A Budapest International Film Festival (BIFF) által létrehozott Cine-Collegium Budapest (CCB) alapítvány első- és második nagyjátékfilmjüket tervező magyar rendezőknek írta ki a pályázatát, amelyhez a finanszírozás egy korábban sosem látott szakmai összefogás eredménye. Az öttagú zsűrit idén Enyedi Ildikó vezette és Rudolf Olivér rendező, valamint Kungl Zsigmond forgatókönyvíró Anyám, a szörny című filmtervét választotta győztesnek. A CCB következő pályázati kiírását őszre tervezik, azonban a program hosszú távú fenntarthatóságához újabb szakmai partnerekre és a közösség támogatására is számítanak a szervezők.
A Cine-Collegium Budapest független filmfinanszírozási program az utóbbi évtizedek egyik – ha nem a legnagyobb – filmszakmai összefogása, melynek finanszírozása szakmai szereplők, más szektorból jövő vállalatok és privát felajánlók (pl. közösségi finanszírozás) adományaiból áll össze. A CCB első évében 25 millió forint közvetlen pénzbeli támogatást, valamint rengeteg ingyenes filmszakmai felajánlást (pl. kellék- és bútorfelajánlást, kamera- és világítástechnikát, stúdióhasználatot, utómunkát stb.) gyűjtött össze, amit egy nagyságrendileg 100 millió forint költségvetésű nagyjátékfilm megvalósítására ajánlott fel. A pályázati kiírásra összesen 16 értékelhető filmterv érkezett, amelyek közül a zsűri hosszas mérlegelés után az Anyám, a szörny című projektet választotta győztesnek. A zsűri további három másik pályázott filmtervnek biztosít mentorálási lehetőséget és nemzetközi filmfesztiválok felé való láthatóságot: Albertfalva királya (rendező: Berényi Andor), Ostrom (r.: Kovács István) és Étterem a kék párduchoz (r.: Hevér Dániel).
A győztes filmterv, az Anyám, a szörny a modern női identitásválságot, az anyaság küzdelmeit és a hétköznapi kiüresedést tárja fel. A történet fókuszában Éva áll, egy negyvenes éveiben járó nő, aki lassan, de megállíthatatlanul sodródik a belső szakadék peremére. Ő a klasszikus „láthatatlan nő”, akinek frusztrációja évek alatt gyűlt fel, és csak akkor kezd láthatóvá válni, amikor maszkot húz, ez Éva eltemetett belső világának felszínre törését indítja el.
Az Anyám a szörny egy nagyszabású forgatókönyv, figyelemreméltó életismerettel megtámogatva. Az a film fog ebből a könyvből születni, ami, szerencsés esetben, a forgatókönyv egy fajsúlyos ötlete mentén képes lesz kibontani egy teljes élethelyzetet, ami a legjobb esetben nagyon sokunkban rezonál majd. Az ellenszegülés, a nagy levegővétel, a vakmerőség és persze a szerelem filmje ez.
– mondta a győztes pályázatról Orsós László Jakab, a CCB egyik zsűritagja.
Rendkívül hálásak vagyunk ennek a szakmai összefogásnak, amely lehetőséget teremt első- és másodfilmes alkotók számára, hogy filmet készíthessenek. Régóta fejlesztjük az Anyám, a szörny című filmünket. Sokáig úgy tűnt, hogy talán már nem készülhet el. Hosszú idő telt el, a forgatókönyv sokat változott, de a magja ugyanaz maradt. A BIFF és a Cine-Collegium Budapest támogatásának köszönhetően most végre valósággá válhat, hogy elmeséljük Éva történetét – egy szörnymaszkos anya lázadását.
– mondták a győztes filmterv alkotói, Rudolf Olivér író, rendező, Kungl Zsigmond társíró és Petrovits Genovéva producer.
A program nyertesét egy minden évben cserélődő öttagú szakmai bizottság választja ki. Az első évben a zsűri tagjai Enyedi Ildikó filmrendező, Iványi Petra producer, Lichter Péter kísérleti filmrendező és egyetemi tanár, Orsós László Jakab forgatókönyvíró és Pohárnok Gergely operatőr voltak. A CCB program nemzetközi fővédnöke Tarr Béla filmrendező.
Tudtam, hogy nehéz lesz. Azt azért nem gondoltam, hogy ennyire. A beérkezett pályázatokból nyolc-tízet azonnal elindítanánk, aztán a moziban boldogan megnéznénk, ezt nemcsak a magam nevében mondom. Aztán beszélgettünk – nemcsak a filmtervekről, azok kapcsán arról a lehetetlen helyzetről, amiben most a szakmánk van, ahova a friss tehetségek, tele lendülettel és szabad képzelettel, belép(né)nek. Micsoda durva fogadtatásban van részük. A döntés így nem annyira zsűrizésre hasonlított, mint inkább valami morbid triázsra egy túlterhelt, épp, hogy működő sürgősségin éjjel háromkor. Ebben a helyzetben a CCB jelzés, felkiáltójel, méltatlankodás és kesergés helyett a filmkészítő közösség, mint közösség megerősítése, a helyzet méltatlanságának felmutatása, s egyetlen, nagyon, nagyon szerény költségvetésű film létrejöttének támogatása. Gratulálunk a nyertesnek, és sok szeretettel és aggodalommal gondolunk a többi pályázóra, tehetséges fiatal kollégáinkra – komolyan mondom, a szívünk szakad meg.
– mondta Enyedi Ildikó, a CCB zsűri idei elnöke.
A CCB azért jött létre, mert létre kellett jönnie. Azért, mert nem lehet csak némán eltűrni ahogy egy politikai erő hatalmi akaratoskodásból víz alatt próbál tartani több filmes generációt. A CCB a méla csend helyett a közös gondolkodást, a többi filmessel, valójában a többi emberrel való szolidarítást és kreativitást választotta. A CCB egy minden részletében pozitív állítás, ami az aktivitást, a munkát, a kollektív erőt és a segítséget adja válaszként a kisszerűségre.
– tette hozzá Orsós László Jakab.
Az első Cine-Collegium Budapest finanszírozási háttere egy korábban sosem látott filmszakmai összefogás eredménye, aminek a támogatói és szakmai partnerei között szerepel az Abacus, az Artikel, az Astra Filmland és Virtual, a Boddah, a Central Médiacsoport, a CineSuper, a Concorde Zrt, a DLA Piper, a Focusfox, a Good Kids, a Hero Squared, a JazzFilm, a KMH Film, a Laokoon Filmgroup, a Lions Production, a Ludwig Camera Budapest, a Lupa Pictures, a Mid Atlantic Films, a Moviebar, a Mozinet, az Origo Filmgroup, a Pioneer, a Proton Cinema, a Roughhouse Project, a Special Grip Hungary, a Summa Artium, a Summerfilms és a Vantage Vision.
A hazai filmes szakma, és egyéb szektorokból jövő adományozók bebizonyították, hogy egy fontos ügy nem megosztja, hanem egyesíti a legnagyobb hazai szereplőket. Ez az alapítvány nem tudja megoldani a kiéheztetett magyar filmszakma helyzetét, nem tudja befoltozni a tátongó hiányt. A CCB menekülő útvonal – egy utolsó esély arra, hogy egy elhivatott alkotó legalább önszorgalomból, önfeláldozó munkával megvalósíthassa a filmtervét. Ezzel együtt úgy érezzük, hogy amíg ez a helyzet fennáll, sem lehet tétlenül nézni a rengeteg magára hagyott fiatal tehetséget, a fiókba szorult forgatókönyveket, és a gondolkodó, előremutató magyar filmkultúra ellehetetlenített helyzetét. Muszáj valamit tenni. A CCB mögött álló példátlan szakmai összefogás is azt bizonyítja, hogy sokan nemcsak hasonlóan látják ezt, hanem felelősséget is éreznek; saját pénzüket, szakmai kapacitásaikat és munkájukat ajánlották fel, mert kitartóan hisznek a szabad filmművészetben és a magyar kultúra jövőjében. Bízunk benne, hogy évről-évre egyre több tehetséges alkotót és filmtervet tudunk majd támogatni.
– mondták a Cine-Collegium Budapest alapítói, Szimler Bálint (filmrendező, Fekete pont; BIFF kreatív igazgató), Szalai Tamás (BIFF stratégiai és pénzügyi igazgató), Kiss Viki Réka (producer, CCB program manager) és Horváth Kristóf (BIFF fesztiváligazgató).
A program és a szabad magyar filmművészet fenntarthatóságához a nézők is hozzájárulhatnak, az erre létrehozott adományozói felületen egyszeri vagy havi rendszeres támogatási lehetőségek közül lehet választani. A program hosszú távú tervei között szerepel, hogy amennyiben magasabb összegű támogatás érkezik, úgy akár további nagyjátékfilmek, rövidfilmek és dokumentumfilmek megvalósulásához is hozzájáruljon, továbbá, hogy évente legalább egy fiatal magyar filmesnek megtérítse az általa választott magyar filmes egyetem tandíját a teljes képzési időszakra.
A Cine-Collegium Budapest második pályázata várhatóan az október 25. és november 2. között megrendezett II. Budapest International Film Festivalon lesz kihirdetve.
