Hirdetés
Hirdetés

Hogyan hat a koncertdömping a fesztiválokra?

A 2023-as év különleges és izgalmas volt a zeneiparban, azon belül is az élőzene iparágában. Mind hazai, mind nemzetközi szinten jól látszik, hogy sosem volt ekkora kereslet arra, hogy az emberek megnézzék a kedvencüket, mindezt egy olyan időszakban, ahol a legtöbb szervező attól tartott, hogy a pandémia után a gazdasági válság és az infláció hatása is a zeneipart érinti majd a legrosszabbul. 

Hirdetés

Sosem látott koncertdömping

Ez az a kérdés, ami a legtöbbször felmerül, miközben a hírek inflációról, elszálló energiaárakról és egzisztenciális bizonytalanságról szólnak, itthon és az egész világban is virágzik az élőzene. Azahriah háromszor tölti meg a Puskást Budapesten, a Coldplay szintúgy, a nyáron volt olyan időszak, amikor majdhogynem naponta lehetett járni oda, egymást követte a Rammstein (kétszer), a Guns N’ Roses és a Depeche Mode, és akkor a telt házas Budapest Park, Gyárkert, Papp László Aréna koncertekről nem is beszéltünk. De nem egyedi az, ami itthon történik. 2023 első felében öt világturné is átlépte a bűvös 100 millió dolláros, azaz 36 milliárd forintos bevételt. Taylor Swift, Bruce Springsteen, Harry Styles, Elton John és Ed Sheeran is ide tartozik. Harry Styles a 2021-2023-as Love On Tour turnéja összesen 600 millió dollár bevételt szedett be. A Coldplay, Beyoncé és például The Weeknd is hozzátesz ahhoz, miszerint 2023 év végére valószínűleg minden idők legsikeresebb koncertszezonját tudhatjuk magunk mögött globális szinten is. 

Zenén nem spórolnak vagy mégis?

A Ticketmaster saját felméréséből az derült ki, hogy bár 2023 jelentős kihívásokat tartogatott a világ számára, a koncertipar ezt mégsem érezte meg. Igaz, itt ehhez hozzáfűznénk, hogy ez a koncertdömping máshogyan hat a nagyobb és a kisebb zenekarokra és helyszínekre, vagyis teljesen azért nem rózsás a helyzet. A megélhetési válság, az elszabaduló energiaárak azért jelentős problémát okoztak és okoznak a jövőben is a kluboknak és más az összehasonlítás egy vidéki zenekar és helyszín, illetve egy fővárosi között is. De visszatérve a Ticketmaster saját belső kutatásához, az derült ki, hogy a rajongók 60 százaléka azt mondja, hogy nem akar visszavenni a koncertlátogatási szokásaiból. A kérdés csak az, hogy ehhez hogyan tudnak asszisztálni a helyszínek, a szervezők vagy éppen a menedzsmentek, akár az elővételes jegyárak jutányosabbá tételével, akár különféle új fizetési modellel. 

Megbillent a rendszer

Érdekes látni évről évre a kommentekben, hogy míg egy-egy előadó stadionos koncertjéért nem sajnálják az emberek a pénzt, addig a fesztiválokon minden évben téma a jegyár, a szervezők pedig minden évben elmondják, hogy egy fesztivál napijegy és egy koncertjegy között hibás dolog párhuzamot vonni, hiszen a fesztivál teljesen más műfaj, más üzleti modellel, és legfőképpen más programkínálattal. Ráadásul eddig a képlet úgy nézett ki, hogy míg a nyár hagyományosan a fesztiválok időszaka volt, a hidegebb hónapokban jöttek a klubkoncertek és az arénás nagykoncertek. Azonban idén ez a tendencia is felborult. Az üzleti képlet pedig egyszerű, míg eddig nyáron a nagy A-listás nevek egy-egy fesztiválon is felléptek, ma már gazdaságilag előnyösebb lehet sok esetben egy saját buli, ez pedig hatalmas kihívás elé állítja a fesztiválokat. 

Carson Coma a Sziget Nagyszínpadán
Fotó: Sziget

Veszélyben a fesztiválok? 

A fesztiválok alapvetően kifejezetten különleges szerepet töltenek be az élőzene világában. A változatosságuk, intenzitásuk, értékük, az hogy néhány nap alatt koncentráltan rengeteg új vagy kevésbé ismert zenei produkciót fedezhet fel egy látogató, teljesen más kategóriába sorolja ezeket az eseményeket, mint a koncert, ahol valaki megnézi a kedvencét, majd hazamegy. Ráadásul a több napos fesztiválok receptje a legtöbb esetben azonos, nem csak magára a koncertélményre építenek, hanem egyéb, akár nem zenei programok mellett a közösségépítő szerepe is nagy, vagyis lehet ismerkedni, bulizni, és egész életre szóló emlékeket gyűjteni. Ugyanakkor ha arról van szó, hogy a pénzét mire költi, könnyen lehet, hogy nem kockáztat, és elmegy valamelyik kedvence nagy koncertjére. Érdekes volt a Guns ‘N Roses budapesti koncertje után olvasgatni azokat a kommenteket, amely szerint sokakat egyáltalán nem érdekel a buli minősége, ők azért fizetnek, hogy lássák a zenekart, ha megszólalásra nem az igazi, azt el tudják engedni. Ennek fényében a kisebb zenekarok koncertjei, vagy a fesztiválok is nehézségekbe ütközhetnek. 

Itthon is érezhető a koncertdömping hatása

Kérdéseinkkel három különböző méretű, és különböző profilú fesztivált kerestünk meg, de az mindenesetre jól látszik, hogy a problémák ennek ellenére hasonlóak.

A Sziget a legnagyobb európai fesztiválok között szerepel, ez egyszerre lehet teher a szervezőknek, és könnyebbség is, de a koncertdömping hatása még náluk is érezhető.

„Van egy szint, ahol már jobban megéri stadion fellépéseket vállalni egy előadónak a fesztiválok helyett. Magasabb jegyárak, vip jegyek stb, 30-100.000 eladott jegy, a helyszín kapacitásától függően. Ilyenkor a jegybevételnek fedeznie kell olyan felmerülő költségeket, mint a helyszín bérleti díja, a teljes produkció utaztatása, elszállásolása, a helyszíni stáb munkabére stb. A legtöbb esetben a stadionokat üresen kapják a fellépők, a produkciós technikát, beleértve a színpadot is, a produkció saját kamionjai szállítják a helyszínek között. Egy olyan turné esetében, ahol az állomások egymást követő napokra esnek ez akár azt is jelentheti, hogy mindenből dupla/ tripla mennyiséggel kell készülniük, így amíg az egyik városban koncertezik az előadó, a következő állomáson már zajlik a színpad építés. Ezen tételeknek a nagy része adott a fesztiválokon, a logisztika és a fentiek anyagi vonzata nem az előadót terheli, viszont a stadion fellépések potenciális jegybevételét figyelembe véve még ezen terhek mellett is jóval magasabb bevételre tehetnek szert az előadók”

– meséli Csiszár Virág, a Sziget Kft nemzetközi bookingmenedzsere, aki azt is hozzáteszi, hogy nagyon fontos szempont a világsztároknál, hogy a megálmodott kreatív koncepció ne sérüljön, viszont egy fesztiválfellépés ilyen téren mindig kompromisszumokkal jár.

Utóbbit emeli ki Süli András is, a Campus Fesztivál főszervezője is.

„Mi elsősorban a magyar piacot figyeljük és arról vannak mélyebb, átfogóbb ismereteink, hiszen a Campus Fesztivál célcsoportja is alapvetően a hazai közönség. Itthon egyértelmű és látványos növekedést mutat az önálló nagykoncertek száma. Ennek okai között egyébként nem csak a gazdasági tényezőket véljük felfedezni, valószínűleg a nagy koncertszervező cégek (különösképpen a Live Nation) intenzívebb hazai jelenléte is szerepet játszik ebben. Az is tény, hogy akár egy magyar, akár egy nemzetközi produkció sokkal nagyobb teret kap és bővebb erőforrást tud fordítani az egyedi látványvilág, díszlet, produkciós technika megvalósítására egy headline koncerten, mint egy fesztiválon, ahol ezek használata térben és időben is erősen korlátozott”

– mondja.

A Campus fesztiválon sem csak koncertekkel találkoznak a látogatók.
Fotó: Campus Fesztivál

Hogyan hat ez a kisebb fellépőkre?

A képlet egyszerűnek tűnik: a fesztiváloknak szükségük van húzónevekre. Ha a húzónév sokat szeretne, akkor azt valahonnan el kell venni. Pedig egy fesztivál remek lehetőséget jelent a kisebb zenekaroknak, hogy szélesebb közönség előtt bemutatkozzanak, akár a külföldi közönség előtt is nyissanak, ahogyan a szervezőknek is fontos, hogy minél változatosabb programokkal tűnjenek ki a kínálatból.

„A fesztiválok – beleértve minket is – jól láthatóan egyre több energiát fordítanak a közösségi élményre, a plusz látványelemekre és aktivitásokra, az atmoszférateremtésre, pont azért, mert ezek tudnak egy jól felismerhető pluszt adni egy 2-3 órán át tartó stadion- vagy arénakoncerthez képest, amely után a közönség egyszerűen hazamegy és visszapottyan a hétköznapokba. Önmagában nem gondolom, hogy a koncertboom közvetlen hatással lenne a kisebb zenekarok boldogulására. Az, hogy egy fesztivál lehetőséget ad-e a feltörekvő zenekaroknak, az nem elsősorban anyagi, sokkal inkább koncepcionális kérdés. Személy szerint abban bízom, hogy a kiemelkedően sikeres nagykoncertek hozzájárulnak az élőzene népszerűségének növekedéséhez, a koncertre járás, mint szabadidős formátum nagyobb térnyeréséhez”

– mondja Süli András.

A Sziget esetében egy-egy A listás fesztiválheadliner lekötéséhez a szervezőknek jobban a zsebükbe kell nyúlniuk.

„Ennek a kárát szerintem leginkább azok a középmezőnybe tartozó zenekarok látják, akiknek van már kialakult rajongó táboruk, nagy stábbal és összetett produkcióval utaznak, magasabbak a költségeik, ezáltal a fellépti díjuk is, viszont nem tartoznak a tízezreket mozgató élmezőnybe. Sok fesztivál választja azt, hogy helyettük inkább feltörekvő, ígéretes, de kevésbé költséges produkciókat mutat be. A fesztiválokra azonban nem feltétlenül egy-egy koncert miatt vesznek jegyet a látogatók, ott fontos, hogy sokszínű, izgalmas programok legyenek, újszerű produkciókkal. A Sziget esetében, már jó ideje alapvetés a zenei programok kialakításánál, hogy egyszerre legyenek aktuális sztárjaink, nagy közönségkedvenceink és feltörekvő, izgalmas produkcióink, mindezek a műfaji sokszínűség jegyében”

– mondja Csiszár Virág.

Kátai Tamás a Fekete Zajon (Fotó: Band Through The Lens)

Bár a Fekete Zaj nem az A-listás előadók terepe, de klubkoncerteken, és rétegműfajokban is érezhető verseny, amiről Varga Balázs, a Fekete Zaj főszervezője mesélt nekünk.

„Nagy helyeken akarnak játszani, erős turnécsomagokat összeállítani, nagy produkciókat vinni, mert úgy érzik, hogy azzal lehetnek versenyképesek. Ez egyben azt jelenti, hogy sok turnét nem lehet a magyar piacon megvalósítani, mert olyan jegyárakat és nézőszámot várna el az adott produkció, amit itthon nem tudunk kitermelni és itt már nem csak az irreálisan magas magyar áfa és a gyenge magyar forint a fő probléma. Épp most turnézik két előadó, akik külön-külön még mindig nem tudnak telt házat egy Akvárium méretű helyen, de együtt már a 3000 fős Barba Negrára lőttek volna, ráadásul húszezer forint körüli induló jegyárakkal, ami az általunk reálisan (de még mindig magas kockázattal) elérhető költségvetés dupláját eredményezte volna. Nyilván elengedtük a dolgot és most azt látom a turnén, hogy már azon a piacon is elkezdtek lemondani koncerteket (a gyenge jegyfogyások miatt), ami ennek a két bandának sokkal inkább hazai pályának számít”

– meséli, és hozzáteszi, hogy egyértelműen érződik az a tendencia, hogy a közönség a nagyobb nevekre könnyebben költ magasabb összegeket is, de a kisebb klubbulikra kevesebb pénz marad. Ezzel csengenek össze egyébként Jakab Zoltán, a Doomstar Booking booking agentjének szavai, aki a Music Hungary-n beszélt arról, hogy a koncertdömping hatással van a kisebb előadók bulijaira is.

„Az sem könnyít a helyzeten, hogy itthon a koncertre járás része a viszonylag magas alkoholfogyasztás és a jegyre és italra (plusz utazásra) költött pénz együtt már túl magas és ilyenkor az esetek többségében a nagyobb és látványosabb arénakoncerteket választja a rajongó, mint a kis klubbulikat”

– mondja Varga Balázs, aki szerint az alapvető produkciós költségek drasztikus emelkedése is nehezíti a helyzetet.

Vennél zsákbamacska koncertjegyet?

Új megoldások?

A nemzetközi trendek alapján a fesztiválok válaszai a teljesen új modellek és megoldások lehetnek, amelyeket már itthon is láthatunk.

„Az új üzleti modellek kidolgozására megítélésem szerint elsősorban nem a koncertboom kényszeríti rá a fesztiválokat, az érdeklődés fenntartásához a mai információs zajban és dömpingben egyébként is szükség van innovatív megoldásokra. A gazdasági nehézségek, a magas infláció természetesen megnyirbálja a szabadidős szolgáltatásokra jutó erőforrásokat a potenciális közönségnél, ez azonban egy olyan átrendeződéshez vezet, amelynek a fesztiválok nem feltétlenül minden esetben a vesztesei, hiszen egy kellőképpen jól felépített élménycsomaggal egy fesztivál akár egy külföldi nyaralás alternatívája is lehet”

– mondja Süli András.

Amellett, hogy mindenki igyekszik különválasztani a fesztiválélményt, és edukálni a közönséget, hogy értsék, hogy egy koncertjegy áráért sokkal komplexebb élményben részesül a látogató, a számos koncert mellett, pedig teljesen más, színházi, cirkusz, sport programokon, workshopokon is részt vehet.

„A bérletesek pedig beköltözhetnek egy olyan alternatív világba, ami több napra kiragadja őket a szürke hétköznapokból, ezért nagy figyelmet kell fordítani a vendégélmény kialakítására, a programkínálaton túl a szolgáltatások sokszínűségére és minőségére is. Nem csak a koncertpiac átalakulás miatt, hanem a fogyasztói igények változása és a gazdasági helyzet miatt is szükség van arra, hogy a fesztiválok új üzleti megoldásokat is keressenek, így a Balaton Sound és a Sziget esetében mi is bevezettük például a részletfizetési lehetőséget”

– sorolja az egyelőre publikus újításokat a Csiszár Virág.

„Hosszú távon valószínűleg csak úgy maradna fenntartható a kis klubos ökoszisztéma, ha több közösségi működtetésű klub lenne, ahol nem lennének befektetői célszámok és a szabad dátumokért is hozzánk hasonló szereplőkkel kellene versenyezni. Ehhez képest szerintem plusz kihívás, hogy a zeneipar leginkább nagyüzemibb működésű, nem előadói fókuszú multija itthon is kitalálta, hogy az arénák után a klubszínteret is ledominálja. Szerintem ez egy izgalmas kihívás a független szervezők számára, amire együtt nagyobb sikerrel lehet reagálni, mint külön-külön”

– mondja Varga Balázs, milyen irányba lenne érdemes elmozdulni.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,996KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,850FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók