Hirdetés

Makám 30, Krulik 40

Makám Fotó 2014.jpg

Május 2-án tartja nagyszabású születésnapi koncertjét a hazai világzene egyik legsokoldalúbb zenekara Makám 30 címmel. Egy ilyen nagy léptékű és több átalakulást is megért, valamint egyszerre többféle programot is működtető zenekar esetében érdemes az elején kezdeni, ezért Krulik Zoltánnal (a fenti képen balról az első), az együttes vezetőjével és dalszerzőjével igyekeztünk a legfontosabb pillanatokat sorra venni. (Fotók: Marcell Benjamin)

A Makám harminc éves, de úgy tudom, hogy már vagy negyven éve szerzel dalokat, egyet pedig Petri Györgynek is megmutattál.

Igen, ez egy kettős jubileum lesz május 2-án a MŰPA-ban, ahol a Makám 30 évéből mutatjuk be a legjavát, elsősorban a vokális korszakból, már ami 15 lemezből belefér három órába. Azt a dalt pedig, amit 40 éve Petri György Már csak című szonettjére írtam, máig műsoron tartjuk a Robinzon Kruzóval.

Valójában honnan az indíttatás, zenésznek vagy költőnek álmodtad magad fiatalon? Vagy ez nem is vált el benned?

A képzőművészet is sokáig rabul ejtett, de leginkább zongoráztam, ezzel értem el első sikereimet Tatabányán az ablakunk alatt ácsorgó lányok körében. Gimnazistaként a pannonhalmi bazilikában orgonálhattam is. Kifelé jövet, Szigeti Kilián atya, akitől engedélyt kaptam a játékra, sokszor kérdezte: Ugye jól hallottam fiúcska, hogy nem csak szent dallamokat játszott?  Mellette festegettem, rajzoltam és verseket is írtam. Persze vertük a gitárt, zongorát a gimnázium alagsorában, a basszeros szájbőgőzött, a dobos papírdobozokból állította össze a szettjét. 28 évesen döntöttem, s lettem hivatásos zenész, az akkori idők ORI vizsgájával a zsebemben, és megalapítottam a C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) nevű zenekaromat.

Makám Fotó 2014.2.JPGMakám

A család melléd állt, támogatott, vagy harcolnod kellett?

Szokványos történet, a család más álmokat dédelgetett, mint én. Szereztem egy villamosmérnöki diplomát és még az egri Eszterházy Károly (akkor Ho Shi Min) Főiskola magyar szakára is bejutottam, ami akkor Pannonhalmáról jövet, nagy szerencsének számított. Ez az életút, a 60-as, 70-es évek Magyarországán nem volt szokatlan, elég, ha Latinovits Zoltán, Bródy János vagy Kóbor János pályáját említem, mindhárman a Műegyetemen diplomáztak.  

Kik voltak kamaszként a zenei ideáljaid? Popzenékre vagy etnós, dusesszes dolgokra utaztál?

A dal már kisgyerekként megfogott műfajtól függetlenül. Jó énektanáraim voltak, Tatabányán Tar Ilona, Pannonhalmán Szigeti Kilián. A magyar népdal mellett a gregorián is a véremmé vált és persze az akkor beatnek nevezett popzene a Beatlestől, a  Rolling Stoneson át Hendrixig, és hadd ne soroljam. Emlékszem nyolcadikban a matek füzetem hátuljába vagy 100 zenekar nevet gyűjtöttem a Szabad Európa Rádió teenager partyjából, a luxemburgi adó és az Amerika Hangja lopva hallgatott műsoraiból. Tilos volt a Kádár érában ezeket a rádió állomásokat hallgatni. Ki emlékszik még Steve Winwoodra, a Blind Faith-re, a Troggsra? Főiskolásként jött bakelit lemezekről az Oregon, füstös klubokban Cseh Tamás, a Kex, na és a mágikus Syrius koncertek a Bercsényiben, a Metro klubban, a hajón. De nyitott voltam az ébredező népzenére és megszerettem Sebő Feri és a Kaláka dalait. A Kolinda volt aztán, ami leterített, nem gondoltam volna, hogy három év múlva a tagja leszek.

Mennyire vetted komolyan a zenészi képzést az elején, kiktől tanultál?

Az általános iskolai években Vázel Gyulától tanultam zongorázni Tatabányán, aki nem idegenkedett attól, hogy a penzum után a Felkelő Nap Háza akkordjait is átvegye velem. A gimnáziumban Szigeti Kilián gregorián kórusában énekeltem. Mosóczi Miklóstól tanultam klasszikus gitározni. A szitár és az észak-indiai klasszikus zene rejtelmeibe Kozma András – Ravi Shankar tanítványa – vezetett be. És ne felejtsem a Postásban Folk Iván jazz gitár óráit. A Kolinda műhelyben Lantos Iván, majd Dabasi Péter fertőzött meg a Balkán világával. 1986-ban Kurtág György a Szaharán-túli Afrika zenéjére hívta fel figyelmem, s darabjaim meghallgatása után kompozíciós és hangszerelésbeli tanácsokkal is ellátott.

Tegyünk rendet, hogyan is jöttek sorban a korai zenekaraid, mire kialakult a Makám első rendes felállása.

A Szélkiáltó duót Szilágyi Attilával alapítottuk 1974-ben még főiskolás korunkban, műsorunkban Petri György, József Attila és Pilinszky versei szerepeltek. Amikor kiderült, hogy Pécsett létezik egy hasonló nevű zenekar, lemondtunk a névről, amúgy is összetettebb kompozíciókban kezdtem gondolkodni az Oregon hatására. Ez lett a C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) Itt olyan zenészek is megfordultak, mint Roskó Gábor, aki ma neves képzőművész. Lantos Ivánnal a felbomlott Kolinda nyomán 1980-ig, Franciaországba való emigrálásáig játszottam, majd jött Dabasi Péter felkérése.  

A Makám és Kolinda idején hogyan volt kezelhető a két zenekar identitása, a saját hang megőrzése?

Ez egy zenekar volt, valóban két identitással, ami aztán összesimult. Péter a Kolida hagyományát, én a C.S.Ö. vonalát hoztam, és mindketten pár zenészt, a korábbi formációkból. Jól működött, két lemezt is kiadtunk Hollandiában, bejártuk a világot, legalábbis tőlünk nyugatra eső országait 1980-84 között. Hogy ez akkor mit jelentett, ma már szinte érthetetlen és elmondhatatlan, de ha valakit érdekel, szívesen leülök vele egy jó ital társaságában és elmesélem.

Ha már a saját hang belövésénél tartunk, mennyire volt vezető szereped az elején, hogyan vitted keresztül az elképzeléseidet? Eleve inkább a szerzőiség, vagy a közösségi zeneírás dominált?

A C.S.Ö. az első szüleményem, kezdeti kompozícióim zenekara. Az improvizatív számokban természetesen szabad teret kaptak a szólisták. A Makám & Kolindát Dabasi Péter alapította. Nyitottságára jellemző, hogy instrumentális darabjaim is lemezre kerültek. A szétválás után a Makámba a C.S.Ö. tagjait hívtam vissza (Juhász Endre-oboa, Bencze László-nagybőgő, Szalai Péter-tabla) – az újdonság Szőke Szabolcs volt. Az ő gadulka játéka újította meg a C.S.Ö. addigi oregonos hangzását. Ekkor kezdtem el Steve Reich hatására repetitív darabokat írni. A Makám hangszerelése, az európai klasszikus-, és az ázsiai, afrikai etnikus-hangszerek együtt alkalmazása egyedi hangzást kölcsönzött az Amadinda és a 180-as Csoport hatalmas hangszerparkot megszólaltató előadásai mellett.

A debütáló Közelítések albumot a Hungaroton adta ki, könnyű volt bejutni hozzájuk?

Mi a három T kategóriából a Tűrtbe sorolódtunk. Mikor a Hungaroton Classic igazgatójához, Nádori Péterhez bekopogtattam, – ez a fajta muzsika hozzá tartozott – Maróthy János zenetörténész ajánlását is hoztam, aki a fehérvári Dalos Találkozó zsűri elnökeként figyelt fel ránk. Nádori nagyon udvarias volt, majd jelentkezik – mondta, addig ne keressem. Egy év múlva csörgött a telefon. Hihetetlen elánnal fogtunk hozzá a felvételekhez. A Rottenbiller utcai stúdióban dolgoztunk és a gadulka, kaval, tabla, zanza, mbira, anklung mellett használhattuk a szimfónikus zenekar marimbáit, a harangjátékot, a cselesztát. Horváth János volt a hangmérnök.

Milyen szinten lehetett ezzel koncerteztetni itthon, és hogyan szerveződtek a külföldi koncertek? Segítettek ennek megágyazni a Makám & Kolinda külföldi sikerei, vagy más utakon jutottatok ki?

Hiába a C.S.Ö., a Makám & Kolinda múltja, s hogy a kettős névből a Makám is ismert lett Európa nyugati felén, naiv álom volt eme sikerek farvizén tovább evezni. Ismét nulláról indultunk, de az akkori viszonyokhoz képest rakéta sebességgel. Zolnay Pál 86-ban filmet forgatott rólunk Utcazenészek címmel, ami fő műsoridőt kapott az MTV-ben. Ebből kisebb botrány keveredett, ugyanis nem járultunk hozzá a címhez. Kétségtelen a Makám volt az első zenekar, aki a Vörösmarty téren, majd később a Budai Várban spontán koncerteket adott a járókelőknek, néha rendőri zaklatás közepette. 88-ban megjelent a Közelítések LP és kazetta. 89-ben ismét fő műsoridőben játszottunk a Stúdió 89 kulturális magazinban Kepes András műsorában. A legfőbb kultuszhelynek számító Egyetemi Színpadon telt házas koncertjeink voltak. Olasz, francia turnék indultak a Vízöntő együttes jóvoltából. Itthon egyetemi klubokban, művelődési házakban zenéltünk. Szombat, vasárnap kivételével minden nap négy órát próbáltunk és klubunk volt 10 évig a Bihari Táncegyüttes próbatermében. Páran ugyan nyomorogtunk, de senkit nem érdekelt a pénz.

A következő albumok már a Fonónál jelentek meg, ami a hasonló műfajú előadók műhelyeként lett nevezetes és felkapott hely. Úgy tudom, dolgoztál is a Fonónak.

Hat lemezünk jelent meg a Fonó Records gondozásában, a Divertimento, Café Bábel, A part a hangszeres vonalat, a SkanZen, 9 Colinda, Szindbád már az új, a vokális korszakot jelöli. A Fonó egy csodálatos bázis volt, pörgő, az autentikus zenétől a kortársig minden színvonalas produkcióra nyitott hely, heti hat programmal. Örömmel hallom Horváth László igazgatótól, hogy újra pezseg, színvonalasnál színvonalasabb koncertek, táncházak, összművészeti programok szerepelnek a kínálatában a hazai zenei élet színe-javával. Anno az aktív zenélés és komponálás mellett, a művészeti vezetője voltam 14 évig.

A Makámban nem kevés muzsikus fordult meg története alatt. Ez sok irányba mutató kérdés, vagy zenei-kreatív okai vannak? Hogy érzed, milyen munkatárs és zenekarvezető vagy?

Hogy sorban vegyem a kérdéseid, csak énekesnő volt tíz, aki megfordult a Makámban. Hűséges típus vagyok, s egyben kísérletező. Részemről leginkább az említett zenei-kreatív okok említendők. Mikor az első formáció elkezdett fáradni, elhívtam Grencsó Istvánt fújni és Borlai Gergőt ütni, itt a dob mellett volt marimba, udu, gato drum. Gergő 13 éves volt, és már zseniális, eleinte csókolommal köszönt. Ruszt József a legendás színházi rendező mondta, ha egy csapat leszálló ágba kerül, fel kell rúgni, és újat építeni. Soha nem voltam ilyen radikális. A történetet leginkább a lányok írták, befutottak, férjhez mentek, babákat szültek, világgá mentek. Néha vitték a zenészeket is. Mindazonáltal minden közösség elfárad néha. A mostani formáció eddig a legtartósabb. Kilencedik éve vagyunk együtt. A zenekarvezetést, folyamatosan kell tanulni, ha már az ember nyakába szakadt.

Az előbb már szóba került, hogy a Makámnak jellemzően két nagy korszaka van, a kísérletezőbb, dzsesszes-repetitív, majd az énekes-dalközpontú, máig tartó szakasz.  Mesélj még erről.

Ez valóban érdekes, hogy az elmúlt 30 év pontosan feleződik hangszeres és vokális korszakra. Ám aki figyelmesen hallgatja a Skanzen dalait, Lovász Irén és Bognár Szilvia énekével, de kedvelte a korábbi kortárs-jazzes, imprós, vagy éppen a repetitív Makámot, meghallja benne a folyamatosságot. Azok a hatások, amik zeneileg belém ivódtak – India, Balkán, pigmeus hoketuszok, asszimetria, repetitív szekvenciák -, a hosszabb kompozíciók helyett, dalformákba sűrűsödtek. 

Azzal együtt, hogy két nagy korszakról beszélünk, a paletta persze nagyon színes, a különböző albumok konkrét tematikákra vannak szerkesztve. Melyek számítanak visszanézve korszakos jelentőségűnek?

Tizenöt Makám-lemez készült, és bár a korszakok felezik a harminc évet, a hangszeres periódus éveiben négy – ennek okai a korábbi idők kiadási nehézkességében keresendők -, míg az utóbbi 15 évben 11 lemez született. Legtöbbjük arany-, és van néhány platinalemezünk is. A legsikeresebb az Anzix volt Bognár Szilvivel, Szalóki Ágival, Palya Beával, mely a World Music Charts 2004-es ezres listáján az első 15 százalékban szerepelt, de listára került Lovász Irén énekével a 9 Colinda is. 

A dalos korszak hozta a gyerekműsorokat is, mennyiben más gyereklemezt készíteni, mint felnőtteknek szólót? Létezik ilyen különbségtétel, vagy nem ilyen a megközelítés? Ugyanez hogyan jelentkezik koncertezéskor?

A Fonó Records felkérésére született a Szindbád. Hihetetlen népszerű ma is. Morogtam a felkérésre, aztán belehallgattam egy-két gyerekzenének mondott albumba és komolyan dühös lettem. Persze, nem a düh szülte a dalokat. Ha írok, nincsenek bennem fékek, gátak, görcsök, írom, ami jön, le is skribálom, sokszor éppen egy újság, vagy mozijegy szélére, ha nincs nálam más rögzítő eszköz. Így évről-évre lassan összegyűlnek azok a dalok is, amiket nem csak felnőtteknek szánok. A koncertezés egészen más tészta. Hamar hátat fordítanak a kis lurkók, ha csak nyomod a dalokat. Mesélni kell, játszani, elvarázsolni őket. 

Úgy látni, hogy a Makámnak nem is csak egy konkrét felállása létezik egy adott időpontban, kívülről átláthatatlannak tetszik a dolog. Projectszerűen dolgozol a sok muzsikussal?

Jótevőink és jóakaróink tanácsára minden a Makám logó alatt történik, a Robinzon Kruzo dalai, a Petri, vagy Weöres est versei éppúgy, mint a fesztivál és családi fellépések. A projektek nem fedik teljesen egymást. A legtöbb koncertje természetesen a standard Makám verziónak van, melyben Korzenszky Klára, Eredics Dávid, Kuczera Barbara, Boros Attila, Keönch László a társam. A Kruzo projekt, Petri dalok estjein Zámbó Tamás, Hornai Zóra, Juhász Endre, Badics Márk is a főszereplők közé léptek. Újabban sokat játszik velünk Horváth Mónika, Bata István és néha Bede Sári.

Kicsit a dalszövegekre is térjünk ki, rengeteg ötlet, játékosság, furfang árad belőlük. Hogyan születnek, leülsz megírni valamit a koncepcióhoz, vagy vannak készen verseid, és azokból (is) válogatsz?

Mint említettem – bár írok alkalmazott zenét filmekhez, színházi darabokhoz, verseket, újabban prózát is -, a dalszerzés a fő területem. A dal szövege, dallama nálam együtt születik. Nyilván van egy hangulat, egy domináns dallam, nyitó sor, egy erős kép, ami a legváratlanabb helyen és pillanatokban kipattan az agyamból, s aztán írja tovább magát. A szólamok, hangszerelés utómunka. Rengeteg fecnim van, kottafüzetek, újabban mobiltelefonok tele ötletekkel.

Robinzon kruzo.JPGRobinzon Kruzo

Bár vokálozol is a lemezeken, inkább énekesnőkkel dolgozol. Aztán kiderült a 2012-es Robinzon Kruzo albumon, hogy simán elviszel a hátadon énekesként is egy egész albumot. Eddig tartott bátorságot meríteni?

Több barátom és privát rajongóim is követelték már a Kruzo lemezt. Kaleta Csaba hangmérnök, akivel 88 dalt vettünk fel a Yellow Stúdióban, már 12 éve kihajtott belőlem két éneket a Szindbádon, aztán maradt a templom, a fürdőszoba, na és persze alkotás közben a zongora, vagy gitár melletti dudorászás. Kelemen Lászlótól kaptam a felkérést, visszautasíthatatlanul. Budai Vigadó 2011. február 26. Akkor már volt 4-5 olyan nóta, amit úgy gondoltam, jobban szólna férfihangon. Volt rá fél évem. Ebből született a Robinzon Kruzo lemez.

A Robinzon Kruzo, ami amellett, hogy személyes kedvencem, bizonyos értelemben kulcsfontosságú lemez. Először külön projektnek indult, aztán ugye ez is a Makám-logó alatt jött ki. Ennyire necces teljesen újba kezdeni? Lesz még lemez ezen a vonalon, vagy most más érdekel?

Előbb emlegetett jóakaróim óvtak tényleg a teljesen nulláról induló projekttől, a terjesztők pedig kerek-perec visszautasították. De a Makám jöhet. Most a Petri agyagot szeretném kiadni, van egy kislemezre való Weöres dal is, és karácsonyig kötelező egy új Makám-album, a dalok készek, próbáljuk, bejátsszuk őket, jöhet a stúdió. Idén énekeltem már a Kéklóban és a Kőrösi Csoma MKp-ban, ahol a Petri dallal debütáltam 40 éve, most a Cseh Tamás emlékére írott dal szólt.

Egy ilyen hatalmas bulit összerakni, mint a Makám 30, nyilván az ünnepi mivolta miatt is megéri, gondolom, egyszerűen át kell élni. Milyen hozadékai vannak ezen felül, vagy ezzel nem kell még foglalkozni?

Egy jubileumi koncert arra való, hogy az ember, egy alkotó közösség összegezze a maga mögött hagyott éveket, egy nem hagyományos koncert keretében megmutassa rajongóinak, lezárja, s ez által megszabaduljon tőle. Kétségtelen egy ilyen koncert kölcsönöz egyfajta emelkedettséget, de minden zenész tudja, hogy a legkisebb színpadon is ugyanazzal az elánnal kell muzsikálni.

Tényleg nem furcsa egy ilyen különleges és egyszeri buli után ott folytatni, mint előtte? Mondjuk pár napra rá elmenni egy iskolába délelőtt és adni pár osztálynak egy gyerekkoncertet? Most nyilván ez az ünnep tölt meg mindent körülötted.

A 20 éves évfordulót a Zeneakadémia nagytermében ünnepeltük, a 25 évest már a Művészetek Palotájában.  A jubileumok közötti hétköznapok helyszínei kis kluboktól a nagy fesztivál színpadokig terjednek. Minden helynek megvan a maga varázsa, a viharos Balaton melletti szabadtéri színpadtól, a Szimpla kert füstös barlangján át a Pécsi Bazilika altemplomáig. Pontosan fogalmazol, ez az ünnep tölt meg mindent körülöttünk májusig, de készülünk a nyári fesztiválokra és az új lemezre is.

Hirdetés

Kommentek

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
1,010FeliratkozóFeliratkozás

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló