Fővárosi szubkult zenekarának, a Realistic Crew-nak feloszlása után öt évvel, első szólólemezét tizenkét évvel követően jelent meg Vranik Krisztián, azaz Krizso (N)euro-Zen című új EP-je. Az elektronikus zenei producer az elmúlt években a Realistic Crew és az Astryd nevű projekt mellett nemcsak remixek készítőjeként, de olyan filmek és színházi darabok zeneszerzőjeként tűnt fel, mint a Fekete kefe, az Adás vagy a közelmúltban számos kritikai elismerést és nemzetközi díjat bezsebelő Állampolgár. Zenei producerként korábban saját anyagai mellett az Akkezdet Phiai „Kottazűr” című albumán működött közre, de az elmúlt évben aktív résztvevőjévé vált a Jónás Vera Experiment hangzásának kialakításában is.
Krizso (N)euro-Zen EP-jét a nu-triphop jelzővel a legkönnyebb körülírni, ugyanakkor egy nagyon személyes, lendületesen megírt, valódi ihletett anyag. Összefoglalva azt mondja róla, hogy
alapvetően downtempo, absztrakt, de punk is, és a hangszerelése határtalan: ugyanúgy belefér a cselló, mint a széttekert szinti.
A minialbumon négy népszerű magyar underground énekesnő működik közre: a Realistic Crew utolsó felállásából is ismert Odett, Jónás Vera, a Mayberian Sanskülotts énekesnője, Csordás Zita és Judie Jay.
A Klinik kiadó gondozásában megjelent lemezt alább végig is lehet hallgatni, picit lentebb tekerve pedig Krizso dalokhoz fűzött kommentárjait is el lehet olvasni. Aki a CD formátumot részesíti előnyben, az az EP-t először a lemezbemutató bulin vásárolhatja meg, ami 2018 februárjában lesz a LÄRM-ben a négy, lemezen is közreműködő énekesnő vendégszereplésével.
Stolen Time (feat. Judie Jay)
Még ha nem is hosszú ez a lemez, ebbe a dalba szerettem volna belefogalmazni egy kis intrót. Egy nagyon hasonlót ahhoz, ami életem első megjelent lemezén az első zene, a My Empty Things című szám. Szóval ez részben egy utalás arra a korra, magamhoz való visszatalálás meg minden ilyen nyálas gondolat. Remélem jól emlékszem rá, mert nekem nincs meg sajnos. A dnb részben pedig az összes lábdob boxzsák ütés, azért csörömpöl a zsák tetején a lánc, ha jobban megfigyeli az ember. Végül, de nem utolsó sorban, Judie egy számomra nem ismert, fantasztikus oldalát adta a zenéhez.
AI’s First Dream (feat. Csordás Zita)
Sokáig kerestem hozzá a hangot, két régi énekesnőm is lepattintott. Ebbe a számba kapaszkodtam, hogyha ez meglesz, lesz lemez. Végül is a Kolorádón, kedvenc hangmérnököm a Maczkó Robi (aki amúgy keverte a hanganyagot) ilyen részegeskedés közben mondta a Zitát, én meg beírtam egy jegyzetbe. Aztán sokáig úgy nem mertem felhívni, mint a Lovasit régen, de aztán minden jól alakult. Arra gondoltam, aki érti ezt a disszonáns, technóra hajazó, értelmezhetetlen koncepciójú, szakadt refrént, azzal lesz dolgom. Aztán azzal hívott fel, hogy amikor először meghallotta a refrént, azt gondolta, hogy ez az őrület, fantasztikus. Aztán kiderült, hogy egy kerülteben nőttünk fel, az észak-budapesti pszihózisban.
Let It Go (Odett)
Fogalmam sincs mikor készült, de nagyon érdekelne miért született ez a légies 4/4, amiben elfér egy markáns hangszer is. Előkerült a süllyesztőből és azt éreztem ez nagyon közel van most hozzám. Valahogy nem volt szerkezete és úgy gondoltam, úgy is hagyom, mit kezdjek bele megint ilyen elektronikus zenei agymanipulációba. Odett megérkezett utolsó nap az interneten keresztül és olyat tett rá, amiről álmodtam.
Body’s Answer (feat. Hegyi Dávid)
Az van, hogy nem nagyon hallgatok zenét, de a drum and bass még mindig le tud kötni valamiért. Ez egy elég őskori hangzású cucc, itt is kiélhettem a nagybőgő minta fétisemet, akár az előzőben, de ezt sem akartam úgy modernizálgatni. Szerettem volna inkább a zongorára olyan hangsúlyt tenni, amilyet még előtte soha, főleg egy ilyen gyors zenében. Felhívtam a Fürgét (Klinik-főnök), hogy lehet-e művészkedős a lemez szerinte, mondta, hogy ne, én meg rettegtem, hogy ez a másfél perces intro mi, ha nem az. Szerencsére lett jelentése az öncélúskodáson kívül, így kontextusában.
As Fast As You Can (feat. Jónás Vera)
Utolsó héten ez még csak egy loop volt kb., tudtam, hogy ilyen francia techno (bár tudnám mi az, Justice-nak ismerem két számát) és hogy Vera slamjét szeretném rá. Teljes ösztönzene, tele indulattal.
Sorry Child (feat. Jónás Vera)
Vera ötlete mögé rakott felépített és lecsupaszított világ. Minden feljátszott, nem programozott, szeretem amikor így csúszkál, botladozik valami és még érdekesebb, ha ezek elektonikus dolgok. A szám első 23 másodpercét Vera Sri-Lankán rögzítette telefonnal egy fa alatt, az a kiindulás. Fájdalmas zene, de most már fájjon másnak, én inkább nem hallgatom egy ideig.
A poszt megjelenését a Cseh Tamás Program támogatta:
