2019-ben kutatók és pálinkafőzők úgy döntöttek, hogy egy meglehetősen merész kísérlet keretein belül fogják a Csernobil környéki almafák termését, és szeszt főznek belőle, ha minden jól megy, akkor pedig el is adják Atomik néven.
A környék, ahonnan a gyümölcsöket begyűjtötték, a lezárt területen található, és bár a területen még lehet sugárzást mérni, a kutatók a lepárlás után megállapították a főzetről, hogy már nem radioaktív.
Most, hogy elkészült az első 1500 üveg párlat, a gyártó Chernobyl Spirit Company azt állítja, hogy az ukrán titkosszolgálat minden indoklás nélkül lefoglalta az üvegeket.
Jim Smith, a cég alapítója és egyben az angliai Portsmouth Egyetem professzora azt mondta, hogy azzal vádolják őket, hogy nem voltak ukrán jövedéki bélyegek az üvegeken, miközben minden palackot az Egyesült Királyságban akartak értékesíteni, ezért került a palackokra angol jövedéki jelölés. Ügyvédjük szerint a termékek lefoglalása jogellenes.
Ha mégis piacra tudna kerülni, akkor ez lenne az első termék, ami 1986 óta kikerül a területről. Az almákat Narodichi városában termelték, ami a lezárt zóna szélén található, és 1986-ban nagyon súlyosan érintette az atomkatasztrófa. A kutatók tulajdonképpen arra voltak kíváncsiak, hogy ennyi idő eltelte után alkalmasak lehetnek-e az ott termelt növények emberi fogyasztásra. A város egyébként nincs lezárva, ma is nagyjából tízezren élnek ott, és nagyon szigorú mezőgazdasági korlátozásokat kell betartaniuk.
Néhány évvel ezelőtt az Atomik csapata a lezárt zónából származó rozsnövényeket vizsgálta sugárzás szempontjából, és arra jutottak, hogy a szemek valóban szennyezettek. Smith szerint azonban a desztillációs folyamat során sikerült ezt a problémát megoldaniuk, így az Atomik nem volt veszélyesebb, mint a többi, kereskedelemben kapható szesz. Azóta ráadásul változtattak a recepteken, és rozs alapú szeszes ital helyett almából készítettek töményet, amely során szintén bebizonyosodott, hogy a lepárlási folyamat alatt a főzet sugárszennyezése megszűnik. Ha az Atomik piacra kerülhetne, az a cég szerint azt jelenthetné, hogy a bevételeik 75 százalékát vissza tudnák forgatni a térségbe, hogy munkahelyeket teremtsenek, és támogassák a közösséget.
Ha most valaki kedvet kapott az extrém italokhoz, és csalódott, mert úgy tűnik, ehhez egyelőre nem juthat hozzá, annak eláruljuk, hogy a napokban egy másik izgalmas ital is piacra került. 12 palack bordeaux-i bor 14 hónapot töltött a nemzetközi űrállomáson. A bor normális esetben is nagyjából 6000 dollárba kerül palackonként, most a kozmikus sugárzást és a mikrogravitációt is megjárt borok értéke megsokszorozódott, egy palackot elárvereztek, a kikiáltási ára pedig egymillió dollár volt.
