Hirdetés
Hirdetés

Kaliforniáig mentem, hogy megszeressek egy zenekart

Tavalyi amerikai utunk legnehezebb küldetése az volt, hogy elmenjünk valamilyen koncertre. Erről írtam is részletesen akkor, most elég csak annyi, nehezen jött össze az az egy underground metálbuli is. Idén viszont minden jól sikerült, ugyanis rögtön kiérkezésünk másnapján, december 31-én az OFF! lépett fel a Los Angeles mellett található Long Beach-i Alex’s Barban, ami ráadásul nagyjából 20 percnyi autózásra volt a szállásunktól. Tökéletes.

Aki esetleg nem tudná, az OFF! (sokszor írtunk róluk) egy Los Angeles-i hardcore punk zenekar, aminek az a Keith Morris a vezére, aki a híres Black Flag eredeti énekesként kezdte a zenélést még 1976-ban, és mint ilyen, alapból punklegendának számít. Aztán a legendásságára rátett még azzal is, hogy miután otthagyta a Black Flaget, megalapította a Circle Jerksöt, és azzal is készített pár műfaji alaplemezt. Utóbbi zenekar ugyan újabban ismét aktív, de Morris fő csapata 2009 óta az OFF!, amivel a punk hardcore stílusba visznek egy kis garázshangzást, de alapvetően ez is gyors, kapkodós zene sok-sok kiabálással. Voltak amúgy már Magyarországon is az A38-on, meg láttuk őket a cseh Mighty Sounds fesztiválon is, mindkettő remek buli volt, szóval azonnal vettem a jegyet, mikor megláttam ezt az eseményt, mert hát egy Los Angeles-i legendát Los Angelesben látni azért elég autentikus.

LA hardcore LA-ben

Jó is volt megint, bár kicsit csalódtam, mikor láttam, hogy nem azzal a laza kezdéssel indítják a koncertet, amivel a hajón és a cseh fesztiválon is, hogy gyakorlatilag a beállásból azonnal belecsapnak a buliba, tényleg punkosan. Itt szépen megvolt a beállás külön, lementek a színpadról, majd visszamentek, és elkezdtek zenélni. Az mondjuk vicces volt, hogy Morris konkrétan az utcáról esett be a buli előtt tíz perccel, majd akkurátusan kiragasztgatta a setlistet mindenfelé. Nagy különbség volt még, hogy fellépett velük egy szaxofonos is, a legutóbbi lemezen ugyanis elég sokszor megszólal ez a hangszer amolyan freejazzes stílusban, sőt, az utolsó EP-jük b-oldalán csak freejazz van.

OFF! (Fotók: Albert Licano)

Itt azért nem volt nagyon jazz, csak rengeteg hardcore punk szám, szám szerint 26, meg néhány szaxofonos intermezzo. A 68 éves Keith Morris pedig csak ordibált, pantomimezett ahogy szokott. A közönséghez nem igazán szól egészen éjfélig, amit ráadásul úgy oldottak meg, hogy gyakorlatilag pont akkor ért véget a számuk, mikor az óra éjfélt ütött. Na, akkor elküldte az összes kormányt a francba, megköszönte az amúgy nagyon aktív, folyamatosan pogózó közönségnek, hogy vannak, mindenkinek boldog újévet kívánt, majd még toltak jó pár számot, végül levonultak.

Értelmiségi psych rock

Szóval kiváló előadás volt, de mégsem az OFF! volt a legjobb ezen az estén, ugyanis a házigazda a Frankie And The Witch Fingers zenekar volt, akikről még soha nem hallottam, és most is csak azért, mert az OFF! előtt léptek fel. Így viszont lett egy új kedvencem, ugyanis az indianai Bloomingtonból származó, de Los Angelesben székelő csapat pont azt a fajta pszichedelikus, kicsit progos, surfös garázs rockot játssza, amit nagyon bírtam például már a White Denimben is.

Fotók: @jerryskid1

A koncert előtt csak úgy tessék-lássék módra hallgattam bele a zenéjükbe, a koncert után viszont csak azért nem vásároltam fel a teljes diszkográfiát, mert még előttem állt lényegében a teljes amerikai út, három Amoeba lemezbolttal egyetemben.

Merthogy nagyon jó volt a Frankie And The Witch Fingers, aminek a tagjai olyanok, mintha frissen szabadultak volna az egyetemről, tudományos fokozattal. Tipikusan az az „öröm nézni, ahogy zenélnek” élmény volt ez, ahol a zenekar lelkesedése átragad a közönségre. Ráadásul ez a szilveszter este volt sorrendben a harmadik itteni buli a csapat számára, ugyanis előző két nap is felléptek teljesen más dalokkal, más vendégzenekarokkal. Utólag már jó okosnak lenni, de ha ezt tudom, 30-án is elcipelem társaságomat ebbe a bárba (ami amúgy elég stabil pont a Los Angeles-i éjszakai életben), tuti az is jó lett volna, ráadásul harmadáron, mert hát azért az OFF! nem olcsó zenekar (24 ezer forint volt egy jegy, előző napokon meg 8000).

Azóta persze már lelkesen hallgatom a Frankie And The Witch Fingers lemezeit, fennállásuk tíz éve alatt készítettek hetet, a legutóbbit tavaly nyáron adták ki Data Doom címmel. Itthon amúgy meglepődve tapasztaltam, hogy több lemezüket is lehet kapni a hazai boltokban, de ez már lehet múltidő, mert megvettem mindet.

Ja, és egyetlen magyar találatként azt dobta ki nekem a Google, hogy ezt a klipet Labrosse Dániel készítette nekik, aki nem mellesleg Kirsch András szerzőnk unokaöccse:

Volt még más is

És hogy még mindig ne legyen vége a beszámolónak, az este nyitózenekar a The Schizophonics volt, ami amúgy egy duó, de élőben basszusgitárossal kiegészülve lépnek fel, elég intenzíven előadva a bluesos garázs rockjukat. Nem volt ez sem rossz, viszont leginkább az maradt meg belőlük, hogy a gitáros-énekes állandóan eltűnt a látóteremből, mert valamit csinált a földön az őrült gitározása, szaladozása, tánca közben. Szerintem spárgázott, de sajnos ez csak tipp.

Amire már nem mentünk

Mókás lett volna amúgy később Las Vegasban elmenni a Green Day klubkoncertjére, ami a Harman privát partija volt a CES-en, de ahhoz valakinek szólnia kellett volna nekünk. És Black Flag-koncertre sem mentünk a vegasi House Of Bluesba, de az nem is baj, inkább a jó formában lévő eredeti énekest és fiatal csapatát néztük ugye meg LA-ben.

A rovat támogatója a Samsung

Advertisement
38,917KedvelőTetszik
3,040KövetőKövetés
3,350FeliratkozóFeliratkozás

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Audiópartnerünk

Friss Lángoló