Lecserélik-e a robotok a zenészeket?

Csak a dalban közreműködő embereket lehet jelölni Grammy díjra a legújabb szabályok szerint, ami nem zárja ki, hogy ne nyerhessen olyan felvétel, aminek elkészítésében szerepet kapott az AI. De a szabályok még mindig nem teljesen egyértelműek, ugyanis ez leginkább a dalszerzői szerepkörre koncentrálódik, de mi van, ha a zenészeket pótolják mesterséges intelligenciával? Már ebből is jól látszik, hogy a szabályozás szükséges, de még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy mit és hogyan kellene tiltani. 

Íme a szuper egyszerű főcím: A mesterséges intelligencia vagy az az által létrehozott elemeket tartalmazó zene jogosult a nevezésre, és a jelölésre

– foglalta össze a tudnivalókat Harvey Mason Jr., a Recording Academy igazgatója, aki szerint amíg az ember a minimálisnál többet tesz hozzá egy dal születésébe, helye van a jelöltek között, de azt is kiemelte, hogy nem szeretnék, hogy a technológia felváltsa az emberi kreativitást. A mesterséges intelligencia egészen biztosan meghatározza majd a zeneipar jövőjét, a kérdés azonban az, hogy hogyan. 

Nem a technológia a hibás, a felhasználás módja

Az már Mason mondataiból is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia itt van, kérdéseket vet fel, a kérdés csak az, hogy míg van egyértelműen jó és rossz forgatókönyv arra, hogy mit tesz a zeneiparral, hogyan találjuk meg azt az utat, ami a technológia jó, hasznos, etikus, és nem utolsósorban a felhasználók számára is előnyös használatát jelenti. 

Hogy csak az utóbbi időkben felmerülő etikai kérdéseket feszegessük, ott van a mesterséges intelligencia által generált Drake-dal, amin The Weeknd “szerepel” és gyorsan népszerű lett a TikTokon. Discordon egyre nagyobb az a közönség, akik hobbizenészek a mesterséges intelligencia, és például  Travis Scott hangjának klónozása segítségével. Paul McCartney pedig szintén a mesterséges intelligencia segítségével hozott létre egy “utolsó Beatles-felvételt”, amelyen az 1980-ban meggyilkolt John Lennon, illetve a régi demoból vett hangmintán alapulva az algoritmus hozott létre. Hogy valaki hangjának mesterséges intelligenciával történő klónozása sért-e jogokat, abban nincs konszenzus, és a legnagyobb kiadók is csak próbálkoznak azzal, hogy kitalálják álláspontjukat arról, hogy ellenzik a mesterséges intelligenciát, vagy megpróbálják valahogyan szabályozni, beépíteni a mindennapokba, és elébe menni a felhasználásból fakadó, esetlegesen a művészek érdekeit sértő gyakorlatoknak. Vagy hogy egyszerűbben fogalmazzunk: a mesterséges intelligencia itt van, az emberek használni akarják, használni is fogják, így a legbölcsebb kitalálni, hogyan tegyék ezt. Így tett egyébként a Universal is, aki márciusban még felszólította a Spotify-t, és az Apple-t, hogy blokkolják a szerzői joggal védett zenékből részleteket átvevő AI alkalmazásokat, majd májusban már arról adtak ki nyilatkozatot, hogy mesterséges intelligencia modelleket használnak új és régi zenék új verzióinak létrehozására. 

Itt az utolsó Beatles-dal, amin az MI énekel

Újabb eszköz a repertoárban 

A Creative Commons egy amerikai nonprofit szervezet, ami régóta szeretné a copyright törvényeket jobban összhangba hozni a mai modern időkkel. Chuck Schumer szenátornak szóló nyílt levelükben a mesterséges intelligencia felhasználásának törvényi szabályozását kérik. Az aláíró művészek a levélben utalnak Björk korábbi szavaira, aki azt mondta 26 évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy az elektronikus zenének nincs lelke, hogy

Nem hibáztathatod a számítógépet. Ha nincs lélek a zenében, az azért van, mert senki nem tette bele.

Az aláírók azt mondják, hogy ők a generatív mesterségesintelligencia-eszközöket használják, hogy lelket tegyenek a munkájukba.  A levél megjegyzi azt is, hogy az újonnan felfedezett láthatósága ellenére a mesterséges intelligencia használata évekre nyúlik vissza, és csökkentette az akadályokat a művészet létrehozása előtt, „amely hagyományosan a jelentős anyagi lehetőségekkel, erre dedikált szervezetekkel és megfelelő társadalmi kapcsolatokkal rendelkezőkre korlátozódott”. Lehetővé tette az embereknek, hogy „teljesen új művészi médiumok” úttörőivé váljanak, más szóval elősegítette az emberi kreativitást. Hogy ezt nem zenészként is megértsük, elég egy egyszerű példát hoznunk, a fényképezést. Mióta a telefonokban a mesterséges intelligencia segít a képek elkészítésében, mindenki messzemenően jobb fotókat készít anélkül, hogy valaha is foglalkozna az ISO vagy a fehéregyensúly témakörével. Díjnyertes fotókat tud csinálni ettől bárki? Nem, de hobbija lehet a fotózás, amiből aztán elindulhat egy olyasfajta érdeklődés, hogy valóban megtanulja a fotózás rejtelmeit. Hasonlóan működhet ez a zenénél is, ha megfelelően szabályozzuk. 

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy világslágert ne hangszerekkel rögzítsenek stúdióban, ma pedig senki sem lepődik meg azon hogy a nagy hallgatószámot generáló dalok egy részéhez mindössze egy bárki által megvásárolható laptop, és szintén bárki által letölthető szoftver kell. Ez sem jelenti azt, hogy bárki, akinek ez a kettő megvan, képes lesz világslágert összedobni. A Youth Music nevű jótékonysági szervezet, amelynek célja az iparágban alulreprezentált hangok megszólaltatása, nemrégiben megkérdezett fiatal kreatívokat. Kiderült, hogy a 16-24 éves zenészek több mint háromszor nagyobb valószínűséggel használnak mesterséges intelligenciát, mint az 55 év felettiek (63 százalék versus 19 százalék). A mesterséges intelligencia ezenkívül segít a fiatal művészeknek időt megtakarítani, lehetővé téve számukra, hogy egyensúlyt teremtsenek kreatív elfoglaltságaik és egyéb kötelezettségeik, például tanulmányok vagy fizetett munka között.

De hogy lehet jól használni? 

Alapvetően a mesterséges intelligencia minden területen, a zeneiparban is azt a célt szolgálja, hogy egyszerűbbé, hatékonyabbá és gyorsabbá tegye a folyamatokat. Nem lesz sosem kreatív, a használónak kell azzá tennie, és nem fogja sosem azt és úgy megírni, ahogyan azt egy ember tenné. Viszont rengeteg helyzetben segíthet. 

• Van, aki az otthon felvett dalainak hangmérnöki feladatait szervezi ki a mesterséges intelligenciának, és a masterelést is rábízza. Hogy ez veszélyezteti-e a hangmérnökök munkáját? Valószínűleg nem, mert ehhez a módszerhez azok a zenészek fordulnak majd, akik például a bemutatkozó hanganyagukat készítik, és mesterséges intelligencia nélkül sosem lenne lehetőségük összerakni akár egy dalt sem. 
• Az AI marketingesként, sajtósként és menedzserként is működhet, e-maileket írhat a helyszínekre, újságírókhoz, promóterekhez, szervezőkhöz. Akár marketingstratégiák és sajtóközlemények első verzióit is elékszítheti. Hogy ezzel elveszi-e a sajtósok, menedzserek és koncertszervezők munkáját? Nem, csak lehetőséget biztosít arra, hogy ők már a konkrét válaszokkal, kérdésekkel foglalkozzanak. És lehetőséget biztosít azoknak a kezdő zenészeknek is, akik például nem tudják, hogyan írjanak meg egy biográfiát, bemutatkozást vagy egy levelet szervezőknek és menedzsereknek. 
• Nick Cave egyik dalának mesterséges intelligenciával készült változatát úgy jellemezte, hogy “az emberi lét groteszk kigúnyolása”, mások azonban lehetőséget látnak benne. Már nem arra, hogy egész dalt írjon, de hogy olyan hangokat állítson elő, amiket még sosem hallottunk. Az eddig mesterséges intelligenciával írt dalok jelentős része konkrét dalként rossz, ám egy dalszerző kezében egyes részletei izgalmas hangmintákká, inspirációkká válhatnak, amelyet aztán a kreatív elme tesz jó és élettel teli dallá. 
• A háttérfolyamatokban pedig rengeteget segíthet a mesterséges intelligencia a zenészeknek, és az egész iparágnak. Pillanatok alatt elkészülhetnek olyan elemzések, amelyek eddig statisztikák bogarászásával voltak csak elérhetők. Szempillantás alatt megtervezhet és optimalizálhat egy turnéútvonalat aszerint, hogy a közösségi oldalak és a streaming szolgáltatók adatai szerint milyen városokban a legnagyobb a közönség. 
• És már mi is írtunk a hangutánzó, sőt zenei deepfake megoldásokról, ahol lehetősége lesz akár egy A-listás szupersztárnak is, hogy a magyar közönséghez, a saját hangján, de magyarul énekeljen. Ettől ugyanúgy hallgathatja bárki az eredeti verziót, az élő koncerten is azt hallja majd, de olyan pluszt ad az egész zenei élményhez, ami előtte elképzelhetetlen volt. 

A mesterséges intelligencia és egyáltalán a robotok, és a gépek mindig is félelmet generáltak, ugyanakkor a lényeges pont ott van, hogy milyen felhasználást szánunk ezeknek, és hogyan élünk az algoritmusok nyújtotta lehetőségekkel. A döntés az emberek kezében van, ahogyan most a zenészekében is. Biztos, hogy lesznek olyan zenészek, akiknek lehet aggódni, de a kreatív, igazi mondanivalókból, és nem sablonokból építkező művészeket soha, semmilyen algoritmus nem fogja tudni lepipálni.