A pandémia miatt elsőként a koncertek és a tömegrendezvények álltak le, és valószínűleg ez lesz az az iparág, ahol a korlátozások legtovább fennmaradnak. Az egészen biztos, hogy így sem lesz minden olyan, mint 2020 előtt, ha mást nem, vélhetően mindenki jobban oda fog figyelni a fokozott higiéniára, és valószínűleg a szórakozóhelyeknek is egy rakás új, kisebb-nagyobb változást be kell majd tartaniuk.
Világszerte hívják fel a figyelmet mozgásukban korlátozott embereket segítő szervezetek, hogy ha már úgyis itt az átalakítás ideje, tegyék könnyen elérhetővé mindenki számára a koncerttermeket.
Lépcsők, szűk mosdó, egy magasabb pult, de akár egy nagyobb küszöb sokaknak maximum egy kis kellemetlenséget jelent, másoknak viszont azt, hogy nem tudnak elmenni szórakozni.
Ez nem jófejkedés, hanem elvárható minimum
Amit lényeges megérteni, hogy akadálymentessé tenni bármilyen helyet nem jótékonykodás, nem olyan segítség, ami miatt bárki vállveregetést érdemel. Alapvető feladat lenne, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson az életben, akkor is, ha szórakozásról, kultúráról beszélünk, legyen szó mozgáskorlátozottságról vagy bármilyen más fogyatékosságról.
A külföldi szervezetek szerint a legnagyobb probléma azzal van, hogy a helyek jobb esetben is csak félig akadálymentesek. Vagyis be lehet jutni gond nélkül, de itt megállt a gondoskodás. Egy kerekesszékben ülőnek nincs esélye látni a színpadot, aki nehezen mozog, nem tud leülni a koncertteremben, nem férnek oda a merch asztalhoz, és nincs számukra megfelelő mosdó. Nagyon szeretnék, ha a szórakozóhelyek – most, hogy úgyis újragondolják a működésüket – ezekre is sokkal jobban odafigyelnének.
Álláspontunk szerint a kultúrának nagyon fontos szerepe van minden ember életében, amibe a koncertek, különböző zenés rendezvények is beletartoznak. Ezek mindenki számára elérhetőnek kell (vagy kellene) hogy legyenek, mind hallgatóként, de előadóként is
– válaszolta megkeresésünkre a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az akadály minden esetben, 2021-ben is az akadálymentesség teljes hiánya, vagy éppenséggel a részleges akadálymentesség, ami a sérült ember szempontjából ugyanazt jelenti. Itt azt kell megérteni, hogy a félig akadálymentesített hely nem elfogadható, mert az akadálymentesség pont olyan erős, mint a láncban a leggyengébb szem.
Hatalmas segítség lenne, ha az érintettek legalább a hatályos törvények és az OTÉK vonatkozó előírásait betartanák, és arra alapoznák a további lépéseiket
– mondta a Lángolónak Nagy Bendegúz Lóránd, rehabilitációs szakmérnök.
Az újranyitásnál fontos lenne, hogy a fogyatékkal élők, de akár azok a csoportok is, akik a betegségük miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, tudják, hogy biztonságban vannak egy koncerten.
A világjárvány előtt nem is gondoltam arra, hogy az agyi bénulásom hogyan hat ki a tüdőmre vagy a rekeszizmaimra. Aggódom az olyan fiatalok miatt, mint én, akik nem tudják, hogy miként lehet veszélyeztetett csoport tagjaként vagy immunhiányosként biztonságosan részt venni koncerteken
– mondja Ashley Bedore, aki rendszeresen járt koncertekre, és ezen a szokásán nem szeretne változtatni, viszont szeretné azt is, ha jóval többet tudna arról, mi mindent tesznek meg a klubok annak érdekében, hogy mindenki számára biztonságosak legyenek a rendezvények.
Magyarországon nincs akadálymentes színház vagy koncertterem
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen helyszínek vannak itthon, ahol szem előtt tartják, hogy a mozgáskorlátozottak vagy bármilyen fogyatékkal élők is tudjanak szórakozni, a MEOSZ azonban elmondta, hogy nincs olyan hely, ami teljesen akadálymentes lenne. A templomok és egyházi helyszínek, ahol szintén gyakran tartanak koncerteket és zenei előadásokat, csaknem 100 százalékban hozzáférhetetlenek sérült emberek számára.
Tipikus probléma: a sérült ember már bejutott a koncert helyszínére, de nincs akadálymentes WC, ezért míg a barátai vígan söröznek, ő a fogát szívja a feje búbjáig érő söntéspult alatt. Már bejutott a koncertre, de nincs kijelölt nézőtér, ezért míg a barátai vizuálisan is élvezik a koncertet, ő az előtte állók hátát bámulja
– vázolta fel Nagy Bendegúz Lóránd, mit is jelent ma Magyarországon mozgássérültként koncertre menni. A cél, ami, újra hangsúlyozzuk, hogy nem jófejség, hanem teljesen természetesen elvárható minimum lenne, hogy a fizető sérült vendég egyenlő eséllyel vehesse igénybe az alapvető szolgáltatásokat, ahol nem érzi magát kiszolgáltatva, fizető, de másodrendű kultúrafogyasztó állampolgárnak.
A tulajdonos, koncert- és fesztiválszervező nem érthet mindenhez, ezért kell szakember segítségét kérni és megfizetni, jelen esetben a szakember: rehabilitációs és környezettervező szakmérnök
– mondja Nagy Bendegúz Lóránd, aki néhány példát is említett, mint azok a helyek, ahol már a jegypénztár sem megközelíthető akadálymentesen, vagy akadálymentes helyeket ígérnek, miközben mindenki tudja, hogy azok egyáltalán nem akadálymentesek. Vannak helyek, amik azzal hirdetik magukat, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak, ennek ellenére nem figyelnek oda az akadálymentesítésre, az egyik legismertebb ilyen budapesti kávézó például egy alagsorban van, nem akadálymentesített. Volt olyan nagyszabású szuperkoncert, ahol akadálymentesített lelátót ígértek, viszont előre nem lehetett ott lefoglalni férőhelyet, hanem az érkezés sorrendjében, ha betelt, akkor a többi mozgássérült vendég már gyakorlatilag feleslegesen ment el a koncertre. Sok helyen nincs elegendő mozgássérült parkoló, vagy városi rendezvényeken nekik szánt mosdó.
Agárdi Szilvia 16 évesen egy zenés tehetségkutatóban tűnt fel, azóta közgazdászként végzett, valamint a saját vállalkozásának egyengetése mellett modellkedik, hamarosan pedig egy vele készült reklámfilm kapcsán Majkával jelenik meg közös dala. Látássérültként pontosan tudja, hogy nemcsak résztvevőként, de előadóként is mennyire fontos, hogy a fogyatékkal élők ugyanúgy tudjanak szórakozni, mint bárki. Szerinte ebben a technológia is segítséget jelenthet, ő például elsősorban az okostelefonja kisegítő lehetőségeire, valamint a speciális applikációkra hagyatkozik a mindennapokban.
A legnagyobb kihívás általában a tájékozódás és a közlekedés, legyen szó kulturális, sport- vagy bármilyen szabadidős eseményről, tevékenységről. A látássérült emberek ismerős környezetben sokkal jobban tájékozódnak, közlekednek, mint a számukra idegen helyeken
– mondta az énekesnő a Lángolónak, aki szerint szuper lenne egy olyan applikáció, ami segítene, hogy egyedül is biztonságosabban tudjon közlekedni, de már a videóchat is segít neki. Ha valamit nem talál, sokszor hív videóchaten segítséget, vagyis megkér valakit, hogy nézzen körül helyette.
A múltkor például leesett az egyik fülhallgatóm, és a barátnőm így segített megtalálni. A digitalizáció ma már minden. Egy szem
– mondja az énekesnő, akinek a backstage néha okoz meglepetéseket, de a kollégák segítenek. A színpad viszont már teljesen más sztori, ott minden énekesnek egyedül kell érvényesülni.
Be kell mozognom a színpadot, meg kell, hogy töltsem élettel. Énekesként nekem ez is feladatom. Ez persze nekem látássérültként bonyolultabb, nagyobb figyelmet igényel, ismernem kell a színpadot. A hajópadló például magassarkúban életveszély, ilyen esetben le kell borítani szőnyeggel a színpad azon felületét, ahol mozoghatok.
Az emberek hozzáállása és az egymásra való odafigyelés változhatna az énekesnő szerint. Mindenkinek megvan a maga rutinja, amivel szeret a koncerteken és a bulikon részt venni, ezeket érdemes tiszteletben tartani, szerinte csak idő kérdése, hogy legyenek olyan digitális megoldások, amik például segítséget tudnak nyújtani a koncerthelyszínen és szórakozóhelyen belüli tájékozódásra.
Transzparenciára van szükség, és minden szinten átgondolt döntésekre
A szerencse az, hogy a kutatások és az első tapasztalatok szerint a vakcinák jól működnek, és megvédenek a súlyos vagy halálos lefolyású betegségtől, és a legelső eredmények szerint segítségükkel csökken a fertőzés kockázata; a szakemberek egy része bizakodik abban, hogy sikerülhet elérni a nyájimmunitást a társadalom 70-80 százalékos átoltottságánál. Viszont sokkal nagyobb transzparenciára lenne szükség, hogy kiderüljön, hogy egyes szórakozóhelyek egészen pontosan mit terveztek, vagy milyen átalakításokon mentek keresztül, ami biztonságosabbá teszi őket, és mit tudnak nyújtani a fogyatékkal élőknek.
Fontos lenne megérteni, hogy nemcsak arról van szó, hogy kellene mozgássérült mosdó, legyen kevesebb lépcső, vagy éppen segítsék a hallássérült fiatalokat abban, hogy ők is élvezhessék a bulikat, hanem arról, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozó fiatalok, immunbetegek számára is biztonságos környezetet tudjanak a helyszínek teremteni, hiszen a szórakozás nem lehet csak egy bizonyos csoport kiváltsága.
Ahogyan eddig természetesnek vették sokan, hogy a kedvenc zenekaruk koncertjéről akkor sem mondanak le, ha köhögnek vagy lázasok, akkor miért lenne elvárható, hogy lemondjanak a szórakozásról azok, akik bármilyen krónikus betegség miatt veszélyeztetettek.
Ha a közvéleményt abba az irányba próbáljuk terelni, hogy csak az egészséges emberek járhatnak szórakozni, azzal sokkal több embert zárunk ki, mint eddig valaha. És nyilvánvalóan az sem jelenthet erre megoldást, ha teljesen hasraütésszerű meghatározásokkal kijelentjük, hogy aki veszélyeztetett csoportba tartozik, az maradjon otthon, de más, akár fertőző betegségekkel nyugodtan lehet buliba járni.
Ha magától értetődő, hogy egy étteremben gondolnak az ételérzékenyekre vagy a vegetáriánusokra, az miért nem ennyire egyértelmű, hogy egy szórakozóhelyen gondoljanak a fogyatékkal élőkre?
Olyan sosem volt, és nem is lesz, hogy egy fesztivál vagy koncert steril közeg legyen, nem is ez a cél, hanem az, hogy a veszélyekkel, és a helyszín azokra adott válaszával sokkal jobban tisztában legyen a koncertlátogató, hogy a rizikót csökkenteni tudja-e. Nem kell ehhez újabb világjárvány, elég, ha tudja, hogy nyugodtan elmehet koncertre egy fontos utazás, vizsga vagy idős rokon látogatása előtt, mert a bejáratnál kiszűrik azokat a potenciálisan fertőző betegeket, akik miatt két-három nap múlva várhatóan ő is beteg lesz.
Életemben először nem éreztem magam kívülállónak
Az online koncertközvetítések sokaknak jelenthettek bosszúságot, azonban a fogyatékkal élők arról számoltak be, hogy most először érezték azt, hogy ugyanúgy tudnak részt venni az eseményeken, mint bárki más, és szeretnék, ha ez továbbra is opció lenne.
Ez az, amit a közösségünk évek óta szeretne
– mondták az érintettek nemcsak mint koncertlátogatók, de mint zenészek is. Ugyanis ez a fajta koncertezés a mozgásukban korlátozott fiataloknak arra is lehetőséget teremt, hogy kipróbálják magukat zenészként, és annak ellenére koncertezzenek, hogy sokszor gondot okozna nekik feljutni a színpadra.
Mikor mindenki arról beszél, hogy reméli, hogy minél hamarabb visszatérnek az élő koncertek, ez a közösség attól tart, hogy ez azt jelenti, hogy ők újra kimaradnak valamiből.
Az online közvetítések, a virtuális koncertek erre is jelenthetnének valamiféle megoldást, és egy olyan globális lehetőséget, amivel azok a fiatalok is legalább így szórakozhatnának, akiknek ezen kívül nem sok lehetőségük maradt, mert esetleg ágyhoz vannak kötve.
Felesleges rettegni a virtuális koncertektől, jó lesz az mindenkinek
Sokan megfeledkeznek a különböző spektrumzavarban szenvedő gyerekek és fiatalok vagy éppen az értelmi fogyatékosok szórakozásáról, az ágyhoz kötött fiatalokról vagy azokról, akik tartósabb kezelés vagy rehabilitáció miatt nem tudnak részt venni a kulturális életben. Nekik az online közvetítések, legyen szó koncertekről, de akár színházi előadásokról, rengeteget jelentettek, és joggal félnek attól, hogy amint visszatér az élet, ők újra kimaradnak ezekből.
A közösségi médiát én is aktívan használom, rengeteg éneklős videót osztok meg a követőimmel. Persze semmi nem pótolja az élő koncert energiáját, a basszust és a tapsot, de az online előadásnak is megvan a maga varázsa. Máshogy jönnek a visszajelzések, máshogy készülsz rá énekesként, máskor izgulsz, máskor nyugszol meg
– meséli Agárdi Szilvi, hogy milyen ez az egész előadói szemszögből, és el tudja képzelni, hogy ez a jövőben is megmaradjon, mert az AR/VR megoldásokkal nagyon fel lehet dobni egy produkciót, és lehetőséget biztosít az előadó és a közönség közötti egyszerűbb kapcsolattartásra is.
A zenekarokon múlik a legtöbb
A segítő szervezetek szerint nagyon nagy szerepe lenne abban a zenekaroknak, hogy odafigyeljenek a rajongóikra, és segítsék őket, és a koncertjeik mindenki előtt nyitottak legyenek. Maja Liv Groves és zenekarai minden kisebbségben lévő csoportnak biztonságossá szeretnék tenni a rendezvényeiket. Legyen szó arról, hogy az LMBTQ-közösség szórakozhasson biztonságosan, vagy arról, hogy odafigyeljenek, hogy a mozgáskorlátozottak is részt tudjanak venni az eseményeiken.
Mikor megkérdezem a helyszínt, hogy akadálymentesített-e, gyakran visszakérdeznek, hogy miért, mozgáskorlátozott vagy? Én meg annyit kérdezek, hogy miért számít ez
– meséli Groves, aki szerint teljesen mindegy, hogy az előadó vagy a közönség számára nem akadálymentesített egy hely, egyik sem elfogadható.
Ami számomra akadálymentes, az lehet, hogy más számára nem
– mondja Ty Dykema aktivista, aki szerint jó lenne minden részletre odafigyelni, és például nem kizárni azokat egy stroboszkóp miatt, akik erre érzékenyek. Ez pedig nagyon nagy odafigyelést igényelne a zenekaroktól is, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy mindenki számára akadálymentes és biztonságos legyen az a helyszín, ahol fellépnek.
A cél az lenne, hogy elinduljon egy párbeszéd, amellyel mindenki számára elérhetővé teszik a szórakozást, és átláthatóan, mindenki számára hozzáférhetően jeleznék a helyszínek, hogy melyik mennyire akadálymentes és biztonságos. Ezzel pedig nemcsak az olcsó sör vagy a jó hangcucc lenne egy-egy hely fő vonzereje, hanem hogy tényleg bárkit várnak az eseményeikre.
