Hirdetés
Hirdetés

„Ma is ugyanúgy írom a dalokat, ahogy mindig tettem” – Interjú Deryck Whibley-vel, a Sum 41 frontemberével

Október első vasárnapján a Papp László Budapest Sportarénában lép fel a Sum 41. A kanadai punk rock csapat aktuális turnéján kiemelt szerepet kapnak a korai idők két klasszikus albumának dalai, ugyanakkor az este távolról sem csak a könnyes nosztalgiázásról szól majd. Legalábbis a zenekar gitáros-énekese, egyben fő dalszerzője, Deryck Whibley szerint, akit egy franciaországi hotelszobában sikerült elérnünk, néhány órával a színpadra lépés előtt, és akit némi múltidézés mellett a már majdnem elkészült albumról is kérdeztünk.

Hirdetés

Milyen újra úton lenni régi barátaitokkal, a Simple Plan tagjaival?   

Minden oké. Eddig két koncertünk volt, amik szintén jól sikerültek. Úgy értem, hogy ebben az évben nagyrészt egyébként is a Simple Plannel turnéztunk, szóval már hozzászoktunk, hogy együtt vagyunk úton.

Erről a turnéról és a jövő heti budapesti koncertről először a VOLT fesztiválon beszéltetek, még a hivatalos bejelentés előtt. Milyen emlékeid vannak arról a koncertről?

Az egy olyan turné volt, ahol végig fesztiválokon játszottunk, de a magyarországi koncertjeink mindig nagyon jók. A közönség mindig teljesen őrült, és mindig nagyon várjuk, hogy itt játsszunk.

Hogyan jött a mostani speciális turné ötlete? A Does This Look Infected? album megjelenésének huszadik évfordulója elég nyilvánvaló ok, de volt esetleg más is, ami szerepet játszott a döntésben?

Nem igazán. Inkább csak maga az évforduló ténye, meg ugye most nincs igazán frissnek számító lemezünk. Jelenleg épp dolgozunk az új albumon, már majdnem elkészült, de valószínűleg csak jövőre jelenik majd meg. Szóval most volt értelme annak, hogy valami ilyesmibe fogjunk. Maga a turné nem feltétlenül arról szól, hogy teljes egészében eljátsszuk az All Killer No Fillert és a Does This Look Infectedet, inkább arra törekszünk, hogy elővegyünk néhány olyan számot, amit általában már nem játszunk, és minden este cserélgetjük a számokat a műsorban. Túl sok dalunk van már, így nem fér bele minden az első két lemezről, meg az összes többiről is. Így aztán sok minden keveredik majd, szóval kicsit másképp ünnepeljük meg a két lemezt, mint azt általában szokás.

Azt a Facebookon közzétett videóban is mondtad, hogy inkább, egyfajta greatest hits műsor várható, és hogy általában akkor megy a legjobban a műsor összeállítása, amikor együtt, közösen találjátok ki azt. Mennyire nehéz ez a feladat? Nyilvánvalóan minden tagnak megvannak a személyes kedvencei, a közönségnek szintén, és értelemszerűen vannak időbeli korlátok is.

Igen, pont valami ilyesmire gondoltam a videóban. Ahhoz, hogy megtudjuk, működik-e egy dal, vagy sem, a legjobb módszernek az, ha felmegyünk a színpadra, ott meg úgyis kiderül, hogyan reagál rá a közönség. Minden este változtatunk egy kicsit, aztán meglátjuk, mi lesz. Nagyjából ez az egyetlen módja annak, hogy minden dal szerepelhessen a turnén: az egyik este játszunk párat, aztán másnap meg van hely más számoknak, hiszen minden nem férne bele egy estébe.

Milyen érzés ennyi év után újra eljátszani olyan régi dalokat, amelyek adott esetben már régen nem részei a koncerteknek? Van olyan, amire most, a próbákon csodálkoztál rá, hogy „Milyen jó, miért nem játsszuk?”  

Igen, néha előfordul, hogy egy dal jobbnak tűnik, mint korábban gondoltad, meg persze olyan is van, amikor azt gondolod: „Nos, lehet, hogy ez mégsem nem volt olyan jó, mint amilyenre emlékeztem.” De volt már erre példa, persze nem a mostani turnén, hiszen az csak most kezdődött. Viszont néhány évvel ezelőtt elkezdtük újra játszani a With Me-t, ami egy lassabb szám, és akkor már vagy tíz éve nem volt a műsorban. Mindig azt gondoltuk, hogy unalmas, de aztán valamiért úgy döntöttünk, előkapjuk egyik este, és egyszerűen el voltunk ájulva attól, milyen nagy sikert aratott, milyen sokan ismerik. Azóta bent is ragadt fixen a műsorban, de akkor nagyon meglepett minket, mert nem is gondoltuk, hogy egyáltalán ismeri valaki.

Mi jut eszedbe, amikor az első két albumra és a kezdeti időkre gondolsz?

Akkoriban nagyon sűrű volt az életünk, rengeteget dolgozunk, négy év alatt négy lemezt adtunk ki gyors egymásutánban. Ahogy elkészültünk egy lemezzel, már indultunk is turnéra indultunk, és miután kiadtuk a rákövetkező lemez, koncerteztünk tovább. Az ember így nagyon gyorsan elfelejti az előző lemezt. Nagyon gyorsan történt minden, izgalmas időszak volt, rengeteg melóval. Szóval egy kicsit össze is folyik az egész. Meg ugye, amíg nagyon fiatal vagy, nem fogsz fel túl sok mindent, inkább csak megéled a napokat, és gyorsan el is felejted az előző napot. Visszatekintve az All Killer és a Does This Look Infected eléggé különböznek egymástól, és ez tulajdonképpen igaz mind a négy korai anyagunkra. Különösen, ha meghallgatod egymás után a kislemezeket, a Fat Lipet, az In Too Deepet, utánuk meg mondjuk a Still Waitinget, azok egyáltalán nem úgy hangzanak, mintha ugyanaz a zenekar játszaná őket. A hangom persze nyilván ugyanaz, ez a kapocs közöttük, de nagyon más világ mind.

Mit gondolsz, mi a legnagyobb különbség zenei vagy személyes értelemen az akkori és a mai Sum 41 között?

Nehéz erre válaszolnom, mert ma is ugyanúgy írom a dalokat, ahogy mindig tettem. Bizonyos szempontból nem érzem, hogy sok minden változott volna. Csak a dalok témái változnak, mert az életem is változik. De a helyzet az, hogy mindig is arról írtam, ami éppen akkor történt velem. Ez pedig ma is így van, csak azok a dolgok változnak, amik az életemben épp történik. Emiatt dalszövegek is mások lettek, illetve azt hiszem, az évek során keményebbek is lettünk zeneileg, de ez is azért van, mert ilyen irányba változott az ízlésem. De igazából én most is úgy csinálok mindent, ahogy bármikor máskor, szóval olyan nagy különbséget nem érzek.

A hírek szerint már az utolsó simításoknál tartotok a hamarosan megjelenő Heaven and Hell album munkálatait illetően. Mit az, amit már el lehet árulni az anyagról?

Ez egy dupla album lesz. Már nagyon közel vagyunk a befejezéséhez, de még mindig van néhány üzleti dolog, amit el kell intéznünk, ez pedig meghatározza azt is, mikor jelenik majd meg. Azt hiszem, ez az egyetlen dolog, ami most még úgymond a levegőben lóg, mert jelenleg nincs lemezszerződésünk. Tárgyalunk különböző kiadókkal, és ha kitaláltuk, ki fogja kiadni a lemezt, akkor már többet fogunk tudni arról is, hogy mikor lesz a megjelenés, mert ez nem csak rajtunk múlik, hanem az adott kiadón, az ő terveiken és időbeosztásukon, meg minden ilyesmin. De most a legfontosabb, amit szeretnénk, hogy kész legyen a lemez. Rengeteget turnéztunk idén, kicsit többet is, mint amennyit gondoltam, hogy fogunk, és emiatt stúdiómunka kicsit háttérbe is szorult. De amint letudtuk a tervezett turnékat, már megyünk is vissza, hogy befejezzük a melót, és megpróbáljuk minél hamarabb kiadni az anyagot.

Az első albumotok megjelenése óta több mint húsz év telt el, szóval a Sum 41 korai rajongóinak jó része már nyilván felnőtt ember, családdal, rendes munkahellyel. Mit mondanál nekik, mire számítsanak, ha még mindig azon gondolkodnának, hogy érdemes-e eljönniük a budapesti koncertre?

Egy igazi pörgős, őrült bulira, ami nagyon szórakoztató lesz! A koncertjeink mindig elég energikusak, a közönségünk meg mindig megőrül, szóval én a helyetekben szánnék időt egy kis bemelegítésre és nyújtásra, mielőtt elindultok!

A Sum 41 Retrospektív sorozatunk fejezeteit itt és itt olvashatod. További információk a koncert Facebook-eseményén, illetve a Live Nation weboldalán!

Fotó: Sum 41 Facebook

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,934KedvelőTetszik
3,064KövetőKövetés
3,670FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók