Hirdetés

Lángoló Fatemplomok #8


z underground örök és elpusztíthatatlan, tartja a mondás. Ez különösen igaz napjainkban is, amikor 66 percenként jelenik meg új blackmetal(os) lemez, természetesen mindegyik vagy kazettán vagy bakeliten, a tagok saját vérében megfürösztve. A Lángoló Fatemplomok célja nem más, mint a dömpingben kiadott true zenei kavalkádból a legunikálisabbat és a legborzalmasabbakat kiválasztva rendet vágni a szürkeségben. „Tud valaki ajánlani olyan blackmetal-zenekart, akik például a régi Burzum-albumokat idézik, amik vetítik a havas tájakat, ilyeneket?” – merül fel naponta ilyen és ehhez hasonló kérdés az interneten. A válasz: mi tudunk segíteni, de a kiscsoportos foglalkozás egy későbbi időpontban kezdődik. Az LFT oldalain csakis a förmedvények és az antitrendi mocskok burjánzanak majd göcsörtös televénnyel a fekete fémszív köré fonódva. Hajrá!

Az utolsó Fatemplomok óta majdnem egy év telt el és hát nagyon sok minden történt azóta, úgyhogy ideje mindent szépen bepótolni.

Be is baszna.

Két vadiúj magyar lemezmegjelenésről és egy új videoklipről lesz ma szó, mindannyian fiatalok, tehetségesek és ronda zenét játszanak.

Needless – dánszentmiklósi thrash/death

 

A tíz éve alakult dánszentmiklósi zenekar remekül ötvözi a a thrash-t a death metallal (és fordítva), és Töfi által a The Dark Spirit of Ages tökéletesen szólal meg. Mielőtt mindenki unalmasan legyintene egyet, az ne tegye. A Needless ha (egyelőre) nem is az unikális brutál metal zászlóvivői, attól még érződik a gondos felépítés és egyéniségre való törekvés. Az énekes Ádám a nevesebb metalénekesek összes hangján képes közvetíteni az üzenetét legyen szó hörgésről, acsarkodásról vagy károgásról. A hangszeresek is magas szinten teljesítenek így ennek köszönhetően egy, külföld felé is vállalható bemutatkozó kislemez ez, és érdemes lesz a zenekarra a továbbiakban is figyelni. Személyes kedvenc: A Grand Transgression.

 

10380957_975013415844774_5640656307134871571_o.jpg

Szükségtelennek érzitek (szóvicc alert!), hogy beszéljünk a zenekarnév eredetéről?  

Igen. 🙂 Semmi különös nincs a kialakulásával kapcsolatban és utólag sem próbáltunk meg belemagyarázni semmit. Ködös emlékeinkből csak annyi rémlik, hogy az első komolyabb fellépésünk közeledett a Scraps nevű kultikus ceglédi zenekarral és sürgősen kellett egy név, ami könnyen megjegyezhető és rövid. Aztán voilá. Sokan persze elkezdték keverni a Needlesszel és a mai napig találkozunk ezzel a jelenséggel, ami vagány, de mi szeretünk ragaszkodni ahhoz, amit létrehozunk, így maradt a két darab s. Egy szó, mint száz, szimplán csak jött, aztán ránk ragadt.

Egy demó után egy fél nagylemezzel jelentkeztetek most, mik az eddigi visszajelzések?

Eddig pozitív véleményeket és megjegyzéseket kaptunk róla. A bandcampes és youtube-os statisztikák is elég bizalom gerjesztőek, bár még keményen benne vagyunk a promóciós fázisban, igyekszünk minél több emberhez eljuttatni és majd meglátjuk milyen lesz a fogadtatása a továbbiakban.

Két nappal a megjelenés után, habár ingyenesen tölthető és hallgatható a The Dark Spirit of Ages máris felkerült az illegális letöltési oldalakra. Ez zavar titeket vagy azonnal hívjátok az ügyvédeteket?

Egyáltalán nem jöttünk tőle zavarba, sőt! Nálunk az egésznek teljesen pozitív volt a lecsengése. Mi úgy vagyunk vele, hogy underground bandaként minden egyes letöltés, és megosztás aranyat ér, függetlenül attól, hogy illegális-e vagy sem. Így vagy úgy, nekünk ez mindenképp segítség. Ügyvédre meg amúgy sem futná. 😀

A zenei hatásaitoknál elég sok zenekar szerepel, áruljátok már el, hogy a Led Zeppelin hol érhető tetten?

Na, ez egy fogós kérdés. 🙂 Ki merem jelenteni, hogy a Led Zeppelin öröksége ott van mindenben, ami elsősorban blues és rock, valamint ezen zsánerek leszármazottaiban, így a metalban is ott lüktetnek kitörölhetetlenül. Gyakorlatilag minden rock és metal zenekar a Led Zeppelin, Black Sabbath, Deep Purple és társai által kitaposott ösvényt járja és szerintem ez így is van rendjén. Napjainkra ugyebár ez az ösvény eléggé kiszélesedett, és a paletta pedig meglehetősen színes lett. A Needless egyértelműen a sötétebb tónusú színeket használ mindebből.

Mik a terveitek 2015-re? Fizikai adathordozó, turnézás, Pantera-tribute zenekar megalakítása?

Több dologgal kapcsolatban is vannak már elképzeléseink és ötleteink: videoklip, split lemez, intenzív őszi koncertsorozat. Az mondjuk korántsem biztos, hogy a menetrend is így fog alakulni, de lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szépen lassan megvalósítani ezeket a célokat. Most éppenséggel az EP tekintetében kíváncsiak vagyunk a külföldi metalarcok reakciójára is, így jelenleg igyekszünk azt kinn is promotálni egy-két helyen, de elsősorban itthon szeretnénk megtalálni azt a réteget, akik fogékonyak a zenénkre. Fizikai adathordozót is tervezünk cd formájában, további merch cuccok mellett, mint pólók, matrica, felvarrók stb. Az elgondolás az volt, hogy elsőként csak digitális formában tennénk elérhetővé az anyagot, de az őszi koncertidőszakot már semmi esetre sem akarjuk üres kézzel elkezdeni. A tributeoskodást inkább kihagynánk, meg amúgy is van már elég király Pantera-tribute az országban, indokolatlan bővíteni a sort. Iszonyatosan szeretjük a Pantera zenekart, de a kezdeti időszakunkban tizenévesen untig elégszer játszottunk System of a Down, Nirvana, Sepultura, és Soulfly dalokat ahhoz, hogy gyorsan rájöjjünk arra, ez így nem rólunk szól, hanem azokról a bandákról, akiket feldolgozunk (nem mellesleg az akkori képességeinkkel meglehetősen gyatrán). Persze ahogyan az lenni szokott, mihelyst elkezdtünk saját számokat tolni, meg is csappant egyből a nézőseregünk, haha.

Köztudott, hogy dánszentmiklósi székhelyű a zenekar, milyen arrafelé a metálélet, van-e egyáltalán. És vannak-e dánok például?

Szomorú a válasz: jelenleg nincs igazi metalélet Dél-Pest Megyében. Budapest közelsége a régióban nagyon érződik, és a rock/metalra vevő egyéneket és a bandákat felszippantja a Főváros. Bár azt nem lehet mondani, hogy ez mindig így volt, és hogy ne lehetne másképp. A 2000-es évek közepén elég pezsgő élet volt a környéken, rengeteg banda próbálgatta itt a szárnyait és mi egy voltunk közülük. Több underground és civil megmozdulás szerveződött akkoriban: Monoron ott volt a Rockvihar Kulturális Egyesület, akik nagyon színvonalas bulikat szerveztek olyan nevekkel, mint a Subscribe, Insane, Aurora, Fallen Into Ashes és még sorolhatnám. Továbbá ők voltak az a szervezet, akik intenzíven istápolták a helyi kezdőket többek között minket is. A Rockvihar után jött az albertirsai Temple of Rock megmozdulás, ahová szintén lejutott pár fővárosi banda és nagyon profi produkciókat lehetett elcsípni. Végül pedig ott volt a Rockbarlang Cegléden ahová szintén számos nívós zenekar mellett pár helyi banda is visszatérő fellépőnek számított, valamint maga a várost is számos underground bandának az otthonaként tekintette: N’exam, Csorda, Torz, Scraps, és a Needless a teljesség igénye nélkül. Mára tudtommal a Rockbarlang is bezárt, így Cegléd, Albertirsa, Monor valamint ezeknek a településeknek a környékén az underground élet, ha lehet így fogalmazni “elsivatagosodott”. Ettől függetlenül mi úgy látjuk, hogy továbbra is érezhető itt az igény a metal bulikra, valamint jönnek innen nagyon ígéretes bandák is, mint például a dallamos death metal-t deathcore-al keverő ceglédi Relish The Primacy. Hogy Dánszentmiklóson élnek-e a dánok? Hát legalább annyi dán van itt, mint ahány Feri lakik Ferihegyen.

A death/thrash műfajhoz képest elég változatosan énekelsz, több színt belevíve a mondanivalóba. Tanulod vagy ösztönösen jönnek ki a hangok belőled?

