Hirdetés

Kiderült, miért rossz minden új zene

Az az igazság, hogy nem is rosszak, hanem a tudomány szerint a hiba a mi készülékünkben van, vagyis egészen egyszerűen így működik az agyunk.

Hirdetés

A Durham Egyetem zenepszichológusai arra keresték a választ, hogy miért van az, hogy mindenkinek az számít az igazán jó zenének, amin felnőtt.

Valóban rosszabbak az új zenék, vagy egyszerűen az emlékeink teszik jobbá régi zenéket? 

A zene szorosan kapcsolódik az emlékezethez és az érzelmekhez. A szaglás után a zene hívja elő leginkább az emlékeket és a nosztalgikus érzéseket. Novemberben járta be a világot az a videó, amelyen egy idős alzheimeres volt balerina a zene segítségével visszatér a múltjába.

Arról is írtunk már, hogy a lezárások idején a felmérések szerint a legtöbben a fiatalságuk zenéihez tértek vissza és nosztalgiáztak, aminek szintén megvan a tudományos magyarázata: az emberek pozitív emlékeket szerettek volna előhívni annak érdekében, hogy jobb kedvük legyen.

Fotó: Andrea Piacquadio / Pexels

Általános pszichológiai kutatások azt mutatták ki, hogy az életünk bizonyos időszakaira jobban emlékszünk, mint más szakaszokra. Ezen belül is jelentős a 10–30 év közötti szakasz, amire a kutatók szerint aránytalanul sokat gondolunk vissza. Hogy ez miért lehet, arra számos elmélet létezik, valószínűleg ez az az életszakasz, amihez a legtöbb újszerű és a személyiséget meghatározó esemény és élmény köthető, ezek valószínűleg mélyebben beleégnek az agyba, és egyszerűbben előhívhatóak. Az is lehet, hogy a biológiai és hormonális változások miatt lesz hatékonyabb az emlékek elraktározása. Ha valakitől megkérdezik, melyik az abszolút kedvenc lemeze, akkor nagy a valószínűsége, hogy életének ezen szakaszából mond majd egy előadót és egy lemezt. Azt is megfigyelték, hogy többet is tudnak az emberek azokról a zenékről és az előadókról, akiket ebben az időszakban hallgattak.

Az emlékek teszik jobbá a zenét, nem a zene jobb

A vizsgálatban 18-82 év közötti embereknél nézték meg, mennyire igaz, hogy a 10–30 év közötti életszakasz határozza meg, hogy mit tartanak jó zenének. A kutatásban három kapcsolódó, de mégis jól elkülöníthető aspektusra voltak kíváncsiak:

  • milyen mértékben kapcsolódik a dal saját emlékhez?
  • mennyire ismerős a dal?
  • mennyire tetszik neki a dal?

111 popdal előadóját és címét mutatták meg az alanyoknak, a dalok egy 65 éves periódust (1950–2015) öleltek fel, mindegyik szerepelt a slágerlistákon is, vagyis ismerhették az alanyok.

Beigazolódott, hogy a dalok, amiket ismertek az alanyok, a már emlegetett 10–30 éves életszakaszhoz köthetőek, és ezekhez általában valamilyen saját élmény is előkerült. Az is kiderült, hogy a 14 éves kor körül volt a csúcs, ehhez az időszakhoz sorolták az emberek a legtöbb emléket, és azokat a dalokat ismerték a legjobban, amik akkor voltak a csúcson, mikor az alanyok 14 év körül voltak.

A 40 év felettiek szerint az ő fiatalságuk dalainál nincs jobb

Az is kiderült, hogy a 40 év feletti korosztály az, amely a serdülőkoruk környékén megjelent dalokat szerette is, vagyis ők nemcsak ismerték a dalokat, és emlékek kapcsolódtak hozzájuk, de azt is mondták, hogy jobban tetszenek is nekik ezek a zenék. Ezzel szemben a 18–40 év közötti korosztálynál néhol még alacsonyabb tetszést aratott a serdülőkoruk zenéje, mint a születésük előtti zenék.

A fiatalkor zenéje akkor is felidéz emlékeket, ha magát a dalt nem is szereti az illető. Mondjuk a Spice Girls vagy Backstreet Boys lehet, hogy nem a kedvenc és nem is volt az soha, de eszébe jutnak róla az iskolai bulik, baráti összejövetelek, és ezzel együtt a fiatalság, ami szerencsés esetben pozitív emlékeket hoz fel.

A klasszikusok verhetetlenek

Vannak olyan dalok, amiket életkortól függetlenül előnyben részesítettek a résztvevők. Például a ’70-80-as évek zenéi azoknak is tetszettek, akik akkor még meg sem születtek. Vannak olyan popdalok, amik generációkat kötnek össze, legalábbis abból a szempontból, hogy több korosztály is képes értékelni őket. Ilyen például a Hotel California az Eaglestől, az I Will Survive Gloria Gaynortól és a Billie Jean Michael Jacksontól.

A kutatás következtetése szerint nem gondolják sokan, hogy régen minden zene jobb volt, mert ez így is van, hanem mert személyes élmények kapcsolódnak hozzá, még akkor, is ha az adott dalt egyébként nem is szerette valaki.

Akik pedig továbbra is úgy gondolják, hogy az új dalok nem az emlékek miatt, hanem önerőből szarok, azoknak ajánljuk ezt:

Az új zenék szarok – Megszületett a Lángoló olvasóinak indulója

A teljes kutatás itt érhető el.

KOMMENT

35,663KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
735FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk