Van az a klisés duma, hogy nem kellenek ide szavak, hisz a zene magáért beszél. Nos, ezzel kell nyitnunk most az ismertetőnket, mert a zenekar mindent megtett azért, hogy csak a zene és ne a tagság, az életpályájuk vagy a borító elkészítésének unalmas leírása legyen a fő fókusz, hanem a kétszámos demójuk zenéje. Azért a hűség kedvéért szeretném idézni a megküldött teljes infóáradatot: blackmetal formáció, Budapest-Tata vonalon. Ollé! A Hotakelve zenéje a nyers, pörgős-örlős kivéreztetős feketeség, amiről így huszadik áthallgatás után se tudnám eldönteni, hogy az énekes milyen nyelven közli velünk a mondanivalóját. De fontos ez? Nem. A fontos az, hogy vigyen minket a zene, fúrjuk bele magunkat a fekete örvénybe és ha már azt hisszük, hogy értjük és nem érhet baj a feketeségben való uszkálásban, a végén ez egy limány marad továbbra is. Ultrakorrekt és true ez a kétdalos demó, hallgassátok elborzadva.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
