Tudtad, hogy a még mindig az a bizonyos barát jó ízléssel a legfontosabb csatorna, ahonnan új zenék érkeznek? Gondoltad volna, hogy egy klubban fontosabb a ruhatár, mint egy jó biciklitároló? Vajon jó lenne, ha egy AI mondaná meg a hétvégi programodat?
Az életünk minden téren gyorsan változik, köszönhetően a technológiai fejlődésnek. Ezzel együtt természetesen a szokásaink is változnak, szinte naponta jelennek meg új platformok és eszközök. Ez hatással van arra is, ahogyan zenét hallgatunk, de nem csak az egyértelmű oldalról, hogy felváltotta a fizikai formátumot a streaming, de hatással van arra is, ahogyan élőben hallgatunk zenét. Személyes zenehallgatási szokásaink társasági tevékenységből sokkal izoláltabbá vált, köszönhetően a fülhallgatóknak, és manapság koncertre járni már inkább szociális esemény, mintsem fókuszált zeneélvezet és a zenészekre figyelés. Vagy mégsem?
A kulturális és zenei szektorban alig néhány kutatás méri, mi is történik a zeneiparban a gazdasági oldalon, de lényegében semmilyen adattal nem rendelkezünk arról, hogy egy átlagos ember mennyit költ zenére, milyen egyedi szociológiai trendek és viselkedési minták uralják a szektort, főképp az élőzenei életben. Az EEnlarge Europe azt tűzte ki céljául, hogy olyan területekről gyűjtsön adatokat és információkat, amit korábban még nem kutattak, a kutatást pedig évente megismétlik, hogy a trendek változásait is mérni tudják. Az életben naponta új kihívásokkal nézünk szembe, a pandémia után jött a háború, az infláció, az energiaválság, tudni akarják, ez hogyan hat a közönségre, lehetőleg minden aspektusból. Ez a friss tudás segíteni fogja nem csak a kis klubokat, de zenészeket, fesztiválszervezőket, a teljes kulturális szektort is.
Az EEnlarge Europe kis klubok összefogása és tudásmegosztási projekt, öt ország határain át, kifejezetten annak a szektornak az igényeire szabva, ahol minden zene kezdődik. Céljuk ezzel a kutatással, hogy jobban megértsék a közönséget: hogyan hallgatunk zenét online és offline, hogyan hogyan használjuk a közösségi médiát élőzenei kontextusban. Ezt a friss tudást arra fogják használni, hogy a klubok hatékonyabban tudjanak kommunikálni, növelni a közönségbázisukat, és ezzel életben tartsák a zenét.
A kutatás kérdőíve hat nyelven érhető el – angolul, horvátul, magyarul, románul, szerbül és szlovénul –, itt segíthetitek munkájukat azzal, hogy kitöltitek.