Hirdetés
Hirdetés

Könnyűzenei terveikről kérdeztük a pártokat – A miniszteri biztos, az Egységben Magyarországért és a Mi Hazánk Mozgalom válaszolt

Az elmúlt években minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált, hogy az emberek életében mennyire fontos a zene, milyen hatással vannak a koncertek, fesztiválok az egyén jóléte mellett a gazdaságra vagy a turizmusra. Többször írtunk mi is a Lángolón a pandémia koncert- és zeneiparra gyakorolt hatásáról, ahogyan a szektor gazdaságélénkítő szerepéről is.

Áprilisban jönnek a választások, kampányidőszakban pedig nagyon sok lényeges és sokakat érintő kérdésről szó esik, mi viszont zenei újság lévén a legnagyobb pártok könnyűzenei terveire voltunk kíváncsiak.

Kérdéseinket minden olyan politikai erőnek elküldtük, amelyek a felmérések szerint a legesélyesebbek a parlamentbe jutásra. Mivel a jelenlegi kormánynak van kifejezetten a könnyűzenével (is) foglalkozó miniszteri biztosa, határozott tervekkel, így a FIDESZ részéről őt, azaz Demeter Szilárdot kérdeztük meg, az Egységben Magyarországért és a Mi Hazánk Mozgalomtól pedig a sajtóosztály válaszolt a választáson indulók nevében. Cikkünk megjelenéséig egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem reagált, amennyiben válaszaikat elküldik, a cikkünket frissíteni fogjuk. A politikai szereplőknek a következő kérdéseket küldtük el:

  • Évek óta javasolja a szakma a kulturális ÁFA, azon belül is a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának egységesen 5 százalékra történő csökkentését. Mi a véleményük róla?  Támogatják-e a kezdeményezést? Ha igen, mik a feltételei annak, hogy bevezessék?

  • A világjárvány kezdete óta téma a növekvő szakemberhiány a zeneipari szektorban, illetve a zeneipar újraindításának kérdése (mostanra a koncertek számítanak az egyetlen olyan eseménynek, amelynek a látogatása védettségi igazolványhoz kötött), miközben kimutatások készültek a koncert-és fesztiválipar jelentős gazdaságélénkítő hatásáról. Milyen módon támogatnák a szektort? Milyen képzésekkel, és hogyan tennék vonzóvá ezt a szakmát a fiataloknak? Hogyan segítenék az ágazatot?

  • Iskolai zenei oktatásba tervezik-e beépíteni a könnyűzenei műfajokat? Ha igen milyen módon? Van-e tervük arra, hogy az iskolai hangszeres oktatást, tehetséggondozást segítsék?

  • A zenekari támogatási rendszerekkel kapcsolatban mik a terveik?

  • Szórakozóhelyek, vidéki klubok fesztiválok támogatási programjával kapcsolatban mire lehet számítani? Mi a véleményük az önkormányzati falunapok piactorzító hatásáról?

  • Hogyan és milyen típusú zenével nyitnának külföld felé? Milyen irányba nyitnának, és miben mérnék a magyar zenei export sikerességét?

  • Általánosságban hogyan vélekednek a zene társadalomra, gazdaságra, kultúrára gyakorolt hatásáról?

A válaszokat csoportosítva, változtatás nélkül közöljük alább, de előtte minden válaszadó legfontosabb ígéreteit és terveit összegyűjtöttük nagyon vázlatosan.

Fidesz – Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója

  • Az áfacsökkentés támogatása.
  • Új, gyakorlatorientált szakmai képzések, mint például a Póka Egon Művészeti Akadémia 2024-ben, illetve tárgyalnak a világ vezető, USA-beli egyetemének első európai központjáról.
  • A Magyar Kultúráért Alapítvány (elvi okét mondott már rá a kormány) 12 milliárd forintos forrása, amiből 4-5 milliárdot szánnak évente popkultúrára.
  • Popkultúra megjelenése az oktatásban, hobbizene-oktatás elérhetőbb legyen a gyerekek számára.
  • V4 országok közötti együttműködés, és támogatási rendszer növelése. Kárpát-medencei klubok, szórakozóhelyek technikai és infrastrukturális fejlesztése.

Egységben Magyarországért

  • Áfacsökkentés, ha az ország anyagi helyzete megengedi.
  • A zenét és a könnyűzenét a magyar kultúra szerves részének, természetes alkotójának tekinti.
  • Kormányra kerülés esetén a lehető leggyorsabban beterjesztenék az országgyűlés elé a NKA-törvény módosítását, ami a jelenleginél lényegesen nagyobb autonómiát, mozgásteret biztosítana a szakmai kuratóriumoknak.
  • Az NKA elnöke, kuratóriumi elnökei nem lehetnek politikusok.
  • Az új Nemzeti Alaptanterv a művészeti oktatást és ezen belül a zenei nevelést alaptézisnek tekinti.
  • Létrehoznák a modern magyar kultúrdiplomácia központját.

Mi Hazánk Mozgalom

  • Áfakulcs csökkentése csak olyan rendezvényeken, amelyeken minimum 50 százalékos az a hazai fellépők aránya.
  • Megszüntetnék az oltási kártyák rendszerét.
  • Iskolai zeneoktatásban a svéd modellt követnék, elérhetővé tennék az államilag támogatott hangszeres oktatást.
  • Ha megfékeznék a vidékről való elvándorlást, az a vidéki klubokon is segítene.
  • Adófizetők pénzéből finanszírozott eseményeken ne lehessen playback fellépés.

A teljes válaszok pedig alább olvashatóak.

Bánkitó Fesztivál. Fotó: Facebook

A koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának csökkentéséről

Demeter Szilárd: A kezdetektől támogatom. Sőt, talán nem titok, hogy a hatástanulmány finanszírozásában is részt vállaltunk. Századvégesként kiismertem a kormányzati döntéshozatal logikáját: lehet bármilyen jó ötleted, a kormány számok, racionális érvek alapján dönt. A Pénzügyminisztériumban hideg tekintetű profik dolgoznak. Minden tiszteletem az övék, mert nem csak az országot kell, hogy működtessék, hanem még a felhajtóerőt, illetve annak anyagi fedezetét is biztosítaniuk kell. Többször, egyre bővülő érvrendszerrel, több szinten és több körben tárgyaltam személyesen is erről. Meggyőződésem, hogy a kulturális áfa nem csupán nemzetgazdasági szempontból jelent versenyelőnyt Magyarország számára, hanem a Kárpát-medencei kulturális élet minőségét is javítani tudja. Ezért nem adom fel. Kampányban, nyilván, erre vonatkozóan nem várható döntés, de április 4-én reggel ismét ott toporgok az ajtók előtt.

Egységben Magyarországért sajtóosztálya: A zenét és ezen belül a könnyűzenét a magyar kultúra szerves részének, természetes alkotójának tekintjük. Minden döntésünknek és tervezett lépésünknek ez az alapja. A pandémia mindannyiunkat megviselt és megnehezítette az életünket, számos honitársunkat elveszítettük. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók mellett különösen nehéz helyzetbe kerültek a művészet, az előadóművészet alkotói, maguk az előadók és az a sok-sok ember, aki bár nem látható a színpadon nélkülözhetetlen szereplője egy-egy produkciónak. A jelenlegi kormány – ígéretei ellenére – nem állított össze kompakt támogató csomagot az előadóművészek számára, ellentétben számos más európai országgal. Azok a lépések, adóügyi döntések, vagy rendezvények amelyeket meghoztak illetve megszerveztek semmiképp sem ellensúlyozták az elszenvedett veszteségeket.

Kormányra kerülésünk után az új kulturális kormányzat a lehető leggyorsabban beterjeszti az országgyűlés elé a NKA törvény módosítását. Ez a jelenleginél lényegesen nagyobb autonómiát, mozgásteret biztosít majd a szakmai kuratóriumoknak. Lesznek állandó és ad hoc kuratóriumok. Ilyen ad hoc kuratórium kell, hogy áttekintse a kultúrában, ezen belül a zene területén elszenvedett veszteségeket és terveink szerin külön keretből nyújt támogatást. Az állandó kuratóriumok rendszerét is át kell alakítani és létre kell hozni illetve meg kell erősíteni a könnyűzene helyét ezen belül. Nyilván tudja, hogy az NKA főösszege az ötöslottó játékadójához kötött, így annak nagysága nem függ közvetlenül a központi költségvetéstől. Ezt azért érdemes rögzíteni, mert a választások után a legrövidebb időn belül fel kell mérni a költségvetés tényleges állapotát, s ebben a kérdésben rossz előérzeteink vannak. Minden költségvetést igénylő döntéshez ez az alapinformáció szükséges. Ezért a kulturális áfa kérdését, amelyet indokoltnak tartunk és hosszú távon is olyannak, amely állam és szakma között megfelelő szabályozási viszony, ennek alapján lehet eldönteni.

Konkrétan: tárgyalásokat ajánlunk az érintett szakmai, civil és érdekvédelmi szervezeteknek a kulturális áfa ügyében, mert ez az út járható. Ám a költségvetés helyzetének pontos ismerete nélkül felelőtlenül nem fogunk ígéretet tenni.

Mi Hazánk Mozgalom sajtóosztálya: A nagy létszámú rendezvények betiltása drasztikus hatással járt erre az iparágra, amely 2020 márciusa óta, hol teljesen leáll, hol éppen hogy csak döcög. A kulturális áfacsökkentés bevezetése nagyon fontos szerepet játszhat a következetlen járványkezelés kártékony hatásai miatt megtépázott zeneipar talpra állításában, ami ráadásul nem csak a jelenlegi válságos állapotot mérsékelhetné, de hosszabb távon is katalizátor lenne. Az ezzel kapcsolatos szakmai kutatás igazolta, hogy az áfacsökkentés közvetlen hatása miatt  a zeneipar sok milliárd forint hozzáadott nettó bevételhez tudna jutni éves szinten, de a költések miatt ez megtérülne az államháztartás számára. Ráadásul ez a hatás a zeneipari ágazat minden szereplőjénél nagyjából egyformán csapódna le, a produkcióktól a szervezőkig, a vendéglátósoktól a technikai kiszolgáló személyzetig. Nagyon fontos megjegyezni, hogy véleményünk szerint a kulturális áfacsökkentéssel természetesen elsősorban a magyar kulturális életet kell támogatni, így kizárólag azokra a rendezvényekre vonatkozna az áfakulcs lefaragása, amelyeken minimum 50 százalékos az azokon fellépő hazai előadók, zenekarok aránya.

Koncert a Budapest Parkban. Fotó: Facebook

Az ágazat támogatásáról, és a szakemberhiányról

Demeter Szilárd:  Röviden: a képzést biztosító intézmények számára kialakított működési támogatásokkal. Jelenleg is többszáz millió forinttal támogatjuk a rendezvénytechnikusi képzést. Ez olyan tudás, amit nehezen lehet pótolni. És sokan elhagyták a pályát, tavaly például már maradtak el koncertek azért, mert nem találtak hangmérnököt. Egyeztetünk a szakmai szervezetekkel, készítünk is, kapunk is felméréseket, figyeljük a nemzetközi számokat is. A 2020-ban készített könnyűzenei stratégiába beleépítjük a világjárvány tanulságait, igyekszünk olyan szakmai és támogatási rendszert fölépíteni, ami válságállóbbá teheti a zeneipart.

Távlatosabban a már meglévő, magas színvonalon működő képzések támogatása mellett olyan további gyakorlatorientált szakmai képzéseket hoznánk létre, ahol az elméleti tananyag átadása mellett a szakmát aktívan gyakorló előadóktól tanulhatnak az érdeklődők – ezáltal plusz lehetőséget biztosítva az éppen munka nélkül maradt szakembergárdának. Ehhez infrastruktúra – is – kell. Azon vagyunk, hogy kialakítsuk az alapoktól a felsőfokig.

Mondok erre egy példát: amikor Póka Egonék kitalálták, hogy felsőfokú könnyűzenei képzésre is szükség lenne, akkor nem csupán a zenészekben gondolkodtak, hanem az egész szakmában. Egon sajnálatos halála után becsületbeli ügynek tekintem, tekintjük, hogy ez az intézmény létrejöjjön. A kormány ehhez ingatlant és forrást biztosít. Szerencsére Egon lánya, Vanessa “apjalánya”, vállvetve csináljuk. Jó hír, hogy a napokban zárul le az első ütem közbeszerzési kiírása, most úgy számolunk, hogy ha minden összejön, akkor 2024-ben megnyitja kapuit a Póka Egon Művészeti Akadémia, ami nem csak a zenészek, hanem a teljes zeneipari szcéna számára kínál képzési lehetőségeket nem középiskolás fokon.

A hosszú távú cél az lenne, hogy az átfogó alapozó tanulmányok után viszont kifejezetten specializált továbbképzési lehetőséget biztosíthassunk. Fontos eleme lenne, hogy minden orientáció a lehető legtöbb időt tudja felügyelt gyakorlattal tölteni – az adott “szakra” leginkább jellemző környezetben. Másfelől szeretnénk tudást is idehozni. Jelenleg is tárgyalunk a világ egyik vezető – egyébként USA-béli – felsőoktatási intézményével, hogy nálunk is vessék meg a lábukat. Ha sikeresek leszünk, akkor Magyarországon nyitják meg európai központjukat, ami nem csak a magyarok, hanem a Balkántól a Baltikumig mindenki számára világszintű képzést tud nyújtani.

Utaltam már a könnyűzenei stratégiánkra. Ezt a szakma kifejezetten jól fogadta, mondjuk, igyekeztünk beleépíteni a többévtizedes tapasztalatokat. Nemrég napvilágot látott az a kormányhatározat, amely a Magyar Kultúráért Alapítvány számára évekig előre meghatároz évente közel 12 milliárdos forrásjuttatást. A félreértések megelőzése végett: ez nem azt jelenti, hogy számlánkon is van ez a rengeteg pénz. Gyakorlatilag ez egy nagyon erős elvi oké a kormány részéről, a költségvetés helyzetétől függően tudjuk majd lehívni a forrást részletekben. De úgy tervezzük, hogy ebből a keretből nagyságrendileg évente 4-5 milliárdot szánunk a popkultúrára, közel kétmilliárdot a könyv- és folyóirat kultúrára, külön forrást a digitalizációra, vagy a magyar kultúra különböző hordozóira. Teljes kulturális mátrixban gondolkodunk, szeretnénk fellazítani a gettólogikát. Ma már elsődleges kulturális közegünk az ún. “tömegkultúra”. Már maga a megnevezés is értékítéletet rejt magában, mintha kevésbé lenne értékes, mint az ún. “magaskultúra”. Szerintünk nem az. Meg kell tudnunk mutatni az egyébként megélt önértékét.

Egységben Magyarországért: A koncertek, fesztiválok támogatására szintén megfelelőnek tartjuk az NKA-t, nyilván szakmai alapon. Az NKA elnöke, kuratóriumi elnökei nem lehetnek és nem is lesznek politikusok – szemben például azzal a mai helyzettel, hogy az NKA elnöke a kultúráért felelős miniszter maga, alelnöke meg egy kormánypárti volt polgármester.

Mi Hazánk: Az elmúlt két évben a zeneiparnak juttatott állami segítség messze elmaradt az elégségestől, és ami volt, az sem feltétlenül a megfelelő helyre ment. Gondoljunk csak a szakmai körökben is számos kínos kérdést felvető raktárkoncert programra! Álláspontunk egyébként teljesen világos, a koncertek látogatottságát az elmúlt időszakban lefelező védettségi-, illetve a Fidesz kormány tervei szerint május 1-től oltottsági kártya – ami tovább mélyítené az ágazat válságát – tekintetében. A zeneipar csak akkor fog tudni talpra állni, ha a közönség megkülönböztetés nélkül visszatérhet a rendezvényekre. A Mi Hazánk megszüntetné az oltási kártyák rendszerét, helyette hagyná, hogy az emberek maguk dönthessék el, oltatják-e magukat vagy sem, pont úgy mint például az influenza oltás kapcsán. A kártyák érvényességi időpontjának tologatása helyett, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk  felszámolását kell mielőbb előtérbe helyezni. Ehhez járványszolidaritási különadót vetnénk ki a koronavírus haszonélvezőire, vagyis a vakcinagyártókra, multinacionális cégekre, bankokra, kaszinó tulajdonosokra. Ez a gazdasági nehézségeket hivatott enyhíteni egy, az ebből az adóból létrehozott alappal, például azok számára, akik az ésszerűtlen járványkezelés okán elveszítették a munkájukat, illetve pályaelhagyásra kényszerültek. Képzések most is elérhetőek, de ebben a bizonytalanságban sok, például futárnak álló vagy az építőiparban elhelyezkedő zenészről, technikai szakemberről lehetett tudni az elmúlt időszakban, amelyből hamarosan rendszerszintű problémák adódhatnak. Az áfacsökkentés, továbbá az oltottsági kártyához kötött intézkedések eltörlése, jelentős mértékben befolyásolja és újra lendületbe hozza, ezáltal vonzóvá teszi ezt a pályát.

Az iskolai zeneoktatásról

Demeter Szilárd: A PKÜ könnyűzenei stratégiája a kezdetektől egészen az egyetemi szintig tervezi támogatni az intézményesített könnyűzene oktatást. Ennek első és legfontosabb része, az úgynevezett hobbizene-oktatás – melyet célunk minél szélesebb körben elérhetővé tenni. Andrási Remó vezetésével elsőre tíz Kárpát-medencei helyszínen kezdtük el fejleszteni az Öröm a zene Tehetségpontokat, készül az a módszertan is, ami bárhol üzembiztosan és minőségelvűen lehetővé teszi a könnyűzenei nonformális oktatást, illetve fejlesztik azt a tanagyagot is, ami egységes rendszerben lehetővé teszi a világon bárhol a magyar nyelvű könnyűzenei oktatást.
Ezzel párhuzamosan létrehozunk egy könnyűzenész oktatói bázist, amelyben a különféle szakmabeli oktatók és iskolák tudnak kapcsolódni egymással.
Szeretnénk elindítani egy programot általános iskolai ének- és zenetanárok részére, egyfajta továbbképző workshop formájában, aminek célja, hogy a popkultúra megjelenhessen az órákon.
Támogatjuk a különböző zenei témájú előadásokat (Zenede, Hangszert a kézbe, Élőzenés Rocktörténet) és új, a hazai könnyűzenét és a benne alkotó művészeket bemutató kiadványok létrejöttét – mind nyomtatott, mind digitális formában.  Tervünk sok van, de annak, hogy a formális, iskolai oktatás keretei között elfogadott és általános legyen a könnyűzene tanítása, elsősorban diplomás tanárok kellenek. Többek között ez a célja a Póka Egon Művészeti Akadémia létrehozásának is.

Egységben Magyarországért: Az iskolai oktatás és a művészetek kapcsolatát legalább olyan fontosnak tartjuk, mint az eddigieket. Itt a Nemzeti Alaptanterv megváltoztatása szükséges. A mostani alaptanterv egy zsákutca, semmiben nem viszi előre a magyar közoktatást. A megváltoztatásával kapcsolatos munkát az oktatással foglalkozó társainkkal együtt végeztük el. Az új Nemzeti Alaptanterv a művészeti oktatást és ezen belül a zenei nevelést alaptézisnek tekinti.

Mi Hazánk: A magyar oktatás ügye egy összetett kérdés, amelyben jelentős változtatásokra van szükség és ezek hatása csak hosszabb távon, 10-15 éven belül jelentkezik majd. Az iskolai zenei oktatás esetben a svéd modell lehetne az ideális, követendő példa. Ma a Magyarországéval nagyjából megegyező lélekszámú Svédország a lakosságarányos GDP-t tekintve a világ legnagyobb zenei exportőre, ami a könnyűzenét illeti. Ebben nagy szerepe van, hogy ott a gyerekek csaknem egyharmada államilag támogatott zenei oktatásban tud részt venni az iskolai órák után. Ez arra is jó hatással volt náluk, hogy egy koncertlátogató, a zenét értékelő  közönséget is kitermelt. Hasonlóan a tömegsporthoz, ahol normális esetben szintén nem csupán az a cél, hogy kizárólag élsportolókat képezzen. A svéd kormány rájött: ha államilag támogatják a hangszeres zenei oktatást, annak eredménye a könnyűzenét értő és ismerő újabb generációk lesznek, ezáltal értelemszerűen lesz közönsége a minőségi könnyűzenei koncerteknek. Ma a kortárs zene, tulajdonképpen a könnyűzene lett. Az általános iskolai ének-zene tankönyv említést tesz ugyan például az István a király rockoperáról, vagy az Omega Gyöngyhajú lány című daláról, de ez édeskevés. Óraadó tanárok bevonásával kellene lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyermekek megismerkedhessenek és kedvet kapjanak egy-egy hangszerhez. Ez néhány alapítványi iskolában, mondjuk népzenei vonalon már most is működik. A minta tehát adott és nem kétséges, hogy rengeteg tehetséges gyerek van idehaza.

Hangszert a kézbe program. Fotó: Facebook

A zenekari támogatási rendszerről

Demeter Szilárd: Célunk egy olyan támogatási rendszer kialakítása, amely a teljes Kárpát-medence területéről elérhető. Továbbá olyan pályázat kiírása, melynek fókuszában a V4 országok együttműködését kívánjuk tovább erősíteni. Ezen támogatási rendszerek kialakításával a könnyűzene, jazz, világzene műfajainak magasabb szintű bemutatása szerepel terveink között a Kárpát-medence minden területén.

Egységben Magyarországért: A támogatási rendszerek átalakításról egyben érkezett választ az ágazat támogatásáról szóló témakörben lehet olvasni – a szerk.

Mi Hazánk: A zenekari támogatási rendszerek kapcsán, az utóbbi években volt egy érezhető előremozdulás, amelyeket nagy részben pályázati alapon, a szerzőktől részben elvont un. üreshanghordozó jogdíjakból forgatott vissza a Nemzeti Kulturális Alap. Azonban fontos volna, hogy ez a rendszer politikai boszorkányüldözés felett álljon, hiszen 2019-ben volt rá példa, hogy egyszerűen eltávolítottak az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumából egy zenészt, aki akkor a Mi Hazánk soproni elnöke volt. Az anyagi támogatás mellett fontos volna továbbá, hogy legyen egy olyan országos elérésű rádióadó, amely közszolgálati hozzáállással engedne teret a már népszerű és a feltörekvő zenei produkcióknak egyaránt. Itt jegyeznénk meg, hogy például a legismertebb nemzeti rock zenekarok (Kárpátia, Romer, Ismerős Arcok, Hungarica) hanglemezei az elmúlt 15 esztendőben több, mint 400 alkalommal szerepeltek a Magyar Hanglemezgyártók Szövetségének hivatalos heti lemezeladási listáján, ennek ellenére egy-egy ritka kivételtől eltekintve nem kerülhettek adásba például a kimondottan zenei profilú Petőfi Rádióban, de ugyanez igaz rajtuk kívül számos népszerű hazai előadóra.

A szórakozóhelyekről, vidéki klubbokról, önkormányzati rendezvényekről

Demeter Szilárd:   Idei terveink között szerepel Kárpát-medencei klubok, szórakozóhelyek technikai és infrastrukturális fejlesztése a minél magasabb színvonalú zenei kultúra bemutatása érdekében. A fesztiválok kiemelkedő jelentőségűek és sokak által nagyon várt  események a nyári kulturális rendezvények között, ezért fontosnak tartjuk, hogy ezeken a rendezvényeken is magas színvonalú programjainkkal jelen tudjunk lenni. A könnyűzenén túl programjainkon jelen vannak jazz, világzenei és irodalmi produkciók egyaránt,  amelyek még színesebbé teszik a fesztiválok programjait.
Az önkormányzati rendezvényeknek köszönhetően évtizedek óta rendszeresen megrendezésre kerülnek kulturális események, ahol lehetőség van olyan produkciók bemutatására is, melyek ezen rendezvények nélkül nem jutnának el a kisebb lélekszámú településekre. Ettől függetlenül személy szerint szeretném, ha csökkenthetnénk az ingyenes rendezvények számát. Egy zenei produkció színpadra állítása rengeteg meló, hozzá kell szoknunk, hogy fizessünk érte. Ha egy külföldi produkcióért súlyos ezreket vagyunk hajlandóak kifizetni, akkor a mienket is becsüljük meg ezáltal. A rengeteg “ingyenes” rendezvénnyel csak a szcéna kiszolgáltatottságát növeljük, ez világosan kiderült a pandémia alatt.
Egységben Magyarországért: A támogatási rendszerek átalakításról egyben érkezett választ az ágazat támogatásáról szóló témakörben lehet olvasni – a szerk.
Mi Hazánk: Ez csakúgy, mint a zenei oktatás szintén összetett problémakör. Az országban több olyan leszakadó régió van, ahonnan a boldogulás reményében egyszerűen eltűntek a fiatalok így nem csoda, hogy az ottani szórakozóhelyek, klubok is a túlélésért küzdenek. Ebben továbbra is segíteni kell őket pályázatokkal, de önmagában ez nem elég. Társadalmi szinten kell megfékezni a vidékről való elvándorlást és ha újra lesz tömegbázis, akik becsületes munkából meg is tudnak élni, akkor ők értelemszerűen elsősorban a helyi szórakozási lehetőségeket fogják igénybe venni.
Ami az ingyenes önkormányzati város és falunapokat illeti, ezeken sok esetben ugyanaz a NER közeli, 15-20 előadó lép fel óriási fellépti díjakért, ami a rendezvényekre szánt helyi költségvetés jelentős részét elviszi és a kisebb, helyi produkciókra egyszerűen nem marad pénz. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak fontos feladata lenne megyei szinten a tehetségek támogatása, fellépési lehetőségekhez juttatása, ezért az adott rendezvény költségvetésének egy meghatározott részét erre kellene, hogy fordítsák.
Továbbá fontosnak gondoljuk, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozva playback produkciók ne szerepelhessenek az ilyen eseményeken, ahogy azt korábban Póka Egon javaslatára a kőbányai önkormányzat már bevezette és a példájukat több vidéki település önkormányzata is követte.
Sportalső Esztergomban. Fotó: Facebook

A zenei exportról

Demeter Szilárd:  Az utóbbi években a magyar könnyűzene az országhatáron túl is olyan sikereket érhetett el, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. A könnyűzenei export kiemelt feladata az, hogy segítsen az infrastruktúra megteremtésében és abban, hogy a nemzetközi karrierre vágyó művészek megmutathassák magukat és a szakmai háttéripar szereplői hozzá tudjanak férni azokhoz a hálózatokhoz, amelyen keresztül a hazai szerzőket segíteni tudják és ők maguk is új tudásra is tehetnek szert.

A hálózatosodás másik fontos következménye, hogy a magyar könnyűzene régiós hajtóerőként működhet, ami sikeresen becsatornázhatja a Kárpát-medence tehetségeit az európai zenei térbe, melynek okán képviselete jelentősebb súllyal bírhat majd, ezzel is megkönnyítve a művészeti alkotások bemutatkozási lehetőségeit. A könnyűzenei export sikerességének záloga a folyamatos és következetes nemzetközi jelenlét biztosítása azokon a piacokon, ahol már látható jogdíjbevétel keletkezik és proaktív stratégia kidolgozása olyan helyeken, ahol még ez elmarad. A hozzájárulások kapcsán fontos, hogy a lehető legtöbb műfaj kaphasson arányos támogatást és láthatóságot, mivel a könnyűzenén belül az egyes műfajoknak is saját piaca van a reá jellemző belső szabályrendszerrel, amelyek mindegyike sajátos tudást és eszköztárat igényel mind a művészek, mind a szakemberek részéről.

Mindezek után elengedhetetlen a megtett befektetéseink nyomán elért eredmények utánkövetése adatgyűjtéssel és statisztikák készítésével az átlátható működés és a mérhető hatékonyság érdekében, mivel az exportirodák döntéseit piaci alapú gondolkodás határozza meg.  De mindenekelőtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy saját karakterű, magas hozzáadott értékű kulturális exportkínálatunk legyen. Olyasmi, amit csak és kizárólag mi vagyunk képesek mutatni a világnak. K-pop fiúbandát fölösleges indítanunk azon a versenyen, amit indulásból a koreiak nyernek meg.

Egységben Magyarországért: A magyar kultúrdiplomáciát gyakorlatilag lerombolták. A Balassi Intézetet megszüntették és beolvasztották a Külügyminisztériumba. Míg számos más ország Litvániától Japánig a modern gazdasági kapcsolatteremtés egyik fontos eszközének tekinti a kulturális diplomáciát, addig nálunk fordított módon kezelik ezt. Létre fogjuk hozni a modern magyar kultúrdiplomácia központját, amelynek programkialakításába olyan hozzáértő vélemények megfogalmazóit, mint Ön, Önök is szívesen látunk.

Mi Hazánk: A nemzetközi zenei piacra ma talán leginkább olyan, egyedi produkciókkal lehet esély betörni, amely műfaji határoktól függetlenül merít a Kárpát-medencei népdalkincsünkből. Példaként említhetnénk a mongol folk metal The HU együttest, akik egy 3 milliós országból tudtak jelentős nemzetközi figyelmet elérni, amit alátámaszt, hogy egy daluk első helyezést tudott elérni a Billboard Hot Rock Songs Chart listán.

A Hajógyári sziget. Fotó: Facebook

Általánosságban a zene hatásáról

Demeter Szilárd: Gyakorló zenészként állítom, hogy a zene közösségteremtő és közösségformáló erővel bír. Személy szerint úgy gondolom, hogy közvetlen istenbizonyíték. Semmi oka nincs annak, hogy létezik, ráadásul nyelven túli “megismerés”, talán a matematika nyelvére lehet “lefordítani”, ami ugyancsak túl van a nyelvi határainkon. Reggelig tudnám sorolni az érveimet a zene mellett, de inkább azt javaslom az olvasóknak, hogy hallgassanak ehelyett sok zenét, menjenek koncertre, vagy vegyenek egy hangszert a kezükbe. A gazdasági hatásairól vannak mindenféle adatsorok a nemzetközi anyagokban is, de – ugyancsak személyes meggyőződésem szerint – ez a megközelítés pont a lényeget rejti el: gyakorlatilag pénzben kifejezhetetlen, mennyire jó, hogy léteznek művészetek, és mi természetesként éljük ezt meg.
Egységben Magyarországért: Az együttműködő – ma még – ellenzéki pártok, a megválasztott miniszterelnök-jelöltünkkel, Márki-Zay Péterrel együtt kiemelt jelentőségűnek tartják a kultúra ügyét. A közös program fontos része tárgyalja kulturális politikánkat, amelyet képviselőink néhány héttel ezelőtt sajtótájékoztató keretében bemutattak. A teljes program prezentálása a következő napokban várható.
Mi Hazánk: A zene a 21. században is kiemelt szereppel bír az emberek életében. Vita felett áll, hogy hatással van az emberi testre, az agyra és a lélekre egyaránt. Társadalmi szempontból is rendkívül fontos, képes összehozni akár vadidegeneket is. Gazdaságilag, a fentiekben már emlegetett Svédországhoz hasonlóan, előremutató döntésekkel segítve, akár rövidebb távon is kiemelt helyet foglalhatna el a kreatív iparágból származó forrás Magyarországon is.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,927KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,510FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók