Hirdetés

Ijesztően meglepő – klipmegosztás best of 2010

Idei első klipmegosztásunk még az előző év jegyében telik, összegyűjtöttük ugyanis 2010 szerintünk legjobb videoklipjeit. A lista összeállításánál számos szempontot figyelembe vettünk, ezekkel mélyebben nem untatnánk senkit, az viszont fontos megjegyezni, itt most elsősorban nem a zenén, hanem a klipeken van a hangsúly. Bár, azt azért komolyan figyelembe vettük, hogy mennyire passzol a kettő egymáshoz egy-egy videó esetében, valamint hogy a látottak végig fenntartsák az érdeklődést, hiszen az ellaposodás a műfaj egyik jellemző rákfenéje. Az elkészült lista alapján messzemenő következtetéseket levonni és trendekre rámutatni nem akarunk, az azonban 2010-ben is világosan látszott, hogy a jó ötleteket és a szárnyaló vizuális fantáziát nagyon nehéz pótolni bármivel is, viszont ha ez rendelkezésre áll, úgy már elég nehéz hibázni.

Hirdetés

10. Foxy Shazam – Oh Lord

Az amerikai Foxy Shazam 2010-ben megjelent harmadik albumának harmadik kislemezes dalához pofonegyszerű története ellenére egy meglepően szórakoztató, fekete-fehér klipet készített Jeremy E. Jackson rendező. Az első néhány másodperc alapján még könnyen hihetjük, hogy animációs klippel van dolgunk, a sötét tónusú, furcsa rajzfilm azonban alig fél perc után egy fehér háttér előtt felvett önfeledt, élőszereplős szórakozásba vált. Az egyébként, a klipet nézve szinte egészen biztos, hogy a Foxy Shazam tagjainak volt valamilyen nagyon meghatározó tinédzser kori élménye a gimnáziumi kosárcsapattal kapcsolatban, mert már nem ez az első videójuk, ahol valamilyen formában megjelenik ez a sport. Most éppen csini fekete kosaras csajok táncolnak meg ugrándoznak FOXY-mezben a zenekar körül, aztán a főszereplő kissráccal ugrálóköteleznek, aki először mintha nem is igazán fogná fel, milyen jó dolga van, de azért a végére már nagyon élvezi az egészet. Naná, hiszen még a zongorához is odaülhet! A benne látottak alapján simán lehetne ez az egész egy nagyon béna klip is, de mégsem az, sőt, a végeredmény kifejezetten szórakoztató.

9. Adele – Rolling In The Deep

A Sam Brown rendező által készített videóban Adele egy lepukkant házban egy széken ülve énekel egyre nagyobb átéléssel, miközben a ház egyes termeiben furcsa dolgok történnek: valaki megállás nélkül fehér tányérokat dobál egy táblához, egy furcsa alak egy szürke fóliával beburkolt, porral teli szobában táncol, a lépcsőházban villódzó fény alatt egy dobos püföli a bőröket. De van itt például egy szoba tele vizespohárral, egy másikban pedig egy város papírmakettje lobban lángra. Mindez már eleve eléggé hatásos, de ezzel a kifejezetten jó, dinamikus dallal együtt pedig egyenesen nagyszerű.

8. Uffie – Difficult

A Miamiban született, Hongkongban nevelkedő, de Párizsban alkotó és a francia electro-house néhány évvel ezelőtti térhódítása idején ismertté váló, még mindig csak 22 éves Uffie a Difficult klipjében újra és újra ugyanazon az iskolai folyosón sétál át. Monotóniáról azonban szó sincs, valami minden egyes ajtócsapódással megváltozik, úgyhogy a francia AB/CD/CD filmes formáció által készített klip közepére már egészen furcsa dolgok történnek a végtelenített térben. Meglepően hatásos videó, ráadásul viszonylagos rövidsége eredményeként még attól is mentesül, hogy minden apró ötlet ellenére pár perc után unni kezdjük a látottakat. A megszállott eredetkutatók és hangmintamániások bónuszként ide kattintsanak.

7. Duck Sauce – Barbra Streisand

Az ősz diszkóslágerének klipje az utolsó pillanatban ejtett ki több jelöltet is a tízes listából. Hogy miért? Mert egész egyszerűen ez a klip simán elhiteti a nézővel, hogy még mindig Armand Van Helden a New York-i partyélet legnagyobb királya, és aki az ő zenéjére bulizik, az csak igazán menő arc lehet. Na, meg mert dinamikus, humoros, szórakoztató, és mert még ezen a listán sincs még egy olyan szereplő, ahol ekkora összhatás lenne a zene és a klip között. A videót a So Me néven ismert Bertrand De Langeron készítette, aki egyébként az Ed Banger Records egyik meghatározó alakja.

6. White Lies – Bigger Than Us

Alig néhány nap múlva jön a To Lose My Life… című, 2009-es debütálásával elég nagyobb dobó brit zenekar következő, Ritual című lemeze, amihez ez a szám és a hozzá készült klip igyekezett már 2010-ben kedvet csinálni, nem is rossz eredménnyel. A Jonas & Francois rendezőpáros által készített klip történetéről sokat elmondani nem érdemes, mert csak megölnénk a hatást és lelőnénk a poénokat, úgyhogy legyen annyi elég, hogy egy kissé furcsa szerelmi történetet látunk, ami nem járunk messze a megfejtéstől, ha több ponton is felidéz bennünk emlékeket gyermekkori filmélményeinkből. A főszereplő kissrác alakítása pedig szinte még a klipnél is emlékezetesebb.

5. Hot Chip – I Feel Better

A 2010-es év egyik legjobb lemezét jegyző Hot Chip egy a kilencvenes évek minden kötelező kliséjével felvértezett fiúcsapat formájában jelenik meg az I Feel Better Peter Serafinowicz által rendezett klipjében, amint egy rakás sikoltozó tinilánynak ad koncertet. A zenekar valódi tagjai a tömegből figyelik az eseményeket, amik a klip egy pontján meglehetősen váratlan és szürreális fordulatot vesznek, de még a teljesen őrült eseményeket is simán hajazza a zenekart leigázó Ross Lee egészen groteszk ábrázata. A klip a végére szinte már az ötvenes évek horrorfilmjeinek pánikhangulatába torkollik, de végül azért egy nagy nevetéssel zárul az egész. Egészen biztosak vagyunk benne, hogy erre a legtöbben csak annyit mondanának: ez a videó nagyon beteg.

4. OK Go – White Knuckles

Ha van zenekar, amelyik tökélyre fejlesztette, miként kell fillérekből ütős klipet gyártani, akkor az az OK Go. Ennek a remek példája a White Knuckles is, amiben a főszereplők ezúttal kutyák (bár van ott egy kecske is), akiknek nem lehetett egyszerű betanítani a koreográfiát, pláne úgy, hogy az egész videót egyetlen vágás nélkül készítették. Ha ehhez még hozzávesszük a zenekar tagjainak mutatványait, meg azt a rakás ide-oda tologatott IKEA bútort, simán érthető, miért kellett 124-szer nekifutni a felvételnek. Ennyiből egyébként, az együttes szerint, lettek részleteikben sokkal jobb változatok is, ők azonban mégsem akarták feladni, hogy vágás nélkül készüljön az anyag, így végül a 72. verziót választották klipnek. Fárasztó meló lehetett, ami viszont gyorsan megtérült: a klipet megjelenése óta már több mint 8 millióan láttak a Youtube-on, ráadásul ebből egy milliónál is többen az első 24 órában. A rendező Trish Sie, az énekes húga volt, Damian Kulash helyett pedig a basszusgitáros imitál éneklést a klipben. Itt jegyezzük meg, hogy a zenekar egy másik 2010-es klipje, a This Too Shall Pass is versenyben volt, ám mivel szerintünk állatokkal nehezebb ilyen formában együtt dolgozni, ráadásul még aranyosabbak is, mint a dominóelv alapján mozgásba lendülő tárgyak, ezért nálunk a White Knuckles kertül a top 10-be.

3. El Guincho – Bombay

Három évvel ezelőtti első albuma után Pablo Díaz-Reixa, művésznevén El Guincho 2010-ben megjelentette Pop Negro című második albumát, aminek a Bombay nem csak indító felvétele, de az első dal is, ami klipet kapott. Nem is akármilyet: blogok és fórumok tucatjain többen az év klipjének kiáltották ki a Canada nevű spanyol produkciós csapathoz tartozó Nicolas Mendez által rendezett, őrült jelentektől és szexuális túlfűtöttségtől cseppet sem mentes videót. Tőlünk ezt a kitüntető címet ugyan nem kapta meg, az viszont egészen biztos, hogy egy roppant szórakoztató, a hideg télben a fájóan nyári zenéhez hibátlanul passzoló klipről van szó. És ha már így van, meg mivel egyébként is 2010-ben a legtöbb válogatásunkba jutott egy kis meztelenkedés, hát, még szép, hogy nem a cenzúrázott verziót választottuk. (A rendező, egyébként, készített egy szintén remek klipet a Scissor Sistersnek is nemrég, arról itt írtunk.)

2. Lady Gaga feat. Beyoncé – Telephone

Ha csak az lenne rangsorolási elvünk, hogy egy-egy klipről mennyit beszéltek az adott évben, ez a videó köröket verne az itt szereplő másik 9 legjobbra. Mivel a sorrendről azonban nem csak ez alapján döntöttünk, így Lady Gaga 10 perces, egyebek mellett Tarantinót idéző, reklámok tucatjait felvonultató klipje nem lett első. A második helyezés azonban mindenképp kijár neki, hiszen azon túl, hogy 2010 tavaszán ezzel foglalkozott a fél világ, és végérvényesen megmutatta, hol a helye a klipeknek korunk popkultúrájában, ez még ráadásul egy roppant szórakoztató videó is, aminek mára sikerült elérnie, hogy szinte nincs olyan ember, aki ha meghallja a Telephone című számot, ne ez a klip ugorjon be neki rögtön (a nézettsége a YouTube-on jelenleg meghaladja a százmilliót). Ki és mikor tudott ilyesmit utoljára felmutatni a hosszú évek óta lesajnált, elsiratott videoklip-univerzumban?

1. Amon Tobin – Esther’s

Bár ez a szám a brazil Amon Adonai Santos de Araújo Tobin több mint három évvel ezelőtt megjelent Foley Room című albumán hallható, klip csak 2010-ben készült hozzá Charles De Meyer, ismertebb nevén Chuck Eklectric rendező által. Egy furcsa férfi egy furcsa robotot juttat be egy fiatal nő lakásába, aki először mit sem sejt az egészből, majd az apró zajoktól egyre feszültebbé válik. Vele együtt a néző is, hiszen nehéz elképzelni, pontosan mit is akarhat a megállás nélkül átalakuló, egyre növekvő, kígyószerű robot. A végeredmény megdöbbentő. 2010 legemlékezetesebb klipje.

Kommentek

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
805FeliratkozóFeliratkozás

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló