A legtöbben nagyjából 5-11 ezer forint közötti összeget költenek havonta kultúrára, havonta legalább egy koncertre mennek, odafigyelnek a zenére, amit hallgatnak, és leginkább digitális formátumokat részesítik előnyben- derült ki az EEnlarge Europe klubok közössége és tudásmegosztási projekt kutatásából.
A zenei fogyasztást firtató kérdésekhez elsősorban Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában gyűjtöttek adatokat, vagyis igazán visszaadja, mit lehet tudni a régiónk zenehallgatási szokásairól.
Ezen országok, bár egy régióba tartoznak, mégis van köztük néhány gazdasági és kulturális különbség, ami befolyással van a lakosok kulturális költésére és zenefogyasztására is. Közös azonban, hogy a digitális zenehallgatás messze a legnépszerűbb forma, a válaszadók 94,2 százaléka leggyakrabban ezt választja, messze megelőzve a fizikai formátumokat gyakran hallgatók táborát.
Egyébként megkérdezettek a 26-35 és a 36-45 közötti, többségében fővárosban vagy nagyvárosban élő, egyetemi vagy főiskolai végzettségű fiatalok közül került ki, akik 30 százaléka dolgozik művészeti vagy kulturális szektorban, 52,07 százalékának pedig semmilyen hangszeren nem játszik.
Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka mondta azt, hogy havi szinten ötezer forintnál kevesebbet költ kultúrára.
33 százalékuk 5-11 ezer forint körül költ, 8 százalék pedig 60 euró, azaz nagyjából 24 ezer forintnál többet költ havonta kulturális kiadásokra.
80 százalék egyébként általában a telefonján hallgat zenét, 51,24 százalék pedig kifejezetten a jó hangrendszert részesíti előnyben. Érdekes, hogy bár 46 százalék hallgat zenét a laptopjáról, 38,41 százalék ráadásul a laptopba épített hangszórokon át, elég magas, közel 32 százalék mondta azt, hogy ő a tévét is szokta zenelejátszásra használni, míg a lemezjátszót csak 27 százalék említette.
A legtöbben egyébként otthon, házimunka közben vagy barátoknál hallgatnak zenét, de sokan vannak azok is, akiknél a zenehallgatás egyenlő a koncertekkel. A várakozáshoz képest rosszabbul teljesített a sport vagy munka közbeni zenehallgatás, és a tömegközlekedés sem kiugróan magas, az emberek inkább séta közben hallgatnak zenét a kutatás szerint.
Régi kedvencek, és ismerősök ajánlásai
A kutatás nem arra volt kíváncsi, hogy ki milyen zenét hallgat, hanem többek között arra is, hogy hogyan dönti el valaki, hogy éppen mit hallgat, hiszen a streaming szolgáltatóknak köszönhetően nagyjából a világ összes zenéje egy gombnyomásra van tőlünk. A megkérdezettek 45,76 százaléka inkább a régi kedvenceit hallgatja újra, közel 5 százalékuk kifejezetten nem keresi a friss zenéket. 32,51 százalék hallgat új zenéket is, de nem feltétlenül kutatja aktívan őket.
Az is kiderült, hogy már nem a zenei tévés csatornák azok, ahol az emberek felfedeznek maguknak új zenéket, a megkérdezettek 88 százaléka soha, vagy csak nagyon elvétve néz ilyet, ahogyan kevesen fedeznek fel új zenéket a rádióból is, és a kutatás készítőit meglepte, hogy a Bandcamp sem az új zenekarok felfedezéséről szól.
Barátok, Youtube, fesztiválok és koncertek vagy zenei streaming szolgáltatók segítenek a legtöbbször, ha valaki új zenéket szeretne hallgatni.
Honnan értesülnek az emberek a bulikról?
Elsősorban a közösségi oldal lett a koncertek népszerűsítésének a helye, de érdekes látni, hogy ahogyan például a Facebook egyre kevesebb adathoz fér hozzá, ezért egyre pontatlanabb a targetálás, úgy a koncertek hirdetése is egyre nehézkesebb a közösségi oldalon. Nem meglepő, hogy a többség (69,67 százalék) úgy értesül koncertekről, hogy beköveti a kedvenc előadóit, 65,11 százalékának a haverja szól, és 59,52 százalék az, akik online portálokról jutnak infóhoz.
Minél több koncertet!
A megkérdezettek 34,78 százaléka legalább havonta egy koncertre ellátogat, 30,43 százaléka pedig évente néhányszor megy koncertre. 6,94 százalék mondta azt, hogy sosem megy koncertre vagy fesztiválra, míg közel 13 százalék hetente vesz részt koncerten. Mindössze 15,84 százalék mondta azt, hogy aggódik a Covid miatt, ha tömegrendezvényre megy.
Az online streamelt koncertek, amik ugye nem keverendők össze a virtuális koncertekkel nem feltétlenül népszerűek. 25,67 százalék azt mondta, hogy sosem nézne ilyeneket, 31,57 százalék látott már ilyet, de nem lett a formátum rajongója, 18,53 százalék megnézné ugyan, de nem fizetne érte. Azért nem teljesen negatív a helyzet, mert 21,12 százalék látott már ilyet, és talán a jövőben is megnézné, 8,49 százalék pedig fizetne is érte. Vagyis összesen azok, akik nem zárkóznak el teljesen az online koncertektől, a megkérdezettek 66,61 százaléka.
És nem győzzük hangsúlyozni, hogy itt nem arról van szó, hogy ez kiváltja az élő koncertet, hanem hogy például ha közvetíti az RTL a Rock am Ring fesztivál koncertjeit, vagy bele lehet nézni a Coachella koncertjeibe, ahova egyébként se menne el az ember, miért ne nézné azt az esti híradó vagy egy sorozat helyett.
De nem mindegy, hol van a koncert
A megkérdezettek 11,09 százalékának megvannak a kedvenc helyei, és oda járnak, még akkor is, ha azt sem tudják, ki a fellépő. Ez a szám alacsonynak tűnhet, de rámutat arra a tendenciára, hogy a szórakozóhelyeknek érdemes egyfajta kurátor szerepet betölteni, mert a látogatók egy része bízik a választásukban, illetve hogy igen is van egy olyan réteg, amelyik nem csak a koncertekért, de a helyért is tud rajongani.
Érdekes adat, hogy a megkérdezettek 10,25 százaléka nem megy inkább koncertre, ha az olyan helyen van, ahol nem jó a hangzás.
11,08 százalék pedig azt mondja, hogy ha a kedvenc zenekara stadionban vagy arénában lép fel, akkor inkább el se megy, 16.5 százalék otthon marad, ha a koncerthelyszín nem elég tiszta vagy nem biztonságos. A jó hír az, hogy azért a többség, közel 60 százalék még mindig azt mondja, hogy mindegy, hol lépnek fel, ha a kedvenc zenekara koncertet ad, akkor ott a helye a buliban.
De mitől lesz egyik helyszín jobb mint a másik?
Az örök kérdés, hogy miért örül valaki, ha a kedvenc zenekara az egyik helyen lép fel, és miért nem teljes az öröm, ha egy másikon. Az elsődleges érv, ami miatt a koncertlátogatók szeretnek egy helyet, ha jól szól. Ez a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint fontos. A második helyen végzett a fontossági sorrendben a tisztaság, és a mosdók állapota, a harmadik legfontosabb szempont, hogy ne legyenek elszállva az árak. Sokaknak fontos, hogy legyen ruhatár, legyen normális, minőségi italválaszték, hogy központi elhelyezkedésű legyen, hogy azért beszélgetni is lehessen, legyen parkolási lehetőség az autóknak és a bicikliknek is, illetve hogy a koncert után legyen DJ és folytatódjon a buli. A Covid pedig annyiban változtatott a hozzáálláson a szórakozóhelyek irányába, hogy a pandémia előtt a többség csak azzal támogatott egy-egy helyet, hogy odament koncertre és ott fogyasztott, most viszont sokkal többen válaszolták azt, hogy a kedvenc helyeiket közvetlenül is szívesen támogatnák, vennének mörcsöt vagy több időt töltenének ott.
Sanyarú az előzenekarok sorsa?
Arra is kíváncsiak voltak, hogy ha több zenekar is fellép, akkor melyeket nézik meg a látogatók. Jó hír az előzenekaroknak, hogy csak 3,31 százalék mondta azt, hogy őket a fő zenekaron kívül semmi más nem érdekli, míg 57,45 százalék minden fellépőt megnéz, az előzenekarokat is. Van persze az a kategória is, aki a fő zenekart nézi meg, a többibe maximum csak gyorsan belenéz, ők a megkérdezettek 31,37 százalékát teszik ki.
Hogy egy ideális koncert milyen hosszú, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben (39,54 százalék) az 1-1,5 órás koncerteket részesíti előnyben, 26,29 százalék annak örül ha ennél is hosszabb akár két órás egy-egy koncert, míg 23,4 százalék a rövidebb, 45-60 perces koncerteket preferálja.
