek van kitéve, az öngyilkosságok száma is növekszik, különösen a fekete fiatalok körében.
Alex Kresovich, az egyetem egyik újságírással és médiatumánnyal foglalkozó szakán egészségügyi kommunikációt tanuló doktorhallgatója, a tanulmány vezető szerzője azt mondja, hogy a rap közönsége nem, rassz, társadalmi helyzet tekintetében is nagyon különböző, ami csak tovább növeli a művészek befolyásának az értékét.
A tanulmány 125 rap dalt elemzett, az előadók átlagéletkora 28 év volt. Fogták az 1998-ban, 2003-ban, 2008-ban, 2013-ban és 2018-ban legnépszerűbb 25 rapdal szövegét, és azt vizsgálták meg tüzetesen. A legtöbb előadó fekete férfi volt, dalaik harmada szorongásra, 22 százaléka depresszióra, 6 százaléka öngyilkosságra tett utalásokat.
Ahogyan az általában a zeneszerzőknél lenni szokott, a dalok gyakran tükrözik a dalszerzők vagy a hozzájuk közel állók lelki világát, de a tanulmány nem is arra kereste a választ, hogy depressziósak-e a rapperek.
Francesca R. Dillman Carpentier professzor szerint az egyébként sokak szerint rapzenei dalszerzők egyre bátrabban és őszintébben beszélnek a gondolataikról vagy félelmeikről. Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek az évek során túlmutatnak azon hogy milyen minőségű a drog, van-e kéznél fegyver, vagy hogy ki dugjon fel mit, hova és miért. Az olyan előadók, mint Drake, Post Malone, Eminem, Lil ‘Wayne, Jay-Z, Kanye West vagy a 2019-ben meghalt Juice Wrld már más dolgokról rappelnek, a mentális stresszt okozó gondolataik többsége a szerelem és a környezeti problémákra voltak visszavezethetőek.
Arra viszont a kutatók sem tudják a választ, hogy ezek az üzenetek, meglátások vagy problémák a hallgatóik számára negatív vagy pozitív jelentéssel bírnak. Mindenesetre olyan visszatérő szófordulatok szerepeltek a dalokban, mint a „szélre szorítva” vagy a „démonokkal való harc” a szorongásra utálhatnak és úgy adják vissza az érzést, amivel a hallgatók is könnyebben tudnak azonosulni, ráadásul a szakemberek szerint hatékony módja lehet annak is, hogy elkerüljék az ítélkezést, mivel különösen a férfiak esetében a mentális betegségek még mindig sok esetben járnak megbélyegzéssel. Vagy legalábbis nem fér össze a vagány gettórapper és a párkapcsolata vagy a világ alakulása miatt szorongó rapper képe.
Illetve nehéz jó rímet találni arra, hogy depresszió
– teszi hozzá Kreasovich. Abban viszont nagyon ügyesek, hogy úgy írják le az érzéseiket, hogy azokat mások is megértsék, és azonosulni tudjanak vele. A következő kérdés az, hogy felismerik-e ezt a felelősséget és egyben lehetőséget, ami a kezükben van, és nyíltan beszélnek arról is, hogyan kérnek segítséget, és segítenek-e az őket hallgató millióknak, hogy a mentális egészség végre egy olyan téma legyen, amiről nyíltan lehet beszélgetni.
