Hirdetés
Hirdetés

Így készült a zámori meló – Interjú és kisfilm a Carson Comáról

A Carson Coma IV. című negyedik nagylemeze június elején jelent meg, amihez extraként kaptunk a zenekartól egy werkfilmet is A zámori meló címmel, ennek a backstage bulival egybekötött bemutatójáról beszámoltunk mi is. A nyár folyamán sikerült a zenekar összes tagjával beszélgetnünk egy nagyinterjú keretében, most pedig a Mastercard jóvoltából egy újabb videóban derülnek ki részletek a negyedik lemez háttérmunkáiról, ezúttal a technikai részekre fókuszálva. Az elkészült kisfilmről Kun Bálinttal beszélgettünk.

Hirdetés

Összeszámoltátok már valaha, hogy hány hangszert birtokoltok? És ebből mennyit visztek el magatokkal koncertre?

Én személy szerint nem tudok ilyen komplett nyilvántartásról, ha tippelnem kellene a birtokolt hangszerek kb. harmadát-negyedét visszük magunkkal. Ez azért van mert sajnos egy turné elképesztő megterhelő tud lenni az eszközöknek is, akár a zenekarnak vagy a stábnak, így egy hangszernek, hogy velünk jöhessen ki kell állnia a Héraklészi 12 próbát. Szóljon jól, legyen nagy variációs lehetőség a hangzásokban, legyen kicsi, legyen könnyű, bírja a fizikai bántalmazást (hopp leesett), elektromos hangszerek esetén ne legyen érzékeny az áramhálóztra (hopp elment az áram), bírja a vizet (hopp ráesett az eső), bírja a hirtelen hőmérséklet-változásokat, legyen könnyen javítható, nézzen ki valahogy, legyen könnyen és gyorsan kezelhető, legyen kényelmes rajta a játék stb. Sosem teljesül minden, és van hogy egy jól szóló de megbízhatatlan, vagy nehéz hangszer emiatt bekerül a stúdióba vagy otthonra, ahol viszont nagyon jó helye van ezek ellenére.

Amikor ti zenélni kezdtetek, a digitális technika már többé-kevésbé rendelkezésre állt, így feltehető, hogy ti nem nosztalgiából vagy megszokásból fordultatok az analóg eszközök felé. Hogyan találtatok rá erre a hangzásra?

Sokszor keverjük ezeket a technológiákat, attól függően, hogy az adott hangzásbeli koncepcióhoz melyik lehet a legmegfelelőbb. Valahol a nosztalgia is belejátszhat a dologba, amikor én billentyűzni kezdtem, először magamnak egy analóg elektromos orgonát tudtam venni a 70-es évekből. Ezek a hangszerek a mai napig sokkal olcsóbban beszerezhetők a használtpiacon mint a modern digitális szintik/elektromos zongorák. Azóta is megvan a hangszer, időszakosan előveszem és feljátszom rajta szólamokat amikre azt gondolom, hogy ezzel működne a legjobban.

A werkfilm közepe táján, amikor Giorgio a felvett énekeket mutatja, látszik, hogy egymás mellett több sávon is szól ugyanaz, azaz az adott témát háromszor-négyszer is feléneklitek egymás mellé. Elmondjátok a stúdiózásban kevésbé járatos hallgatóknak, hogy ez miért van így, és a végén hány éneksáv szól a kész dalokban?

Ez egy nagyon elterjedt technika, alapvetően a „vastagabb” hangzás a fő motiváció, ezt talán el lehet úgy képzelni, mint amikor kettő vagy több rétegben visszük fel a festéket a falra. Az éneklés (de a hangszeren játszás is) minden felvétel során picit más. Ahogy ezek az apró különbségek találkoznak egy nagyon karakteres hangszínt hoz létre, ha pedig pl. az egyik szólam jobbról szól a másik balról akkor egy nagyon sztereó hangképet kapunk. Szoktuk ezt csinálni adott esetben gitárokkal, perkákkal és a dobokkal is.

Mindig minden hangszeres feljátssza a stúdióban az összes részt, amit koncerten is fog, vagy előfordul, hogy aki a dalt szerezte, vagy csak jobban kézre áll neki, több hangszert is rögzít, a másik tag pedig majd utólag tanulja meg a témát?

Alapvetően mindenki feljátssza a posztjának megfelelő szólamokat, de néha variálunk ha azt látjuk, hogy valakinek jobban kézreáll. A Nagykabátot például Barni dobolta fel amit én utólag begyakoroltam, hogy menjen koncerteken amikor ő énekel. Régen több példa volt erre, de ahogy mindenki a saját hangszerén fejlődik leginkább így mostanra maximum az marad ilyen kérdés, ha valaki megírja a dalt de szeretne a hangszeres pozíciókon variálni. Ez mindig egy izgalmas kihívás.

Mitől függ, hogy ki fogja énekelni az adott dalt? Ez már a megszületésekor eldől, vagy van, hogy kipróbáltok több énekhangot is, és csak a stúdióban válik véglegessé, hogy kié lesz?

Szerintem eddig minden esetben a dal megírása közben egyértelművé vált.

Van köztetek tanult hangmérnök is, vagy mindent autodidakta módon sajátítottatok el?

A zenekarból nekem az egyetemen volt egy-két ilyen tárgyam, de nagyon messze van attól, hogy a ,,tanult hangmérnök” címhez elég legyen. Autodidakták vagyunk illetve sokat beszélgetünk ilyenekről a stábunkkal akik nagy részben tanult és/vagy komoly tapasztalattal rendelkező hangmérnökök, sokat tanulunk tőlük. Ábel, Ábris, Zsombor, Áron, Kende, Máté.

Bejött ez a kastélyba költözős munkamódszer annyira, hogy a következő albumotokat is hasonló körülmények között tervezitek felvenni?

Nagyon nagy élmény, biztos, hogy az eddigi legjobb munkamódszerünk volt, még szeretnénk más metódusokat is kipróbálni, meg akár ötvözni ezeket. Valami hasonlót biztos fogunk még csinálni.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

39,003KedvelőTetszik
3,063KövetőKövetés
3,870FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók