Hirdetés
Hirdetés

Magyarország is sokat veszít, ha megint elmarad a fesztiválszezon

Tavaly nyáron néhány kisebb eseményt leszámítva minden fesztivál elmaradt. Amit sikerül is így-úgy megtartani, azokon is csak korlátozott számban vehettek részt az emberek. Idén nyáron nem csak az a kérdés, hogy lehetnek-e bulik vagy sem, hanem rendszerszintű problémákra kellene megoldást találnia a szereplőknek.

Beszélgettünk több ismert fesztivál főszervezőjével, és iparági szereplőkkel arról, hogy mi zajlik a színfalak mögött, és megnéztük azt is, hogy a fesztiválok mit jelentenek a gazdaságnak.

Ugyanazokkal a problémákkal küzd mindenki

A beszélgetéseink során annak ellenére jöttek elő mindenkinél hasonló problémák, hogy a fesztiválok mérete, a látogatók köre és profilja is más. Már nem az a kérdés, hogy tudnak-e olyan fesztiválokat csinálni, mint 2019-ben, hanem a cél az, hogy valamilyen eseményt tudjanak tartani 2021-ben, ehhez viszont végig kell vennünk a rendszerszintű problémákat:

  • szakemberek hiánya: az egész szakmára kihat, hogy sok olyan szereplő eltűnt, aki az események lebonyolításában vesz részt. Több színpadtechnikai, hangosító, fénytechnikai, biztonsági cég ment csődbe, vagy éli fel az utolsó tartalékait, és a fesztiválok elmaradása kihatott az olyan szereplőkre is, akik sokszor észrevétlenül biztosítják a rendezvények sikerét, legyen szó a vendéglátósokról, a rendezvénysátrakat bérebe adó vagy az egészségügyi feladatokat ellátó alvállalkozókról.
  • pár hét alatt nem lehet egy egész év munkáját bepótolni: a fesztiváloknak kellene legkésőbb tavasz végéig egy olyan terv a kormánytól, hogy mi az, ami biztosan lesz. Minden szereplő tisztában van azzal, hogy a helyzet napról-napra változik, de az tavaly kiderült, hogy az utolsó pillanatban bejelentett intézkedések a bizonytalanságot növelik. Azt mindenképpen jó lenne tudniuk, hogy legalább olyan feltételekre számíthatnak-e, mint tavaly. Ami közös pont, hogy minden fesztiválszervező nagyon szeretne csinálni valamit, de van olyan szint, amikor ez egész egyszerűen kivitelezhetetlen.
  • jegyárak és a benntartott jegyek esete: a tavalyi helyzet után sokan benntartották a már megvásárolt jegyeik vagy bérleteik árát. Ez a fesztiváloknak hatalmas segítség volt, és szó szerint életmentő, viszont most abba a dilemmába kerültek, hogy mit tegyenek csökkentett kapacitás és program mellett a támogatóikkal. Nagyon nehéz ez a helyzet, hiszen olyan lineupot és fesztivált szeretnének visszaadni az embereknek a szervezők, amik egyrészt igazodnak ahhoz a felálláshoz, aminek a vásárló az első körben bizalmat szavazott, másrészt a szervezőkkel beszélgetve kiderült, hogy tényleg őszintén hálásak a közönségnek, akik segítették őket, ezért olyan megoldást szeretnének találni, amivel ezt valahogyan kifejezhetik.
  • a fesztiválok hiánya nagyon meglátszik az államkasszán is: általában nem erről szokott szólni egy fesztivál sajtóanyaga sem, de ha kicsit jobban a mélyére ás valaki a dolognak, akkor a fesztiválturizmus jelentős bevételeket hoz nem csak az államnak, de az érintett területeknek is. A fesztivál alatt a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek, de akár helyi alkalmi munkavállalók vagy a taxik bevétele felugrik, a fogyasztás, a jegyek és a munkatársak után befizetett járulékok és minden költség több milliárd forint bevételt jelent az államnak.

A GDP nem elhanyagolható része a bulizó emberektől jön

Sokan egy fesztiválból nagyon tévesen mindössze annyit látnak, hogy ott magyar és külföldi emberek nagyon jól érzik magukat együtt, és koncerteket néznek. A felszínen valóban ennyi a fesztiválok lényege, de elég csak egy picit mélyebbre ásni, hogy kiderüljön, hogy nem csak több ezer ember megélhetését jelenti, hanem a gazdaságban is nagyon fontos helye van ennek az iparnak.

2020 szeptemberében készített a PwC Magyarország a Music Hungary Szövetség megbízásából egy átfogó hatástanulmányt arról, hogy a koncert- és fesztiváljegyek áfájának csökkentése milyen hatással lenne a szektorra.  Ez egyébként már a döntéshozók előtt van, és ugyan nem jelentene egyik pillanatról másikra megoldást a jelenlegi válságra, azonban a Music Hungary reményei szerint hosszútávon nemzetközi szinten is helyzetbe hozná a hazai élőzenei szektort, és nem utolsó sorban az egész ország gazdaságának is pozitív irányba mozdulna a mérleg nyelve. Ahhoz, hogy mielőbb újra talpra állhasson a hazai zenei élet, ez is elengedhetetlen segítség lenne. A tanulmányból kiderül, hogy

  • Magyarországon évente közel 50 ezer koncertet rendeznek, ezek 94 százaléka könnyűzenei esemény
  • Ezek közül több mint 11 ezer fesztiválokon hangzik el
  • 2019-ben összesen több mint 7 millió jegy kelt el különböző koncertekre és
    fesztiválokra, amely nagyjából nettó 45 milliárd Ft jegyárbevételt (bruttó értéken körülbelül 54 milliárd Ft) jelentett
  • A vendéglátás nettó értéke számításaik szerint nagyjából 29 milliárd forint
  • Csak a jegyeladásokból 9 milliárd forint áfa került be az államkasszába 2019-ben
  • A háztartások fogyasztási szerkezetében a kultúra és a szórakozás szegmense 7-8 százalékot jelent az összes költést tekintve

Ha a turizmus szempontjából közelítjük meg a dolgot, akkor az látszik a Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint, hogy a külföldi vendégek által itt töltött fesztiválnapok száma a Sziget Fesztivál esetében meghaladta a 200 ezret, a Balaton Sound esetében közel 50 ezer volt, míg a VOLT Fesztivál esetében több mint 3000. Ez csak a külföldi turizmus, a belföldiről ekkor még nem ejtettünk szót.

A számítások szerint a külföldi vendégek 2019-ben összesen nagyjából 21 milliárd forintnyi költéssel járultak hozzá a magyar gazdasághoz.

A turizmus a 12 százalékát adja a magyar GDP-nek, a fesztiválpiac pedig a 10 százalékát adja a turizmusnak. A belföldi turizmus szerepe sem hanyagolható el, hiszen a vidéki fesztiváloknál nagyon jól látszik, hogy mit jelent a régiónak egy Balaton Sound, Strand, VOLT, Szegedi Ifjúsági Napok, Fishing on Orfű, a Bánkitó vagy éppen a Rockmaraton, mikor abban az időszakban lehetetlen a városokban szállást találni, vagy éppen a Fekete Zaj, ahol a kemping rekord sebességgel telik be, és a résztvevők az év többi részében is kedvet kapnak a Mátrához, főleg miután rájönnek, mennyire egyszerűen és gyorsan megközelíthető a fővárosból. A szervezők pedig a beszélgetéseink során mindannyian említették, mennyi olyan kép és bejegyzés érkezik már csak a közösségi oldalaikra is amelyekből egyértelműen látható, hogy a fesztivállátogatók az eseményen kívül is visszajárnak pihenni ezekre a helyekre, vagyis a térségben nem csak a kulturális, de a turisztikai érték is jelentős.

Eddig még szinte csak a fesztiválozókról beszéltünk, és arról nem is ejtettünk szót, hogy a fesztiválokon dolgozók utáni járulékok milyen magasak, vagy hogy éppen milyen infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg amiatt, a fesztiválok területén, hogy a vendégek jól érezzék magukat.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője és a Sziget Zrt ügyvezetője például megkeresésünkre elmondta, hogy csak a Sziget Zrt. százmilliós nagyságrendben költ magyar fellépőkre, az olyan fesztiváloknál pedig, ahol a magyar fellépők vannak túlsúlyban, értelemszerűen a költségvetés nagyobb része is a magyar zenekarokhoz megy, ami a Szigetnél kisebb léptékű fesztiváloknál is akár százmilliós tétel lehet. Vagyis a magyar zenekarok is több százmilliós bevételtől esnek el. 2019-ben összesen 41 500 hazai élőzenei fellépést regisztrált a ProArt , amiknek a jelentős része „kiesett” 2020-ban. A zenészek szemszögéből nézve a bevételeik közel 60 százalékát a fellépésekből keresik meg, így az előadók elvesztették a fő és legnagyobb bevételüket 2020-ban.

Ezért is gondolom azt, hogy az állami „Raktárkoncert” támogatási projekt egyik legnagyobb hibája az volt, hogy az erre szánt 5,4 Milliárd forintnak csak kevesebb mint a harmada jutott az ott fellépő zenészekre, zenekarokra (illetve további 800 millió a cigányzenészeknek)

– válaszolta Kádár.

Több a bizonytalanság, mint a biztos pont

Nem csak azt nem lehet tudni, hogy lesz-e bármilyen szezon, de összességében is nagyon nehéz az egész szervezési folyamat, és ennek csak egy apró részlete az, hogy különböző méretű eseményekhez különböző forgatókönyvekkel, és teljesen eltérő lineuppal is készülni kell, vagyis papíron nem egy, hanem 4-5 fesztivál tervet kell összerakni úgy, hogy nem lehet tudni, hogy ebből akár egy is megvalósulhat.

Varga-Csajkás Zoltán, a Rockmaraton főszervezője a megkeresésünkre azt mondta, hogy az első és legfontosabb válasz, aminek meg kell születnie, hogy egyáltalán esély legyen Magyarországon nyári fesztiválokat tartani, az a létszámkorlátozás.

Ameddig nem tudjuk, mekkora méretű rendezvényben gondolkodhatunk, addig nem tudunk rendezvényben gondolkozni

– ők a korábbi években ilyenkorra már túl voltak a fellépők bejelentésének a zömén, ment az elővételes jegyek árusítása, beadták a rendezvénytartási kérelmet, most viszont minden bizonytalan. Tavaly nyáron lehetett kempingezni, strandolni, voltak gasztrofesztiválok, ahol együtt ittak és ettek az emberek.

A Rockmaratonon pont ugyanezt csinálják a fesztiválozók, csak még koncerteket is néznek

– összegzi Varga-Csajkás, aki már most több forgatókönyvre készül a csapatával, de valamit mindenképpen szeretnének csinálni.

Nem tudni, lesz-e valamilyen COVID protokoll, amit a szervezőnek követnie kell? Ha igen, akkor rendelkezésre áll-e a megfelelő személyzet, eszköz annak kivitelezéséhez? Ezekre a kérdésekre is próbálnak felkészülni, a Fezen például bevásárolt maszkokból, Lobenwein Norbert, aki olyan fesztiválok főszervezője, mint a VOLT vagy a Strand, és a Music Hungary Szövetség társelnöke, azt mondta a Lángolónak, hogy “COVID-kompatibils” fesztiválok is szóbajöhetnek.

„Azoknak a fesztiváloknak, amelyeket mi szervezünk, nincs értelme, nincs létjogosultsága más méretben. Inkább az merül fel bennünk és még más szervezőkben is itthon, hogy ha úgy alakul, a tervezett fesztiválok helyett talán érdemes valami másban gondolkodni?”

A MOL Nagyon Balaton sorozat esetében éppen azon dolgozunk, hogy “COVID-kompatibilisen”, 1000 fő alatti események egész sorával töltsük meg a nyarat, bízva abban, hogy a tavalyinál csak jobb lehet a helyzet és ezeket nem fenyegeti az elmaradás veszélye.

– mondja Lobenwein.

Próbálnak a szervezők időpontokat adni maguknak, hogy meddig kellene kiderülni bárminek, erre vonatkozóan különböző taktikák vannak. A Szigettől azt a választ kaptuk, hogy legeslegkésőbb márciusig kellene látni a lehetőségeiket, és biztosan tudniuk kellene, hogy meg tudják-e tartani a fesztiváljaikat – mondta Kádár Tamás. Ez azonban egy ekkora méretű rendezvény esetében azért is nagyon nehéz feladat, mert minden függ a többi hasonló méretű eseménytől, és például a Glastonbury pont a beszélgetéseink idején jelentette be, hogy elmarad a fesztivál, ha pedig néhány nagy fesztivál kiesik, az magával ránthatja a többit is. A tavaszi időpontot lőtte be magának a SZIN is, Oláh Kata, a Bánkitó ügyvezetője pedig azt mondta, hogy ők inkább úgy közelítik meg azt a kérdést, hogy azt kötik időpontokhoz és feltételekhez, hogy milyen méretű eseményt tudnak szervezni. A 2019-es méret kezd teljesen elúszni, de van egy 70 százalékos verzió, ami egy kicsit kisebb léptékű, ennek márciusig kellene eldőlnie, és van egy mini fesztiválról is forgatókönyvük, ami akár három hónap alatt is megszervezhető.

Értelemszerűen minél előbb jutnak biztos tudáshoz a szervezők, annál jobban szervezett lehet a fesztivál is. Kovács Antal, a Fezen főszervezője arról mesélt, hogy tavaly ősszel elengedték ezt az időpontozást, és inkább több forgatókönyvből azt veszik elő, ami éppen aktuális lesz. Náluk egyébként napi 8000 fő alatt kritikus megtartani a fesztivált.

Ha az alatt megcsináljuk, azt csak azért tesszük majd, hogy a név fennmaradjon

– írta megkeresésünkre.

A nagyobb fesztiválok esetében is felmerül, hogy egészen egyszerűen nincs értelme megtartani egy eseményt, ha túl sok a korlátozás.

De senkinek sincs több információja mint a többieknek, ez igaz a dátumokra, a fesztiválok nagyságára, de még a jegyárakra is, amit költségvetés és lehetséges nézőszám nélkül elég lehetetlen küldetés belőni, de erről majd később.

Azt sem tudni, hogy milyen alvállalkozói háttér áll rendelkezésre a lebonyolításhoz

A szakemberek problémája jelentős, a Music Hungary Szövetség a Lángoló megkeresésére azt írta, hogy november óta lobbiznak a Pénzügyminisztérium felé azügyben, hogy az előadóművészek és az előadóművészetet kiegészítő tevékenységet végzők (szervezők, technikai stáb) mentesülhessenek a KATA megfizetése alól, amíg a rendezvénytilalom életben van. „Ez egy nehéz menet és nem is oldaná meg a teljes zeneipar problémáit, de segítene azon a gyakorlati problémán, hogy a szakemberek (jellemzően KATA-s vállalkozók) elvándorolnak a szektorból, hiszen itt nincs munka, míg futárként vagy árufeltöltőként tudnak pénzt keresni. Félő azonban, hogy olyan bizalomvesztés lesz a szakmában az állam felé, hogy később, a válság elmúltával sokuk nem fog visszatérni” – mondja a Szövetség. Ez a helyzet könnyen okozhat hosszútávon is problémát, de a valós helyzetet egyelőre még nehéz felmérni.

“A tömegrendezvények mindig egy nagyon specifikus közreműködői hálóban dolgoznak. Az alvállalkozóink, partnereink sokéves tapasztalattal, speciális tudással rendelkeznek a színpadtechnikától a biztonsági, egészségügyi személyzeten át a vendéglátásban dolgozókig. Azt látjuk, hogy rengeteg „rokon-szakma” van legalább akkora bajban, mint a mi szakmánk, elég csak arra gondolni, hogy hány vendéglátós volt kénytelen lehúzni a rolót, és sajnos nem mindenkinél átmeneti állapotról van szó. Tehát folyamatosan figyelni kell, hogy mely területeken, kikre lehet számítani, illetve például az Antenna Hungária körül kialakuló koncentráció sem kedvez a szakmának” – mondta Kádár.

Hasonló félelem más fesztiváloknál is megjelent, mindenki arról beszélt, hogy a partnereik a tartalékaikat élik fel vagy élték fel, ezért sokan már a felszerelésüket és kénytelenek voltak eladni, ami egy olyan lépés, ahonnan nagyon nehéz a visszaút. Az sem mindegy, hogy a partnerek és a partnerek munkatársai milyen gyakorlattal rendelkeznek. Információink szerint több olyan szakember is végleg arra kényszerült, hogy elhagyja a pályát, akinek a gyakorlata fontos egy fesztiválon. Félő, hogy egy kevésbé jártas munkatárs egy felmerülő problémát vagy feszültebb helyzetet nem tud, vagy nem elvárható minőségben képes megoldani, és nem lehet megválaszolni még azt sem, hogy a cégek azzal, ha idén is kiesnek a nagyobb fesztiválok,  hosszútávon fenn tudnak-e maradni.

A technika mellett az is kérdés, hogy a stábot össze lehet-e állítani

– mondja Oláh Kata, a Bánkitó ügyvezetője, és ez szintén olyan probléma, ami több fesztiválnál is előjött, hiszen sokaknak a működési költséget annyira minimalizálni kellett, hogy az állandó csapatot nem tudták megtartani, és a fesztiválokra csatlakozó stábtagok közül is kénytelenek voltak sokan munkát váltani.

Külföldi zenekarok jönnének, ha tudnának

A külföldi zenekarokkal történő egyeztetések zajlanak, minden fél úgy tárgyal, mintha éles helyzet lenne, holott valószínűleg mindenki sejti, hogy a nagy produkciók európai turnéjára nagyon kicsi az esély.

Kolonincs Erika, a Szegedi Ifjúsági Napok főszervezője beszélt a Lángolónak arról, hogy a külföldi produkciós irodák is alkalmazkodtak a jelenlegi pandémiás helyzethez. Turnékat jellemzően nem szerveznek, a fellépések zöme „one-off” jellegű, tehát az adott előadó csak az adott eseményre készül elsődlegesen. “A megszokott megállapodáson túl az opciós csúsztatás lehetősége is felmerül, tehát mindkét fél már a szervezés elején számol azzal, ha idén mégsem lehet megtartani a koncertet. A kiadásokat is érinti a szokatlan helyzet, mivel a fellépések one-off jellegűek az úti- logisztikai költségek nem osztódnak, valamint az egyszerűbb beszerzés érdekében, a backline nagy részét is a koncertszervezőknek kell kell biztosítania”- mondta a főszervező.

Ez az egészen kicsi fesztiválokra is jellemző, Varga Balázs, a Fekete Zaj főszervezője elmondta, hogy kérdés, hogy egyáltalán hogyan lehet majd a nyáron turnézni, milyen fesztiválok maradnak el, majd a turnéra képes zenekarokból lehet összerakni egy olyan lineupot, amit a fesztivál költségvetése akkor is elbír, ha létszámkorlátosan működhetnek. Múlik azon, hogy az előadónak mennyire fontos, hogy egy adott fesztiválon játsszon, vagy a környéken vannak-e olyan nagy presztízsű fesztiválok, amiken fellép, és át lehet csábítani.

Azoknak az előadóknak lehet könnyebb, akik nyárra átteszik a székhelyüket Európába, és közúton könnyebben tudnak közlekedni, de a reptetés sem mindig probléma, a mi műfajunkban vannak 1-2-3 fős produkciók is, ilyenkor pedig nekünk kell biztosítani a backline-t.

Egy olyan fesztiválnál, mint a Sziget, a nagyszínpadon fellépő headlinerek hatalmas produkcióban gondolkoznak. Kádár Tamás szerint nagyon hasonlít a mostani helyzet a tavalyihoz, csak 1-2 hónappal előbb történik minden. A nagy produkciók is csak „ceruzásan” vállalnak mindent, azaz megállapodni meg lehet velük, de biztos szerződéses kötelem nem tud létrejönni. Azt megtanulta mind a szervezői, mind a fellépői oldal, hogy egy olyan dominó elemei vagyunk, ahol keveredve vagyunk sorba rakva, tehát például ha egy fesztivál bejelenti, hogy elmarad, az okozhatja azt, hogy egy fellépő lemondja a turnéját, vagy annak egy részét, ami megint másik fesztiválok elmaradásához is vezet.

Tavaly gyakorlatilag pár hét leforgása alatt dőlt el az összes komoly szereplő, szerintem idén is valami hasonló lóg a levegőben, sajnos

– mondja Kádár, aki szerint fontos látni, hogy egy fellépő is rengeteget munkát és pénzt invesztál a színpadi produkciójába (a zene megalkotásától a látványelemek kidolgozásán át a technikán, show-elemeken keresztül, a hangszerekig mindenféle dolgot), tehát működnie kell egy turnénak üzletileg is.

Egyébként sok más mellet ezért is tartom egyszerre méltánytalannak és a tudatlanság biztos jelének a „zenész menjen el kapálni” típusú megjegyzéseket

– mondta, és ez egy olyan pont, ami a beszélgetések alatt minden félnél előjött. Hogy mennyire hibás és ártalmas ez a gondolatmenet a gazdaság szempontjából, azt már fentebb kifejtettük, Varga-Csajkás Zoltán a Rockmaratontól pedig arról beszélt nekünk, hogy nem szabad a szórakozást elvenni az emberektől, mert nem robotok vagyunk, ráadásul a zene és ezek a rendezvények olyan kulturális értékeket képviselnek, amit nem lehet azzal elintézni, hogy menjenek el kapálni a szereplői. A Rockmaraton nagyon sok előadóval újrakötötte a szerződését, a terv az volt, hogy ha teljes feloldás is van, akkor is 5000 főig kérik ki a rendezvénytartási engedélyt, és kisebb fesztiválban gondolkoznak.

Most senki nem kér már előleget, be lehet jelenteni programokat, de nem biztos, hogy ennek van most van értelme.

A jegyárak kalkulálását több minden is bonyolítja

Nem csak az bizonytalan, hogyan lehet jegyárat kalkulálni egy olyan eseményre, ahol azt sem tudni hány ember vehet részt, de az is nagy kérdés, hogy vajon a közönség bizalma hogyan tér vissza. Jelenleg fogalmuk sincs a szervezőknek arról, hogy a közönségük mennyire engedhet meg magának egy fesztivált, de arról sem tudnak sokat, hogy mennyire érzik biztonságosnak, és mennyien óvatosabbak még a bulizással. Ráadásul ezek is olyan kérdések, amik napról-napra változnak, így nagyon nehéz ezzel tervezni.

Ilyenkor normális esetben már mindenki hirdeti a programjait, megy az elővételes jegyek értékesítése, most azonban kevés szereplő kezdte el arra kapacitálni a közönségét, hogy vegyenek jegyet. Lobenwein Norbert azt mondja, hogy ezzel együtt az esélyeket rontja az is, hogy ha mégis lehet idén nyáron fesztivál, nagyon rövid idő marad arra, hogy bárki jegyeket adjon el és persze az is bizonytalan, hogy mennyire esik vissza az érdeklődés a tömegrendezvények iránt pusztán a közönség félelme, a beoltottság mértéke okán. Kicsit más a helyzet azokkal a fesztiválokkal, amelyeket a nyár végére terveznek.

Augusztus végére nagyobb esélyt látok arra, hogy lehessenek nagy koncertek és fesztivál-szerű programok

– mondta megkeresésünkre.

A tavalyi lemondások után több fesztiválnál is bent lehetett tartani az elővételes jegyeket. Ez azt jelenti, hogy az akkor elmaradt fesztivál helyett az ideire automatikusan érvényesek maradnak a tavalyi jegyek. Ez a helyzet nagyon sokat segített a fesztiválok túlélésében, viszont jelenleg egy újabb dilemma elé állíthatja a szervezőket. Egyrészt mind a zenekarok, mind a szolgáltatások tekintetében hasonlót szeretnének nyújtani a támogatóiknak, illetve egy pár ezer fős belépési korlát esetén pusztán elméleti síkon előfordulhat az is, hogy nem mindenkit tudnak beengedni, akinek bent áll a jegye. Azért hangsúlyozzuk, hogy ez csak elméletileg fordulhat elő, mert ilyen megoldás egyik szervezőnél sem opció.

Nem csak az nehezíti a jegyárkalkulációt, hogy nem tudják, hány embert engedhetnek be, de hogy azt is csak tippelni lehet, hogy a közönségnek mennyire nehéz. Itt nem elég annyit tudni, hogy valószínűleg nehezebb helyzetben van anyagilag a közönség, az sem mindegy, hogy mennyivel. Más ha egyáltalán nem engedhetik meg maguknak a fesztiválokat, más ha bérlet helyett csak egy-egy napra tudnak jegyet vásárolni, és az a forgatókönyv is, ha eleve a közönség is kisebb léptékű, olcsóbb fesztivált igényelne a közönség idén. És az is baj, hogy a szervezők egymáshoz sem tudják viszonyítani a jegyárakat.

A Fishing on Orfű tavaly más utat választott, ők visszakérhették az elővételes jegyeik árát, vagy maguk dönthettek arról, hogy annak hány százalékával támogatják a fesztivál jövőjét, cserébe pedig a támogatóként ajándékokat kaptak. Egyedi Péter, a fesztivál sajtófőnöke elmondta, hogy emiatt rajtuk ez a nyomás nincs, és idén is elkezdhették árulni a jegyeket. Kijelöltek egy pótdátumot is, és mindkét időpontra készen áll minden, az alvállalkozóik, a vendéglátás is, és bíznak abban, hogy az egyik meg tud valósulni, mert egyelőre csak ebben gondolkoznak.

Sok minden megoldható, a távolságtartás nem

Szintén közös pont, hogy minden szervező nyitott arra, hogy messzemenőkig eleget tegyen a korlátozó intézkedéseknek, miközben minden látogatót biztonságban tudnak, de az egyértelmű, hogy a távolságtartást nem tudják betartatni. Színházi eseményeken megoldható, de koncerteknél ez lehetetlen, főleg, hogy még ha meg is próbálják, azt senki nem meri megkockáztatni, hogy bezárják vagy iszonyatos bírságot fizessenek, ha a látogatók a kéréseik ellenére nem tartják ezt be, vagyis az egyéni felelősséget nem lehet a szervezőkön számon kérni. Másrészt valószínűleg egyik fesztiválnak és az egész iparágnak sem jönne túl jól egy olyan hír, hogy az ő eseményükön alakult ki egy gócpont és kapott új erőre a vírus.

A szakma közösen szeretne olyan megoldást, ami élesben is működőképes lehet, ezért a  hazai koncert- és fesztivál- és rendezvényszervezők és a Magyar Turisztikai Ügynökség között elkezdődött már egy olyan egyeztetés, ami általános szabályozási kérdések között a vírus utáni helyzetre is próbál felkészülni. A fesztiváloknak és a szervezeteknek az a célja, hogy a döntéshozók lássák ezeket a problémákat, és ideális esetben olyan javaslatok és szabályok szülessenek, amik ezeket a javaslatokat figyelembe tudják venni. Ez persze amiatt is nehéz, mert más az, amit egy kisebb fesztivál akár anyagilag, akár lehetőségeiben meg tud valósítani, és más az, amire a nagyobb fesztiválok képesek. Hogy ez a lobbitevékenység mennyire lesz hatásos, és a szakmai szervezetek mit tudnak elérni, azt egyelőre nem tudni, de párbeszéd mindenesetre elkezdődött.

A nyári eseményekkel kapcsolatban az a cél, hogy kapjon a szakma egy fix dátumot vagy mérőszámot, lényegében egy határvonalat, ami előtt biztosan nem lesz rendezvény

– mondta a Music Hungary Szövetség, és abból, hogy már önmagában egy ilyen infó is hatalmas segítség lenne a szakmának, jól látszik hogy a bizonytalanság és a folyamatos átszervezés nem csak financiálisan, de mentálisan is megterheli a szakmát.

Zenés tábor a hegyen – Ilyen volt a vírus szülte Fekete Zaj Fesztivál

Létezik jó, és működőképes példa

2020 nyarán a Fekete Zajt korlátozásokkal ugyan, de sikerült megtartani. Varga Balázs, a Fekete Zaj főszervezője elmondta, hogy a fesztiválra a hatóságok többször is kilátogattak,  figyelemmel kísérték az eseményt, és mindennel meg voltak elégedve, ráadásul az idő is igazolta, hogy biztonságos volt a fesztivál. Ellenőrizték a résztvevők hőmérsékletét, odafigyeltek a higiéniára, és korlátozták, hogy hányan lehetnek egyszerre a helyszíneken, és ezt a hatóságok felé valós időben is prezentálni tudták.

A látogatóink viszonylag intovertáltabb személyiségek, nagy a tér is, ahol a fesztivál van

– de Varga Balázs is úgy látja a tapasztalatok alapján, hogy a távolságtartás nem működik egy fesztiválközegben, mert a közös helyiségekben vagy a pultoknál vagy mikor utaznak az eseményre, úgyis zsúfoltabban vannak együtt az emberek.

Náluk az volt a szerencse, hogy a készpénzmentességet tavaly előtt bevezették, ami viszonylag drága, de abszolút visszahozza az árát, átláthatóbbá teszi a viszonyokat a vendéglátás terén. Tavaly pedig pont ennek köszönhették, hogy meg tudták rendezni a fesztivált, mert ezek a chipes karszalagok voltak alkalmasak arra, hogy a különböző területeken a létszámkorlátozásokat tartani tudják, ráadásul nem kellett erre egy külön rendszert fejleszteni. Mivel a Fekete Zaj kicsi fesztivál, így a helyszín infrastrukturáját használják elsősorban, ők pedig továbbra is képesek szolgáltatni, de az emberi erőforrás náluk is fontos kérdés lesz idén. Jelenleg az egyik forgatókönyv az, hogy rendes fesztivál lesz, külföldi fellépőkkel, a másik az, hogy olyan mint tavaly, a harmadik pedig az, hogy nem lesz fesztivál, de nem ez a cél.

Olyan látogatóink vannak, akik egyébként is magukénak érzik ezt a fesztivált, ennek előzménye, hogy korábban is volt lehetőség közösségi finnanszírozásra, önkénteskedésre és ötletelésre, ez pedig sokat segített, hogy megértsék a folyamatokat

– persze volt olyan, aki így nem akart fesztiválozni, viszont jöttek mások, akiket pedig pont az vonzott, hogy ez egy olyan fesztivál, amit megrendeznek, eljött, megnézte, de a törzsközönség nagyobb része is ott volt, és nem okoztak ezek az intézkedések súrlódásokat.

A 700 millióból 500 milliót nem osztottak szét

Mi is többet írtunk már arról, hogy más országok milyen segítséget nyújtottak a szektornak. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az a modell volt, amelyben a német állam 2,5 milliárd eurót különített el arra, hogy a rendezvényszervezők kockázatát csökkentse. A cél az, hogy 2021 második felétől már legyenek valamilyen formában rendezvények, vagyis a szervezők nyugodtan tudjanak dolgozni a programokon, hirdetni azokat, és az előkészítésre költeni, de amennyiben mégis olyan a vírushelyzet, hogy nem sikerül megtartani, akkor a veszteségeiket az állam átvállalja. Itt arról van szó, hogy ha az állam azt mondja, hogy októbertől elkezdhetnek kétezer fős eseményeket szervezni, akkor dolgozhassanak, hiszen most a reklámok díját, a kreatív anyagok díját, az esetleges előleget és a működési költségeket elbukják akkor is, ha önhibájukon kívül, vagyis egy rendelet vagy szigorítás miatt marad el a koncert.

A jövő nyár még nem lesz az igazi a fesztiválok szempontjából

A fesztiválok szervezőinek többsége üdvözölne egy hasonló modellt, hiszen ők elsősorban dolgozni szeretnének, azt csinálni, amihez értenek, és abból szeretnének pénzhez jutni, nem pályázatokat írni.

„A nagy baj jelenleg az alap költségekre való fedezet előteremtése, hiszen mindenkinek tíz vagy százmilliói állnak a reklámban, zenekari és egyéb előlegekben, alap működési költségekben. Nem beszélve a deviza árfolyamok különbségéről” – mondta Kovács Antal, a Fezen főszervezője a Lángolónak, aki bízik abban, hogy a látogatók lojalitása lesz az igazi megoldás, ami megmentheti a szakmát.

Hatalmas segítség lenne és serkentőleg hatna a rendezvényszervezésre, de azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy

ezek a biztosítások mind a Q3-Q4 időszakra, azaz az év második felére vonatkoznak, sajnos nem az első félévre, hiszen azt minden kormány tisztán látja, hogy messze még a teljes nyitás-lazítás

– válaszolta a Music Hungary Szövetség, és azt is hozzátették, hogy azokban az országokban, ahol ilyen vagy hasonló biztosítást vagy kártérítési rendszert bevezettek (időbeli sorrendben: Svájc, Ausztria, Németország, Dánia) vagy terveznek (például az Egyesült Királyság) mind olyan országok, ahol az állam aktívan nyújt anyagi segítséget a kulturális szektornak. Nálunk segély szinten nem jelent meg állami segítség, és ezt nagyon sokan fájlalják, kritizálják, ehelyett pályázatos-foglalkoztató rendszerrel invesztáltak a szektorba a tavalyi év folyamán.

Az említett biztosítási-kártérítési büdzsét tudomásunk szerint egyelőre a kormány nem tervez

– derült ki a Music Hungary válaszából.

2020-ban a zenészek és a szervezők számára is több pályázatot írtak ki. Az egyik legnagyobb ilyen alap a Raktárkoncertekről szólt, azonban később kiderült, hogy az 5,3 milliárdos támogatásnak a fele sem jutott el a zenészekhez. A másik nagy csomag a Magyar Turisztikai Ügynökség  699.650.000 forint keretösszegű pályázata volt, ami kifejezetten az 500 fő feletti könnyűzenei fesztiválok megsegítését és életben maradását szolgálta.

A beérkezett 38 pályázatból 27-en kaptak támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, több mint 200 millió forint értékben. Szerte az országból kisebb-nagyobb gasztrofesztiválok, zenei fesztiválok jutnak így egyfajta segítséghez

– írta megkeresésünkre a Turisztikai Ügynökség Sajtóosztálya. Válaszlevelünkben rákérdeztünk arra is, hogy a maradék 500 millió forintot egy újabb pályázat keretin belül bírálják el, vagy mi lesz a sorsa, ám erre cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.

Korábban Lobenwein Norbert azt nyilatkozta, hogy kezdeményezték azt, hogy a fel nem használt keretet, vagy annak egy részét a Music Hungary Szövetség és a a Fesztiválszövetség kapja meg és használhassa fel további, célzott támogatásokra.

A pályázat koordinálásával az MTÜ Lobenwein Norbertet bízta meg, ő pedig a Music Hungary Szövetség és a Fesztiválszövetség vezetőit és zeneipari menedzsereket kért fel a közös munkára.

Mielőtt bárki összeférhetetlenségért kiált, éppen a személyes érintettségem miatt a hozzám kötődő fesztiválok nem indulhattak ezen a pályázaton

– mondta a Lángolónak Lobenwein, aki azzal folytatta, hogy az idei évet nézve leginkább azt az iránymutatást igyekszik követni mindenki, hogy amíg nem muszáj, ne verjék magukat felesleges kiadásokba a szervezők. Tavaly, amikor beütött a járvány, a fesztiválszervezők már jócskán kiköltekeztek reklámkampányra, bérekre, működési költségekre. Idén mindenki óvatos, hiszen senki nem szeretne eladósodni.

Ettől függetlenül mind azon vagyunk, hogy a kollégák bérhez jussanak, velünk maradjanak, életben maradjanak azok a cégek, amelyek a válság után újra elindíthatják a hazai fesztiválokat

– mondta Lobenwein, és tulajdonképpen ez minden szereplőnek és a fesztivállátogatóknak is a vágya, vagyis hogy a magyar fesztiválpiac túléljen, és minden szereplővel újrainduljon.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,925KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,520FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók