A Music Hungary konferencián ismertették a ProArt Zeneipari jelentés legfontosabb észrevételeit, és idén egy hiánypótló reprezentatív kutatás is készült arról, hogy mit és hogyan hallgatnak a 8-14 éves magyar fiatalok, aminek az eredményei elég meglepőek.
25,3 milliárd forintos iparág
Arról már korábban is írtunk, hogy mennyire téved az, aki a zeneiparra úgy gondol, minthogy néhányan rendes munka helyett szórakozgatnak, hiszen az egész iparág kifejezetten sokat tesz hozzá az ország össz GDP-jéhez is, és ezt egyre többen számszerűsítik is. Arról is írtunk már, hogy egy-egy előadó mennyit ad pár este alatt az ország gazdaságához, legutóbb a Coldplay portugál koncertje után tette közzé a városi tanács hogy a négy este 36 millió euró bevételt jelentett Coimbra városának, akik nagyon szerették volna, hogy náluk legyen a turné egyik állomása, mert még úgy is megérte nekik, hogy valamennyit a stadion felújítására kellett költeni. 2019-ben Észak-Írország tette közzé, hogy az élőzenei szektor 345 millió fonttal járult hozzá a gazdasághoz. A ProArt jelentése a hangfelvétel iparágra terjed ki, ami 2022-ben 25,3 milliárd forintot jelentett. Ebből a fizikai értékesítés 1,7 milliárdot tett ki, a digitális 6,4 milliárdot, a jogkezelés pedig 17,1 milliárd forintot. Arról persze mi is írtunk, hogy az eloszlás meglehetősen izgalmas.
Nem tért még magához az iparág
Arról egyelőre nincs adat, hogy az élőzenei szektor számai hogyan néznek ki, de a jelentésből kiderült, hogy a 2022-es év még alulteljesített a 2019-hez képest, ennek oka, a kevesebb a fellépés és az infláció. Az Artisjus adatai szerint míg 2019-ben nagyjából 75 ezer élő vagy elektronikus zenei fellépéssel lehetett számolni Magyarországon, addig 2022-ben ez a szám nagyjából hatvanezerre tehető. Az inflációhoz kapcsolódóan a zenészek többsége (51,8 százalék) úgy érzi, hogy az inflációnál nagyobb mértékben változtak a szakmai költségei, azaz a hangszer, stúdió, próbaterem költségei. 70,3 százalék pedig azt látja, hogy ezzel szemben nem, vagy az inflációnál kisebb mértékben tudták növelni az áraikat.
A jövő zenehallgatói
A reprezentatív kutatás arra volt kíváncsi, hogy a 8-14 éves korosztály hogyan és mit hallgat. Abban nincs meglepő, hogy hetvenkilenc százalékuk a mobilon hallgat zenét, ami annyira kimagasló arány, hogy a második helyezett okostévé mindössze huszonnyolc százalékot ért el. Rádiót és zenecsatornát csak tizenegy illetve tíz százalékuk néz, lemezjátszót pedig csak három százalékuk használ. Arra a kérdésre, hogy milyen platformon hallgatnak a zenét, a megkérdezett gyerekek nyolcvannégy százaléka, vagyis kimagasló többsége a Youtube-ot adta meg. Második lett a Spotify huszonhat százalékkal, húsz százaléknak saját zenetára van, tíz százalék a közösségi médiában hallgat zenét (az nem derült ki, hogy melyik platformon) és mindössze három százalékos az Apple Music népszerűsége. A korosztály leginkább barátoktól, osztálytársaktól kap ötleteket mit hallgasson, ennél jóval kisebb a szülők ráhatása, ugyanakkor itt már megjelennek különbségel. Például a fiúk sokkal inkább a szülők vagy éppen gamerek, e-sportolók ajánlásaira figyelnek, míg a lányok inkább az alkalmazások ajánlói között böngésznek, és influenszerek, hírességek vagy sorozatok befolyásolják őket.
Furcsa ízlésű fiatalok
Persze jöhetnénk azzal, hogy nem értjük a mai fiatalságot, de a ProArt kutatásában a 8-14 évesek legnépszerűbb előadói között találhatóak olyanok is, amiket elég nehéz értelmezni. Az mindenképpen izgalmas, hogy több mint 60 százaléka magyar az előadóknak, de azért érdekes látni, hogy vannak olyan gyerekek, akik Eddát, Ákost vagy Tóth Gabit részesítik előnyben. Azariah első helyén nem lepődtünk meg, Shakira második helyén annál inkább. A dobogóra felkerült még Majka, de az élen végzett Manuel, a Halott Pénz, Desh, Eminem vagy KKevin is. Az előzetes jelentés a legfontosabb megállapításokkal itt érhető el.