Ez nálam egy nagyon hosszú folyamat eredménye, ami körülbelül 2006-ban kezdődött. Akkor kezdtem el jobban az extrémebb zenék irányába fordulni kezdvén olyan zenekarokkal, mint a Soilwork, Unearth, In Flames és a Lamb of God. Utána persze az idők során még rengeteg zene és énekes hatással volt rám főleg a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójának lemezeiről és mindig kíváncsi voltam a határaimra, feszegetvén azokat, és ami számomra jobban feküdt, vagy megtetszett a zenekarnak, azon a vonalon mentem mindig tovább. Azt nem mondanám, hogy ez tudatos folyamat lenne és hogy vonalzóval van centiméterre kimérve, hogy miből hová mennyit és milyen stílusút, csak úgy jön, és ami tetszik belőle és hozzáad az összképhez, az marad. Ez a tendencia amúgy ráhúzható az egész zenénkre. Tanulni sosem tanultam, a neten fellelhető és ezzel foglalkozó tutorialokat sem igazán szeretem, úgy vélem sokat elvesznek annak a lehetőségéből, hogy az ember igazán kiismerje a hangját, de lehet én vagyok túl maradi. 🙂

Facebook

Nekrofília – szegedi obskurus blackmetal

 

A kompromisszumot csípőből elutasító,a félelmet és megalkuvást nem ismerő Nekrofília legújabb, Infernal Decay című albumán 10 év fáradhatatlan underground munkásságát szűrték át nekünk az általuk eleddig rendezett vérfürdőből. A korábbi időszak amatőrebb zeneisége és hangzásvilága végre szintet emelkedett és egy, a Siculicidium, Lepra, stb. által behatárolt, jó értelemben vett förmedvényt hoztak létre idei lemezükre. Dallam, zúzás, beteges szövegvilág, ezek mind-mind a tradicionális és kriptaszagú nívót emelik a temetőkertek magasságába. Igaz blackmetal rajongóknak kötelező anyag! Személyes kedvenc: Vérem kelyhe

 Milyen visszhangot kaptatok az új anyagokra eddig?

Az eddigi visszhangok nagyon rendben vannak, tény, hogy még annyira friss a dolog, hogy nem sok mindenkihez jutott el, de akik hallották, nem mondtak róla rosszat.

Ezt a brutális zenekarnevet honnan találtátok ki?

A zenekar neve egy Tormentor-dalszövegből ered:

„This world is really necrophilia and

Tormentor

In days this world will fall in deadly

Tormentor”

A Tormentor zenéje nagy hatással volt a kezdetekben a zenekar tagjaira, még ha ezt nem is lehet hallani a zenéből.

Mennyire fontos nektek a blackmetal, mint műfaj?

Szívünk csücske, ha lehet így fogalmazni. A zenei megoldások, a feszes tempók, a disszonáns riffek, a sötét hangulat, ezek mind olyan dolgok, amiket zeneírás közben figyelembe veszünk. Az hogy régen mi volt a blackmetal és most mi lett, nem nagyon foglalkoztat minket. Sosem akartunk senkit majmolni, sem a stíluson belül skatulyába rakni magunkat. Első körben mindig is a zenei kihívások megoldása volt a cél és csak utána jöhetett a szöveges tartalom. Az üzenet, amit a zenénk által közvetítünk számunkra releváns, ezért olyan dolgokat említünk meg, amik foglalkoztatnak. Megteremteni a kiszámíthatóban a káoszt és az őrületet.

Csak a zenétekben vagy a világi életetekben is van egy fajta blackmetalos hozzáállás?

Hétköznapjainkban szeretünk jó zenekarok koncertjeire eljárni, ismerkedni. De mindannyian visszahúzódó emberek vagyunk, nem azok, akik mindig minden buliban ott züllenek. Fontosnak tartjuk, hogy a magánéletünk kiegyensúlyozott legyen, ezért mindannyian dolgozunk és a csapat egyik fele még tanul, de mellette ők is dolgoznak. Ahhoz, hogy a zenére 100%-ban tudjunk koncentrálni előbb a szánalmas földi jelenlétünknek kell biztosítani a társadalom által megszabott normákat. Persze, azért nem esünk át a ló túloldalára sem…

Az arcfestésnek van még mondanivalója 2015-ben szerintetek?

A hullasminknek mindig is lesz mondanivalója. Számunkra már kevésbé; személy szerint jobb szeretek a zenével foglalkozni a színpadon, mint azzal hogy hogy nézek ki. Fontosnak tartom a külső megjelenést, de hangulatfüggő is egyben. Ha nem érzem fontosságát, nem fogom erőltetni, de ha olyan a hangulat, akkor persze jöhet a hulla smink.

trvnekro.jpg

Most, hogy az új lemez megjelent mik a további tervek? (Fizikai hangzóanyag, koncertek, klip,nyilvános hullagyalázás?)

Az Infernal Decay-el elég komoly terveink vannak. Szeretnénk fizikális megjelenést, lehet ez kazetta, CD, bakelit – igazából szinte mindegy, az a lényeg, hogy kezünkben tarthassuk. Azért dobtuk fel netre ingyenesen, mert senki se vette volna meg. Ezzel a lemezzel fogunk most kiadót keresni és ez az anyag az előjele annak, hogy most már magasabbra tette a zenekar a lécet zeneileg. Az Örvénylő Vérzivatar/Bűnhődés anyagok nagyon le lettek húzva itthon, semmi elismerést nem kaptunk: a trvek azt mondták pózer, a pózerek meg hogy trve… Szerencsére magasról teszünk az ilyenre így ez nem befolyásolta a zenekart a további dalírásban. A Necropedophilia lemezről itthon egy árva szó sem esett, olyan mintha nem is létezett volna, külföldön pedig nagyon jó volt a visszhangja. Tisztában vagyunk mi is azzal, hogy a fent említett anyagok némelyike hallgathatatlan volt ,de a ratyi hangzás mögött ott voltak a riffek, amit érdekes módon csak nagyrészt külföldi kritikusok hallottak ki.

Szeretnénk idővel majd koncertet adni, de egyelőre a 10 éves jubileumi lemezünkre készülünk. 5 új és 5 régi dalt fogunk rögzíteni és ezt az anyagot akarjuk majd első körben bemutatni egy-egy alkalommal, de a klubbulik részünkről felejtősek.

Kik a legfőbb hatásaitok?

Szarunk mi a trendekre meg a most megalakuló “oldschool trve bm zenét nyomok” bandákra. Személy szerint szívesen hallgatok death metal bandákat Age of Agony, Gutted, Asphyx, Gorerotted, blackmetal vonalon örök kedvenc az Ahriman, Tormentor, Frost, Witchcraft, Mayhem, Marduk. Ezek olyan zenekarok, akik értenek a zenéjükhöz, nem azért csinálják, hogy megfeleljenek, nem másokat majmolnak, hanem magukat adják.

A dalszerzésben nálunk sosem volt tudatos hatás, hogy akkor valamire hasonlítson a zene, teljesen autentikusan írjuk a dalokat: van egy jó riff kép és megnézzük mi illik mellé hangulatilag.

Tartoztok valamilyen magyar underground zenei színtérhez vagy önállóan rójátok utatokat?

A Nekrofíliát nem veszik be ilyenekbe… Nem tudnak és talán nem is akarnak minket hova rakni az emberek.

A korábbi években a zenekar munkásságát mennyire hátráltatta a tagcsere, illetve a mostani felállás mennyire mondható stabilnak? Az Infernal Decay borítóját ki csinálta amúgy? Nagyon egyedi és profi munka.

Jó kérdés! Épp ellenkezőleg volt a történet, előbb ki kellett volna szórni a hulladékokat és a mostani felállást összehozni. Annyi év után végre megszilárdulni látszik a tagság, mégpedig Gabriel Archangel – ének, Tóth József – gitár, Kerekes Tamás -gitár, Kovács Kristóf -bassz, Varga Dávid – dob személyében.

A borítót én csináltam, a koncepció egyszerű, de látványos. Mindenképp színes borítót szerettünk volna, de nem akartuk azt sem, hogy műanyag hangulata legyen. Azt hiszem ezzel a kompozícióval sikeresen megtaláltam az arany középutat.

A dalszövegek tartalmilag leginkább sátánista, mizantróp megközelítéssel rendelkeznek továbbra is, ahogy az a korábbi anyagokon is volt?

Az Infernal Decay dalszövegeit teljes egészében a Gabriel hozta. Remek munkát végzett mind szövegileg, mind a mikrofon előtt. Az előző anyagok szövegeit én írtam és C.N. énekelte fel – a végeredmény már ismert…

Mi a legjobb és a legrosszabb dolog abban, hogy a Nekrofíliában zenéltek?

A legjobb a csapatmunka, hogy a zenekar által rengeteget tanultam. Nem csak szakmailag, de emberileg is nagyon sokat tett hozzánk ez a zenekar. Örülünk annak, hogy a hulladékok lemorzsolódtak és most egy tiszta, érett, egyenes céllal rendelkező banda zúzza a black metalt.

 

Facebook

Végezetül következzék az Aetherius Obscuritas nyáron megjelenő ötödik albumáról egy új szám, ami egy egészen meglepő videoklippel is rendelkezik. A meglepő az, hogy a honi UG zenekarok 99%-val ellentétben ez egy igen profi és igényes, jól megkomponált vizualizáció lett, amiért a készítőknek mindenképp dícséret jár.

Hirdetés

Kommentek

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
874FeliratkozóFeliratkozás

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló